Felfüggesztette EUR/CHF devizaswap-műveleteit az MNB. Az eszköz bevezetését egy éve a svájci frank alapú hitelek magas aránya tette szükségessé.
A Svájci Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank, a Narodowy Bank Polski és a Magyar Nemzeti Bank bejelentik, hogy felfüggesztik az EUR/CHF devizaswap-műveleteiket, amelynek keretében svájci frank likviditást nyújtottak euróért cserében, egyhetes lejáratra – jelentette be az MNB hivatalos honlapján.
A Magyar Nemzeti Bank a bankok likviditásának bővítése érdekében 2009 elején számos új eszközt vezetett be. Az úgynevezett EUR/CHF FX-swap tendert - amelynek célja a hazai bankrendszer svájci frankkal való ellátása volt - közel egy éve jelentették be. A svájci jegybankkal kötött megállapodás értelmében a hazai bankok felajánlott euróért cserébe svájci frankot igényelhetnek minden hétfőn délelőtt egy előre meghatározott áron. tavaly február elején az egyhetes svájci frank-euró devizabetét csereügylet napján 303 millió svájci frankot igényeltek a hazai kereskedelmi bankok.
Az elmúlt hetekben ugyanakkor a svájci frank likviditás iránti kereslet jelentősen visszaesett, míg a piaci svájci frank forrásszerzési lehetőségek számottevően javultak, ezért az MNB most a tenderek felfüggesztése mellett döntött. A jegybank tájékoztatója szerint a másik három központi bankhoz hasonlóan az MNB az utolsó egyhetes EUR/CHF swap műveletét 2010. január 25-én hirdeti meg.
2010. január 20., szerda
2010. január 18., hétfő
Magyarország 2010: még meglepetés is jöhet
Több magyar gazdaságelemző is arra számít, hogy az idén már belföldön is megkezdődhet a gazdasági növekedés, a folyamatot azonban a bel- és külföldi szakértők is törékenynek ítélik.
A tavalyi 6,5 százalékos visszaesés után az idén valószínűleg stagnál a magyar gazdaság, de 2010. második felében már megkezdődhet a növekedés - jelentették ki az MTI által megkérdezett gazdaságkutatók. A bruttó hazai termék (GDP) 2009-ben 6,5 százalékkal esik vissza, állítja három kutatóintézet, míg az Ecostat ennél kisebb, 6,3 százalékos csökkenést jelez. E tekintetben a kormány és a Magyar Nemzeti Bank prognózisa egyaránt -6,7 százalék, a Költségvetési Tanácsé pedig -6,2 százalék.
Emelkedő beszerzői várakozások
Mérsékeltebb visszaesést jelez a beszerzési menedzser index (BMI) is, ami ugyancsak kedvező; a szezonálisan kiigazított decemberi adat 48,5 százalék szemben a novemberi 47,7 százalékkal. A decemberi mutató 2009 második legmagasabb értéke. A kiigazítatlan adat viszont drasztikusan csökkent, a novemberi 46,3 százalék után decemberben 41,5 százalék volt. Ezt szintén pozitívumnak tartják a szakértők.
A kedvező körülmények azonban a mindennapokban még alig érzékelhetőek. Az utazási hajlandóság, az utazásra fordított idő és az utazási kiadások például 14-18 százalékkal estek vissza 2009 első kilenc hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A KSH szakértői úgy vélik: 2009 első kilenc hónapjában a reálkeresetek csökkenése, a lakossági fogyasztás általános visszaesése tükröződött a turizmusra fordított szabadidő és a kiadások alakulásában is.
A válságot nem enyhíti, hogy emeli bruttó 4 forinttal a benzin és 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., történelmi csúcsot állítva be a benzinárral. Az eheti emeléssel a benzin átlagára 317 forint lesz. A gázolaj átlagára eléri a 297 forintot. Emiatt - jelzik a szakértők - emelkedhetnek a fuvardíjak is, ami pedig kihat minden termék és szolgáltatás fogyasztói árára.
Vegyes kép Európában
Külföldön tovább élénkült a gazdaság, például decemberben az euróövezet feldolgozóipara. A Markit kutató intézet végleges beszerzési menedzser mutatója 51,6 pont volt, ami a novemberi 51,2 pont után a legmagasabb 2008 márciusa óta. December már az egymást követő harmadik hónap, amikor a mutató a csökkenést a növekedéstől elválasztó 50 fölött volt.
A válság ellenére is szárnyalt tavaly az Airbus, a "krízisévben" több repülőgépet adott át megrendelőinek mint korábban bármikor - közölte a francia La Tribune gazdasági lap. A krízis ellenére dél-koreai Hyundai Motor és leányvállalata, a Kia Motors az idén jelentősen az ötmilliós határ fölé kívánja növelni eladásait. A Nokia felpörög az idén: több mint 500 millió mobiltelefon készülék eladását vette tervbe, többet a korábbi elemzői várakozásoknál. A társaság mobil-üzletágának vezetője az indiai Economic Times című lapnak azt mondta, hogy ezzel a globális mobilpiac 40 százalékát szerezheti meg a finn cég.
Az egyik vezető brit gazdaságkutató intézet friss kimutatásában azt állítja, hogy az utóbbi fél évszázad legsúlyosabb recessziója nyomán a britek rosszabbul élnek az idei választási évben, mint az előzőben, sőt már tavaly is rosszabbul éltek. A cég saját becslése szerint tavaly 22.700 font (6,8 millió forint) volt a fejenkénti GDP érték a négy évvel korábban mért - tavalyi árakon számolt - 23 ezer font helyett, ami reálértéken 1,3 százalékos visszaesés. Az Oxford Economics 2010-re 22.775 fontos fejenkénti GDP értéket jósol a szigetországban.
2010. január 16., szombat
Kiszámíthatóbbak lettek a hitelkamatok
Míg korábban a magánszemélyek esetében a pénzintézetek elutasították, hogy a hitelek kamatai valamilyen referenciához igazodjanak, az utóbbi időben egyre több bank köti irányadó kamathoz a lakossági törlesztési terheket. Az irányadó kamat ráadásul elkerülhetővé tenne több, jelenleg fennálló anomáliát.
A vállalati üzletágban a hiteleknél kizárólag valamilyen irányadó kamat szerint alakulnak az adósok terhei. A magánszemélyeknél azonban ezt a szisztémát korábban teljesen elképzelhetetlennek tartották a bankok. Úgy tűnik azonban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról szóló (az elfogadott formájában végül helyét a magatartási kódexnek átadó) szabályozás körüli viták már némiképp változtattak ezen a helyzeten.
Eddig az AXA (Napi, 2009. szeptember 22.) és a K&H (Napi, 2009. október 6.) jelent meg ilyen konstrukcióval, de több bank - közte az OTP és a CIB - is jelezte: fontolgatja ezt a lépést. Most ígérgetés helyett az FHB már elő is rukkolt - ráadásul azonnal kettő - ilyen termékkel.
Az FHB-nál december 7-től érhető el a rugalmas és a referencia elnevezésű kölcsön, amely lakáscélra és szabad felhasználásra (akár hitelkiváltásra is) egyaránt igényelhető. A termékeknél az első ügyleti évben a kamat fixen rögzített, a későbbiekben pedig mozgása a referenciául szolgáló hathavi Buborhoz kötött. A referencia kölcsön egyéb paraméterei, fedezetre és kockázatvállalásra vonatkozó szabályai megegyeznek az FHB többi forintalapú jelzáloghitelére vonatkozókkal.
A rugalmas kölcsön sajátossága, hogy a futamidő első három évére az ügyfelek - a bank által meghatározott minimum- és maximumösszeg között - megválaszthatják, hogy mekkora törlesztőrészletet kívánnak (vagy tudnak) fizetni. A csökkentett törlesztésű időszak 6-36 hónap közötti lehet. A két új hitellel kapcsolatban érdemes kiemelni a díjkedvezményeket is. A bank ezeknél kezelési költséget nem számít fel, az értékbecslési díjat pedig - egy ingatlan esetében - a kölcsön folyósítását követően visszafizetik. A tulajdoni lap lekérdezésének díja és a folyósítási jutalék az ügyfél kérésére meghitelezhető.
Az eltelt idő rövidsége miatt még nem igazán lehet tapasztalatokról beszámolni azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelek miként fogadják az irányadó kamatot - állítják a bankok. Korábban az egyik ellenérv az volt az ilyen megoldásokkal szemben, hogy a magánszemélyek idegenkednek attól, hogy hitelterheiket valamilyen külső tényezők mozgassák. Nyilvánvaló persze, hogy egy-egy termék sikeressége nagyban függ attól, hogy a bank valójában mennyire szeretné azt értékesíteni.
Közismert, hogy a devizahitelek terjedése azért is lehetett annyira látványos, mert a bankok (bárhogy próbálnak is ma erről elfeledkezni) határozottan preferálták a devizaalapú hitelezést. Egyelőre azonban - a verbalitást leszámítva - még nem igazán látszik, hogy a hitelintézetek valójában mennyire helyezik előtérbe a forintot.
Az OTP-nél a lakáshitelezés deviza-összetételére vonatkozó kérdésünkre elmondták: 2009-ben, a korábbi támogatási rendszer megszüntetéséig, a befogadott hiteligények jelentős része forinthitel volt, döntő többségüket a támogatott lakáshitelek alkották. Mint hozzátették: ezt követően az euróalapú hiteleket kereste az ügyfelek többsége.
A CIB-nél arról tájékoztatták lapunkat, hogy egyre többen választják a forintalapú hiteleket. Az MKB szakértői szerint a devizaárfolyamok elmúlt évben tapasztalt volatilitása miatt a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a hitelfelvétel során az árfolyamkockázat. Ennek megfelelően a kérelmek között egyre nagyobb arányban szerepelnek az árfolyamkockázat szempontjából biztonságosabb hitelek. A Hazai hitel elindulása óta jelentősen emelkedett a forintalapú hitelek igénylésének aránya - mondták el az AXA-nál.
Az irányadó kamat alkalmazása elvben elkerülhetővé tenné azokat az anomáliákat, amelyeket most panaszolnak a banki ügyfelek. Azok a hitelintézetek ugyanis, amelyek a válság miatt az év elején alaposan megdrágították a hiteleket, a konszolidációt már nem érvényesítették. Több hitelintézetnél is idősávos kondíciós listákat találunk, ma már nemegyszer az új ügyfeleknél kedvezőbbek a meghirdetett feltételek. Az is tény azonban, hogy az előbbi jelenség fordítottan érvényesült a válság legvadabb tombolásakor (a régebbi ügyfelek esetében csekélyebb mértékben drágítottak). Ráadásul ugyanebben az időszakban a cégeket sem igazán védte a kamat piaci mozgásokhoz kötöttsége, a bankok ugyanis alaposan növelték a felárat.
A vállalati üzletágban a hiteleknél kizárólag valamilyen irányadó kamat szerint alakulnak az adósok terhei. A magánszemélyeknél azonban ezt a szisztémát korábban teljesen elképzelhetetlennek tartották a bankok. Úgy tűnik azonban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról szóló (az elfogadott formájában végül helyét a magatartási kódexnek átadó) szabályozás körüli viták már némiképp változtattak ezen a helyzeten.
Eddig az AXA (Napi, 2009. szeptember 22.) és a K&H (Napi, 2009. október 6.) jelent meg ilyen konstrukcióval, de több bank - közte az OTP és a CIB - is jelezte: fontolgatja ezt a lépést. Most ígérgetés helyett az FHB már elő is rukkolt - ráadásul azonnal kettő - ilyen termékkel.
Az FHB-nál december 7-től érhető el a rugalmas és a referencia elnevezésű kölcsön, amely lakáscélra és szabad felhasználásra (akár hitelkiváltásra is) egyaránt igényelhető. A termékeknél az első ügyleti évben a kamat fixen rögzített, a későbbiekben pedig mozgása a referenciául szolgáló hathavi Buborhoz kötött. A referencia kölcsön egyéb paraméterei, fedezetre és kockázatvállalásra vonatkozó szabályai megegyeznek az FHB többi forintalapú jelzáloghitelére vonatkozókkal.
A rugalmas kölcsön sajátossága, hogy a futamidő első három évére az ügyfelek - a bank által meghatározott minimum- és maximumösszeg között - megválaszthatják, hogy mekkora törlesztőrészletet kívánnak (vagy tudnak) fizetni. A csökkentett törlesztésű időszak 6-36 hónap közötti lehet. A két új hitellel kapcsolatban érdemes kiemelni a díjkedvezményeket is. A bank ezeknél kezelési költséget nem számít fel, az értékbecslési díjat pedig - egy ingatlan esetében - a kölcsön folyósítását követően visszafizetik. A tulajdoni lap lekérdezésének díja és a folyósítási jutalék az ügyfél kérésére meghitelezhető.
Az eltelt idő rövidsége miatt még nem igazán lehet tapasztalatokról beszámolni azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelek miként fogadják az irányadó kamatot - állítják a bankok. Korábban az egyik ellenérv az volt az ilyen megoldásokkal szemben, hogy a magánszemélyek idegenkednek attól, hogy hitelterheiket valamilyen külső tényezők mozgassák. Nyilvánvaló persze, hogy egy-egy termék sikeressége nagyban függ attól, hogy a bank valójában mennyire szeretné azt értékesíteni.
Közismert, hogy a devizahitelek terjedése azért is lehetett annyira látványos, mert a bankok (bárhogy próbálnak is ma erről elfeledkezni) határozottan preferálták a devizaalapú hitelezést. Egyelőre azonban - a verbalitást leszámítva - még nem igazán látszik, hogy a hitelintézetek valójában mennyire helyezik előtérbe a forintot.
Az OTP-nél a lakáshitelezés deviza-összetételére vonatkozó kérdésünkre elmondták: 2009-ben, a korábbi támogatási rendszer megszüntetéséig, a befogadott hiteligények jelentős része forinthitel volt, döntő többségüket a támogatott lakáshitelek alkották. Mint hozzátették: ezt követően az euróalapú hiteleket kereste az ügyfelek többsége.
A CIB-nél arról tájékoztatták lapunkat, hogy egyre többen választják a forintalapú hiteleket. Az MKB szakértői szerint a devizaárfolyamok elmúlt évben tapasztalt volatilitása miatt a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a hitelfelvétel során az árfolyamkockázat. Ennek megfelelően a kérelmek között egyre nagyobb arányban szerepelnek az árfolyamkockázat szempontjából biztonságosabb hitelek. A Hazai hitel elindulása óta jelentősen emelkedett a forintalapú hitelek igénylésének aránya - mondták el az AXA-nál.
Az irányadó kamat alkalmazása elvben elkerülhetővé tenné azokat az anomáliákat, amelyeket most panaszolnak a banki ügyfelek. Azok a hitelintézetek ugyanis, amelyek a válság miatt az év elején alaposan megdrágították a hiteleket, a konszolidációt már nem érvényesítették. Több hitelintézetnél is idősávos kondíciós listákat találunk, ma már nemegyszer az új ügyfeleknél kedvezőbbek a meghirdetett feltételek. Az is tény azonban, hogy az előbbi jelenség fordítottan érvényesült a válság legvadabb tombolásakor (a régebbi ügyfelek esetében csekélyebb mértékben drágítottak). Ráadásul ugyanebben az időszakban a cégeket sem igazán védte a kamat piaci mozgásokhoz kötöttsége, a bankok ugyanis alaposan növelték a felárat.
2010. január 12., kedd
Iszlám bankok előretörése az amerikai ingatlanpiacon
Érdekes hír látott napvilágot a napokban a Spiegen honlapján. E szerint az amerikai ingatlanpiacon, amely az utóbbi időben jelentős krízisben van, hirtelen előretört az iszlám bankszektor. Az amerikaiak ezrével fordítanak hátat a régi hagyományos bankjaiknak és az iszlám saria elvei szerint működő, iszlám bankoktól vesznek fel hitelt házvásárláshoz.
A "banki szakértők" ezt igen veszélyesnek tartják, mert tovább csökkenti a hitelek iránt érdeklődők számát az amúgy is válsággal küzdő hagyományos banki szektorban. Az amerikai kölcsön krízis minden nagyobb bankot utolért, a Citigroup, Bearn Stearns, Meryll Lynch nehéz problémák előtt állnak. Csak az iszlám bankok húznak hasznot ebből a banki lejtmenetből, jelentős növekedési ütemet jegyezve az utóbbi időkben.
A saria törvényei szerint tilos a kamat szedése. Az iszlám bankházak a hozzájuk fordulók kamatmentes kölcsönt nyújtanak. A hitelkrízisben bajbajutott átlag amerikaiak szívesen veszik ezt a lehetőséget és élnek is vele. Ezrével jönnek át "régi" bankjaikból. A "Wasington Post" szerint egyedül a Guadance Residential több mint 5000 házvásárlást finanszírozott eddig. A bank saját információja szerint a 2002 alapításuk óta ez év a legjobb, már most 4% a növekedésük, míg az amerikai bankok csak mínuszban számolnak.
Ugyanilyen jól mennek a dolgai az University Islamic Financial -nak. 2007 márciustól 2008 márciusáig megnégyszereződött az ingatlanhitel kihelyezésük. A kölcsöneiket kamatmentesen, lízing formájában adják. Az évek alatt visszafizetett nettó, kamatmentes összeg befizetése után a ház, ingatlan a kölcsönvevő tulajdonába megy át. Természetesen a hitelügyleten kivül a bank minden kérdésben, akár vallásiban is, a keresztény amerikaiak rendelkezésére áll!
A "banki szakértők" ezt igen veszélyesnek tartják, mert tovább csökkenti a hitelek iránt érdeklődők számát az amúgy is válsággal küzdő hagyományos banki szektorban. Az amerikai kölcsön krízis minden nagyobb bankot utolért, a Citigroup, Bearn Stearns, Meryll Lynch nehéz problémák előtt állnak. Csak az iszlám bankok húznak hasznot ebből a banki lejtmenetből, jelentős növekedési ütemet jegyezve az utóbbi időkben.
A saria törvényei szerint tilos a kamat szedése. Az iszlám bankházak a hozzájuk fordulók kamatmentes kölcsönt nyújtanak. A hitelkrízisben bajbajutott átlag amerikaiak szívesen veszik ezt a lehetőséget és élnek is vele. Ezrével jönnek át "régi" bankjaikból. A "Wasington Post" szerint egyedül a Guadance Residential több mint 5000 házvásárlást finanszírozott eddig. A bank saját információja szerint a 2002 alapításuk óta ez év a legjobb, már most 4% a növekedésük, míg az amerikai bankok csak mínuszban számolnak.
Ugyanilyen jól mennek a dolgai az University Islamic Financial -nak. 2007 márciustól 2008 márciusáig megnégyszereződött az ingatlanhitel kihelyezésük. A kölcsöneiket kamatmentesen, lízing formájában adják. Az évek alatt visszafizetett nettó, kamatmentes összeg befizetése után a ház, ingatlan a kölcsönvevő tulajdonába megy át. Természetesen a hitelügyleten kivül a bank minden kérdésben, akár vallásiban is, a keresztény amerikaiak rendelkezésére áll!
2010. január 9., szombat
Bankot államosíthatna a hatóság
A jelenleginél jóval nagyobb beleszólást kaphat az állam a bankok ügyeibe.
A jelenleginél jóval nagyobb beleszólást kaphat az állam a bankok ügyeibe. A Népszabadság információi szerint egy most készülő törvényjavaslat bizonyos esetekben korlátozná a menedzsment-, illetve a tulajdonosi jogokat a pénzintézeteknél, sőt az állam közvetlenül is átvehetné az irányítást. Ez akkor történhet meg, ha a felügyeleti szervek "rendszerszintű kockázatot" jelentő problémát vesznek észre. Ilyen lehet például a rossz hitelek felszaporodása, vagy a nem megfelelő tőkehelyzet. A törvény megalkotását a Népszabadság információi szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) sürgeti. Az IMF már többször is megjegyezte, hogy Magyarországon további lépésekre van szükség a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében. A kormány tervei szerint még ebben a ciklusban a parlament elé kerülhet a javaslat. |
| |
2010. január 6., szerda
Nemcsak az állam adósodott el, hanem a lakosság is
A bruttó külső adósság alapján Magyarország világviszonylatban a 20-as lista 19. helyén áll. Ez a lista viszont csak az ország tartozását mutatja, azt nem méri, hogy a világban hányadik helyen állunk a lakossági eladósodással.
Segítség a hitelgondokra
A világgazdasági válság és a magyar gazdaság eleve nehéz helyzete minden hitelezési szegmenst érintett az elmúlt egy évben, igazi fordulat mégis csak 2009 tavaszán állt be. Az emberek addigra lemondtak lakásvásárlási terveikről, és hátrasoroltak minden nagyobb kiadást. Akik korábban már elcsábultak, és nem voltak kellőképpen körültekintőek, most nehézségekkel küzdhetnek. Az ingatlan.com kizárólagos hitelközvetítő partnerét, Sojnoczki Józsefet, a Credithungary vezetőjét kérdeztük arról, mit lehet tenni, ha kezdenek a vállalt terheink túlnőni rajtunk.
Akiknek hiteltörlesztési gondjaik vannak, azoknak még a fizetési késedelem előtt le kell ülniük tárgyalni a bankkal, hogy átütemezést vagy türelmi időt kérjenek a törlesztésre – hívta fel a figyelmet Sojnoczki József. A szakértő szerint segítséggel olyan hitelkiváltást is el lehet indítani, amellyel a törlesztőrészlet akár 50 százalékára, a futamidő pedig 3-5 évvel növelhető a havi fizetési kötelezettség könnyítésére. A hitelkiváltás szerepe egyre fontosabb lehet, mivel a magyar lakosság az elmúlt években évről-évre egyre jobban eladósodott.
Hogyan tovább?
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az utóbbi egy évben is többször felhívta a figyelmet az eladósodás veszélyeire, a gazdasági válság kiteljesedéséig kevesen vettek tudomást erről. A háztartási hitelek GDP-hez viszonyított aránya jelenleg közel 40 százalék, aminek közel 60 százaléka svájci frank alapú. A kis háztartások azért is tudtak túlzott mértékben eladósodni, mert nincs tartalékuk, és árfolyamváltozás esetén vagy a kamatok emelkedésekor nem tudnak mit tenni. Ezek mellett a MNB kijelentette azt is, hogy a bankok viselkedése is hozzájárult az eladósodáshoz, mert a devizahitelekben rejlő kockázatok ismertetése gyakran nem volt elég részletes vagy teljesen elmaradt. Emellett a korábbi devizahitelezési gyakorlatban a bankok egyszerűen nem vették figyelembe a jövedelem terhelhetőségét, azaz nem kalkuláltak a jövedelem gyakran 20-30 százalékát is kitevő törlesztőrészlet esetleges emelkedésével.
Sojnoczki azt gondolja, hogy a hitelezés menetét biztonságos keretek közé terelve kellene új alapokra helyezni. Ennek első lépése az, hogy minden esetben fel kell hívni a hitelfelvevők figyelmét a devizahitelek esetében az árfolyamkockázatra, lehetséges kamatemelésekre, a forinthitelek esetében pedig arra, hogy a felvett hitelek hosszú lejáratú hitelek, melyek törlesztőrészleteit évek múlva is ki kell tudni fizetni. Léteznek viszont úgynevezett biztonsági kiegészítő termékek, melyek megóvhatnak a bajban. Például törlesztési biztosításokkal biztonságot nyújtanak a munkahely elvesztésére és egyéb nem várt eseményekre. A megkötött biztosításban vállalja a bank, hogy bizonyos esetekben időszakosan átvállalja az ügyfél helyett a törlesztő-részletek fizetését.
Lakáshitelek
2003 őszén jelentek meg Magyarországon a devizahitelek, melyek döntő mértékben hozzájárultak a lakáshitel-állomány emelkedéséhez. Így a lakossági lakáshitel-állomány 2004-től folyamatos növekedést mutatott, 2009-ben elérte a 4214 milliárdot. Az MNB adatai alapján a Credithungary által készített grafikonon (lásd a képgalériát) jól látható, hogy 2009 első félévére mekkorára duzzadt a lakossági lakáshitelek állománya.
Szabad felhasználású jelzáloghitelek
Bár a szabad felhasználású hitelek állománya nem akkora, mint a lakáshiteleké, azért itt is folyamatos volt a növekedés 2009. január elejéig: ekkor elérte a 2291 milliárdos szintet.
Áruvásárlási hitelek
Az áruvásárlási hitelek esetében nem látszik a növekvő trend: az emberek valószínűleg hosszú lejáratú, szabad felhasználású hitelekkel váltották ki a kedvezőtlen és magas kamatozású, rövid lejáratú, jellemzően áruvásárlási hiteleket. Vagyis a magas kamat hamar aláásta ennek a hiteltípusnak a népszerűségét. Már 2007 márciusától láthatóan egyre kevesebb áruvásárlási hitelt igényeltek az emberek.
Gépjármű vásárlási hitelek
Ez a fajta hitel a 2008 őszi visszaesés után 2009. márciusig ugyancsak növekedett, onnantól viszont folyamatos csökkenés látszik.
Személyi hitelek
A grafikon itt magáért beszél: a számok kisebb megtorpanásokkal ugyan, de szintén folyamatos emelkedést mutatnak 2009 márciusáig.
A lakossági hitelek
A gazdasági válság rámutatott arra, hogy a banki hitelezésnek és a túlzott eladósodásnak lehetnek kockázatos következményei. A gazdasági élet szereplőinek, a bankoknak és az állampolgároknak a jövőben egyaránt felelősebb és átgondoltabb pénzügyi döntéseket kell hozniuk. Az embereknek például meg kell tanulniuk tartalékot képezni, s bár a takarékosság önfegyelmet követel, azért ad is valamit. Mindenki rájöhet arra, hogy a vágyaikat nem csak hitelből lehet megvalósítani. Az összes lakossági hitelállomány 2009. januárban meghaladta a 7609,3 milliárd forintot. Ez az összeg 146 Köröshegyi völgyhíd építésének költsége.
Segítség a hitelgondokra
A világgazdasági válság és a magyar gazdaság eleve nehéz helyzete minden hitelezési szegmenst érintett az elmúlt egy évben, igazi fordulat mégis csak 2009 tavaszán állt be. Az emberek addigra lemondtak lakásvásárlási terveikről, és hátrasoroltak minden nagyobb kiadást. Akik korábban már elcsábultak, és nem voltak kellőképpen körültekintőek, most nehézségekkel küzdhetnek. Az ingatlan.com kizárólagos hitelközvetítő partnerét, Sojnoczki Józsefet, a Credithungary vezetőjét kérdeztük arról, mit lehet tenni, ha kezdenek a vállalt terheink túlnőni rajtunk.
Akiknek hiteltörlesztési gondjaik vannak, azoknak még a fizetési késedelem előtt le kell ülniük tárgyalni a bankkal, hogy átütemezést vagy türelmi időt kérjenek a törlesztésre – hívta fel a figyelmet Sojnoczki József. A szakértő szerint segítséggel olyan hitelkiváltást is el lehet indítani, amellyel a törlesztőrészlet akár 50 százalékára, a futamidő pedig 3-5 évvel növelhető a havi fizetési kötelezettség könnyítésére. A hitelkiváltás szerepe egyre fontosabb lehet, mivel a magyar lakosság az elmúlt években évről-évre egyre jobban eladósodott.
Hogyan tovább?
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az utóbbi egy évben is többször felhívta a figyelmet az eladósodás veszélyeire, a gazdasági válság kiteljesedéséig kevesen vettek tudomást erről. A háztartási hitelek GDP-hez viszonyított aránya jelenleg közel 40 százalék, aminek közel 60 százaléka svájci frank alapú. A kis háztartások azért is tudtak túlzott mértékben eladósodni, mert nincs tartalékuk, és árfolyamváltozás esetén vagy a kamatok emelkedésekor nem tudnak mit tenni. Ezek mellett a MNB kijelentette azt is, hogy a bankok viselkedése is hozzájárult az eladósodáshoz, mert a devizahitelekben rejlő kockázatok ismertetése gyakran nem volt elég részletes vagy teljesen elmaradt. Emellett a korábbi devizahitelezési gyakorlatban a bankok egyszerűen nem vették figyelembe a jövedelem terhelhetőségét, azaz nem kalkuláltak a jövedelem gyakran 20-30 százalékát is kitevő törlesztőrészlet esetleges emelkedésével.
Sojnoczki azt gondolja, hogy a hitelezés menetét biztonságos keretek közé terelve kellene új alapokra helyezni. Ennek első lépése az, hogy minden esetben fel kell hívni a hitelfelvevők figyelmét a devizahitelek esetében az árfolyamkockázatra, lehetséges kamatemelésekre, a forinthitelek esetében pedig arra, hogy a felvett hitelek hosszú lejáratú hitelek, melyek törlesztőrészleteit évek múlva is ki kell tudni fizetni. Léteznek viszont úgynevezett biztonsági kiegészítő termékek, melyek megóvhatnak a bajban. Például törlesztési biztosításokkal biztonságot nyújtanak a munkahely elvesztésére és egyéb nem várt eseményekre. A megkötött biztosításban vállalja a bank, hogy bizonyos esetekben időszakosan átvállalja az ügyfél helyett a törlesztő-részletek fizetését.
Lakáshitelek
2003 őszén jelentek meg Magyarországon a devizahitelek, melyek döntő mértékben hozzájárultak a lakáshitel-állomány emelkedéséhez. Így a lakossági lakáshitel-állomány 2004-től folyamatos növekedést mutatott, 2009-ben elérte a 4214 milliárdot. Az MNB adatai alapján a Credithungary által készített grafikonon (lásd a képgalériát) jól látható, hogy 2009 első félévére mekkorára duzzadt a lakossági lakáshitelek állománya.
Szabad felhasználású jelzáloghitelek
Bár a szabad felhasználású hitelek állománya nem akkora, mint a lakáshiteleké, azért itt is folyamatos volt a növekedés 2009. január elejéig: ekkor elérte a 2291 milliárdos szintet.
Áruvásárlási hitelek
Az áruvásárlási hitelek esetében nem látszik a növekvő trend: az emberek valószínűleg hosszú lejáratú, szabad felhasználású hitelekkel váltották ki a kedvezőtlen és magas kamatozású, rövid lejáratú, jellemzően áruvásárlási hiteleket. Vagyis a magas kamat hamar aláásta ennek a hiteltípusnak a népszerűségét. Már 2007 márciusától láthatóan egyre kevesebb áruvásárlási hitelt igényeltek az emberek.
Gépjármű vásárlási hitelek
Ez a fajta hitel a 2008 őszi visszaesés után 2009. márciusig ugyancsak növekedett, onnantól viszont folyamatos csökkenés látszik.
Személyi hitelek
A grafikon itt magáért beszél: a számok kisebb megtorpanásokkal ugyan, de szintén folyamatos emelkedést mutatnak 2009 márciusáig.
A lakossági hitelek
A gazdasági válság rámutatott arra, hogy a banki hitelezésnek és a túlzott eladósodásnak lehetnek kockázatos következményei. A gazdasági élet szereplőinek, a bankoknak és az állampolgároknak a jövőben egyaránt felelősebb és átgondoltabb pénzügyi döntéseket kell hozniuk. Az embereknek például meg kell tanulniuk tartalékot képezni, s bár a takarékosság önfegyelmet követel, azért ad is valamit. Mindenki rájöhet arra, hogy a vágyaikat nem csak hitelből lehet megvalósítani. Az összes lakossági hitelállomány 2009. januárban meghaladta a 7609,3 milliárd forintot. Ez az összeg 146 Köröshegyi völgyhíd építésének költsége.
2010. január 5., kedd
Bankállamosítás Magyarországon - Mikor és miért?
Még a jelenlegi ciklusban a parlament asztalára tehet a kormány egy törvényjavaslatot, amely korlátozná egyes esetekben a menedzsment és a tulajdonosok jogait a magyar bankoknál, és közvetlen irányítást is szerezhetne az állam a pénzintézetekben, amennyiben rendszerszintű kockázatot jelentő problémát észlel - értesült a Népszabadság.
A napilap információi szerint a rossz hitelek felszaporodásán és a nem megfelelő tőkehelyzeten kívül több más esetben is közvetlen irányítást szerezhetne a bankok fölött az állam, ám csak meghatározott körülmények között. Ilyenkor beavatkozhatna a termékekbe, átszervezést hajthatna végre, csődközeli helyzetben pedig akár részleges vagy teljes államosítást is végrehajthatna az állam.
Hasonló lehetőség számos nyugat-európai országban biztosított az állam képviselője számára (Amerikában például a szövetségi betétbiztosító, az FDIC átvehet, átszervezhet és továbbadhat bankokat), ám fontos látni, hogy Magyarországon egyetlen bank rendszer szintű kockázatokat jelentő gyengélkedésére sem volt példa a válság során, a magyar bankrendszer tőkehelyzete pedig megnyugtató, így a jelenlegi körülmények között elméleti lehetőségről lehet csupán szó.
A rendszerszintű szabályozás mindezidáig az ügyfelek védelmén keresztül (lásd a banki magatartási kódex elfogadását vagy a hitelezés felelősebbé tételére szolgáló, márciusban életbe lépő szabályozást) szolgálta a bankszektor érdekeit, és nem egy-egy intézmény pénzügyi konszolidációján keresztül stabilizálta a rendszert, hisz ilyenre nem is volt szükség.
A napilap információi szerint a rossz hitelek felszaporodásán és a nem megfelelő tőkehelyzeten kívül több más esetben is közvetlen irányítást szerezhetne a bankok fölött az állam, ám csak meghatározott körülmények között. Ilyenkor beavatkozhatna a termékekbe, átszervezést hajthatna végre, csődközeli helyzetben pedig akár részleges vagy teljes államosítást is végrehajthatna az állam.
Hasonló lehetőség számos nyugat-európai országban biztosított az állam képviselője számára (Amerikában például a szövetségi betétbiztosító, az FDIC átvehet, átszervezhet és továbbadhat bankokat), ám fontos látni, hogy Magyarországon egyetlen bank rendszer szintű kockázatokat jelentő gyengélkedésére sem volt példa a válság során, a magyar bankrendszer tőkehelyzete pedig megnyugtató, így a jelenlegi körülmények között elméleti lehetőségről lehet csupán szó.
A rendszerszintű szabályozás mindezidáig az ügyfelek védelmén keresztül (lásd a banki magatartási kódex elfogadását vagy a hitelezés felelősebbé tételére szolgáló, márciusban életbe lépő szabályozást) szolgálta a bankszektor érdekeit, és nem egy-egy intézmény pénzügyi konszolidációján keresztül stabilizálta a rendszert, hisz ilyenre nem is volt szükség.
Figyelem! Változnak a hitelfeltételek
A kormány múlt évi utolsó ülésén döntött a devizahitelezés korlátozásaként ismertté vált, eredetileg a jegybank által kezdeményezett szabályozásról. A bankok többsége azt állítja, hogy az új szabályok a jelenlegi gyakorlatukhoz képest nem igazán hoznak jelentős változást. A hitelközvetítők azonban másként látják ezt a helyzetet.
Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez.
A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.
A bankok többsége azt állítja, hogy az új szabályok a jelenlegi gyakorlatukhoz képest nem igazán hoznak jelentős változást.
A hitelközvetítők azonban másként látják ezt a helyzetet. Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója érzékelhetően aggódik, hogy a hitelfedezetiarány-szabályozás mekkora teret is ad majd az új hiteleknek, illetve milyen feltételekkel lesz lehetséges egyáltalán átvinni egyik banktól a másikhoz a kölcsönöket.
Más közvetítők szerint eddig biztosan lehetett a szabályozásban előírtnál kedvezőbb feltételeket találni a piacon (persze az ilyeneket biztosító hitelintézetek óvakodtak attól, hogy válaszoljanak a várható változásokat firtató kérdésünkre). A már most is alaposan megtépázott népszerűségű svájci frank-alapú hiteleket a 45 százalékban előírt hitelmaximum biztosan végleg visszaszoríthatja.
Az állomány lemorzsolódása viszont lassú lesz, hiszen a jegybanki adatok szerint a svájci frank-alapú kölcsönök mintegy 97 százaléka öt éven túli lejáratú. A legnagyobb bankok között azonban mára szinte egy sem akad, ahol az alpesi devizát ajánlanák. Módosítás azonban így is elképzelhető.
Az eddigi rendszert át kell alakítani - ismerték el az Erste-nél, ahol azt is kiemelték, hogy a szabályozás csak március végétől hatályos. Mint hozzátették: addig természetesen minden szükséges lépést megtesznek a jogszabály szellemében. Az MKB - nyomatékosították a hitelintézetnél - eddig is kimondottan prudens hitelezési gyakorlatot folytatott, aminek részeként az átlagosnál nagyobb szigorral járt el, eltérő limiteket alkalmazva a különböző típusú ügyletekre. Itt is elmondták viszont, hogy - a többi piaci szereplőhöz hasonlóan - felülvizsgálják hitelezési feltételeik rendszerét a szabályozói környezet megújult elvárásainak megfelelően.
A Budapest Banknál (BB) is arról tájékoztatták lapunkat, hogy hitelezési normáik korábban is szigorúak voltak, így a mostani változtatások itt kevésbé vetik majd vissza a lakossági hitelvolumeneket. Mint megtudtuk, a BB-nél mindig jövedelemigazoláshoz kötötték a jelzálog-hitelezést, euróalapú deviza-jelzáloghitelek esetén eddig is 60 százalékos volt az LTV (Loan To Value) szint. Az új szabály értelmében pedig az ingatlan értékéhez viszonyított hitelarány 75 százalékra emelkedhet.
Némi változás azonban a BB-nél is bekövetkezik, hiszen a devizaalapú személyi kölcsönök esetén bizonyos konstrukcióknál a jogszabály szigorúbb kereteket határoz meg a korábbi gyakorlatuknál. A devizaalapú konstrukciók marginális szerepét tekintve azonban a banknál jelentős negatív hatást nem valószínűsítenek.
A körültekintő lakossági hitelezésről szóló rendelet biztosít a bankok számára felkészülési időszakot, amelyen belül az OTP is maradéktalanul eleget tesz az előírásoknak - tudatták a legnagyobb magyar banknál. A 2008-ban megnövekedett devizakockázatok, valamint a reálgazdasági tendenciák miatt - a versenytársakhoz hasonlóan - az OTP is szigorította hitelezési feltételeit. Mint elmondták: az akkor kialakított kondíciókhoz képest a most bevezetett határértékek nem jelentenek érdemleges szigorítást, sem a forint- sem az euróalapú hitelek esetében.
A jelenlegi szabványos feltételrendszerben forintalapú lakásvásárlási hitel esetén jövedelemigazolással Budapesten és a vidéki nagyvárosokban érhető el a legmagasabb hitelösszeg az ingatlan forgalmi értékéhez viszonyítva; ez a legkedvezőbb kondíció is összhangban van a kormányrendeletben foglalt, e kategóriára vonatkozó limittel.
A Magyar Hitelszövetség szerint nagy hibája a szabályozásnak, hogy nem tesz különbséget a lakáscélú és szabad felhasználású hitelek között, továbbá rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a már meglévő devizahitelekkel rendelkezőket. Az érdekképviseletnél úgy vélik, hogy utóbbiak esetében a meglévő kölcsönök - többlethitel felvételét nem eredményező - kiváltása a jövőben ellehetetlenül, és a mozgástér beszűkülése a kialakított kondíciók stagnálását is eredményezheti. Ennek elkerülése érdekében a Magyar Hitelszövetség javasolja, hogy a többlethitelt nem eredményező devizahiteleknél a bankváltás során a hitelezőnek teljes szabadságot biztosítsanak a jövedelmek és a fedezet terhelhetősége terén is.
Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez.
A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.
A bankok többsége azt állítja, hogy az új szabályok a jelenlegi gyakorlatukhoz képest nem igazán hoznak jelentős változást.
A hitelközvetítők azonban másként látják ezt a helyzetet. Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója érzékelhetően aggódik, hogy a hitelfedezetiarány-szabályozás mekkora teret is ad majd az új hiteleknek, illetve milyen feltételekkel lesz lehetséges egyáltalán átvinni egyik banktól a másikhoz a kölcsönöket.
Más közvetítők szerint eddig biztosan lehetett a szabályozásban előírtnál kedvezőbb feltételeket találni a piacon (persze az ilyeneket biztosító hitelintézetek óvakodtak attól, hogy válaszoljanak a várható változásokat firtató kérdésünkre). A már most is alaposan megtépázott népszerűségű svájci frank-alapú hiteleket a 45 százalékban előírt hitelmaximum biztosan végleg visszaszoríthatja.
Az állomány lemorzsolódása viszont lassú lesz, hiszen a jegybanki adatok szerint a svájci frank-alapú kölcsönök mintegy 97 százaléka öt éven túli lejáratú. A legnagyobb bankok között azonban mára szinte egy sem akad, ahol az alpesi devizát ajánlanák. Módosítás azonban így is elképzelhető.
Az eddigi rendszert át kell alakítani - ismerték el az Erste-nél, ahol azt is kiemelték, hogy a szabályozás csak március végétől hatályos. Mint hozzátették: addig természetesen minden szükséges lépést megtesznek a jogszabály szellemében. Az MKB - nyomatékosították a hitelintézetnél - eddig is kimondottan prudens hitelezési gyakorlatot folytatott, aminek részeként az átlagosnál nagyobb szigorral járt el, eltérő limiteket alkalmazva a különböző típusú ügyletekre. Itt is elmondták viszont, hogy - a többi piaci szereplőhöz hasonlóan - felülvizsgálják hitelezési feltételeik rendszerét a szabályozói környezet megújult elvárásainak megfelelően.
A Budapest Banknál (BB) is arról tájékoztatták lapunkat, hogy hitelezési normáik korábban is szigorúak voltak, így a mostani változtatások itt kevésbé vetik majd vissza a lakossági hitelvolumeneket. Mint megtudtuk, a BB-nél mindig jövedelemigazoláshoz kötötték a jelzálog-hitelezést, euróalapú deviza-jelzáloghitelek esetén eddig is 60 százalékos volt az LTV (Loan To Value) szint. Az új szabály értelmében pedig az ingatlan értékéhez viszonyított hitelarány 75 százalékra emelkedhet.
Némi változás azonban a BB-nél is bekövetkezik, hiszen a devizaalapú személyi kölcsönök esetén bizonyos konstrukcióknál a jogszabály szigorúbb kereteket határoz meg a korábbi gyakorlatuknál. A devizaalapú konstrukciók marginális szerepét tekintve azonban a banknál jelentős negatív hatást nem valószínűsítenek.
A körültekintő lakossági hitelezésről szóló rendelet biztosít a bankok számára felkészülési időszakot, amelyen belül az OTP is maradéktalanul eleget tesz az előírásoknak - tudatták a legnagyobb magyar banknál. A 2008-ban megnövekedett devizakockázatok, valamint a reálgazdasági tendenciák miatt - a versenytársakhoz hasonlóan - az OTP is szigorította hitelezési feltételeit. Mint elmondták: az akkor kialakított kondíciókhoz képest a most bevezetett határértékek nem jelentenek érdemleges szigorítást, sem a forint- sem az euróalapú hitelek esetében.
A jelenlegi szabványos feltételrendszerben forintalapú lakásvásárlási hitel esetén jövedelemigazolással Budapesten és a vidéki nagyvárosokban érhető el a legmagasabb hitelösszeg az ingatlan forgalmi értékéhez viszonyítva; ez a legkedvezőbb kondíció is összhangban van a kormányrendeletben foglalt, e kategóriára vonatkozó limittel.
A Magyar Hitelszövetség szerint nagy hibája a szabályozásnak, hogy nem tesz különbséget a lakáscélú és szabad felhasználású hitelek között, továbbá rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a már meglévő devizahitelekkel rendelkezőket. Az érdekképviseletnél úgy vélik, hogy utóbbiak esetében a meglévő kölcsönök - többlethitel felvételét nem eredményező - kiváltása a jövőben ellehetetlenül, és a mozgástér beszűkülése a kialakított kondíciók stagnálását is eredményezheti. Ennek elkerülése érdekében a Magyar Hitelszövetség javasolja, hogy a többlethitelt nem eredményező devizahiteleknél a bankváltás során a hitelezőnek teljes szabadságot biztosítsanak a jövedelmek és a fedezet terhelhetősége terén is.
Tömegével dőlhetnek be a hitelek a magas munkanélküliség miatt Szlovákiában
Rohamos emelkedésnek indulhat a nem teljesítő hitelek aránya Szlovákiában elsősorban a munkanélküliség növekedése miatt.
A szlovákiai bankok – köszönhetően az euró tavaly januári bevezetésének – régiós összevetésben eddig viszonylag könnyen vették a gazdasági válság támasztotta buktatókat, szakértők szerint azonban a következő hónapok számos nehézséget tartogathatnak a szlovák pénzintézeteknek is. A 2010-es esztendő első félévben ugyanis várhatóan ugrásszerűen megnő azok száma, akik képtelenek lesznek fizetni a korábban felvett hitel törlesztő részleteit, ez pedig a nem teljesítő hitelek arányának rohamos emelkedéséhez vezethet – írja a helyi Új Szó.
A fizetési hajlandóság romlásának oka egyszerű: akik tavaly elveszítették a munkájukat, azok egy része már nem lesz jogosult a munkanélküli segély merítésére, így képtelenek lesznek törleszteni a kölcsönt. A bedőlt lakossági hitelek száma már 2009-ben érezhetően emelkedett (a jegybank elemzése szerint míg 2009 januárjában 472,5 millió eurónyi bedőlt hitelt regisztráltak, júniusra ez 566,2, októberre pedig 666,7 millió euróra nőtt), az igazi bővülés azonban csak a következő hónapban kezdődik majd – vélik a szakértők.
Boris Fojtík, a Tatra Banka elemzője az Új Szónak elmondta: a hitelbedőlések valószínűleg az év első felében érik el a csúcspontjukat, a második félévben már enyhe javulásra számíthatnak. Mindez meglátszik majd a bankok gazdasági teljesítményén is, utóbbit ugyanakkor természetesen más is befolyásolja majd.
A szlovákiai bankok – köszönhetően az euró tavaly januári bevezetésének – régiós összevetésben eddig viszonylag könnyen vették a gazdasági válság támasztotta buktatókat, szakértők szerint azonban a következő hónapok számos nehézséget tartogathatnak a szlovák pénzintézeteknek is. A 2010-es esztendő első félévben ugyanis várhatóan ugrásszerűen megnő azok száma, akik képtelenek lesznek fizetni a korábban felvett hitel törlesztő részleteit, ez pedig a nem teljesítő hitelek arányának rohamos emelkedéséhez vezethet – írja a helyi Új Szó.
A fizetési hajlandóság romlásának oka egyszerű: akik tavaly elveszítették a munkájukat, azok egy része már nem lesz jogosult a munkanélküli segély merítésére, így képtelenek lesznek törleszteni a kölcsönt. A bedőlt lakossági hitelek száma már 2009-ben érezhetően emelkedett (a jegybank elemzése szerint míg 2009 januárjában 472,5 millió eurónyi bedőlt hitelt regisztráltak, júniusra ez 566,2, októberre pedig 666,7 millió euróra nőtt), az igazi bővülés azonban csak a következő hónapban kezdődik majd – vélik a szakértők.
Boris Fojtík, a Tatra Banka elemzője az Új Szónak elmondta: a hitelbedőlések valószínűleg az év első felében érik el a csúcspontjukat, a második félévben már enyhe javulásra számíthatnak. Mindez meglátszik majd a bankok gazdasági teljesítményén is, utóbbit ugyanakkor természetesen más is befolyásolja majd.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
