Miután a válság miatt másfél évvel ezelőtt az egekbe szöktek a hitelkamatok, és jóformán lehetetlen volt kölcsönhöz jutni tavaly, a piac mostanra magához tért. Az április óta tartó csökkenés eredményeképpen mélyponton vannak a kamatok, ami a makrogazdasági mutatók javulását is jelzi egyben.
A kamatok tavaly áprilistól folyamatosan csökkentek – a FinZoom banki portál számításai szerint átlagban havi 0,45 százalékponttal –, míg decemberre elérték a 2008. márciusi szintet, 8,53 százalékot. Ez a tendencia a Román Nemzeti Bank (BNR) kamatvágásának köszönhető, amely 2009-ben a kezdeti tíz százalékról év végére fokozatosan 7,5 százalékra mérsékelte az irányadó küszöböt. A fejlemények megértéséhez azonban vissza kell nyúlnunk a pénzügyi válság hatására kialakult 2009-es helyzethez.
„Tavaly év elején még rendkívül alacsony volt a forráslehetősége a bankoknak, Románia kockázatos hitelminősítést kapott, emellett meg elfogyott a piacokról a likviditás” – magyarázta kérdésünkre Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. Amint a vállalatok, hitelportfóliók elkezdtek romlani 2009 elején, és elindult az elbocsátások hulláma, ezenkívül a lej is gyengült, az emberek sokkal nehezebben tudták fizetni a törlesztőrészleteiket.
Mivel megnőtt a kockázat, a pénzintézeteknek bele kellett kalkulálniuk a „bedőlő” hitel költségeit a kölcsönfelvétel árába. „Mára megváltoztak ezek a feltételek: van rendelkezésre álló forrás, hisz Romániában nőttek a megtakarítások (jobban, mint a hitelek az elmúlt évben). A régióval együtt csökkent ugyanakkor az ország kockázata, emellett a jelzáloghitelek kockázatát is jobban átlátják a bankok” – mutatott rá a pénzügyi szakember.
Mindazonáltal továbbra is „drága mulatság” marad a jelzáloghitel, csakúgy, mint a fogyasztói kölcsönök egyéb formái.
Míg egy évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt kölcsönhöz jutni, mára a bankok szinte tálcán kínálják azt
Míg egy évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt kölcsönhöz jutni, mára a bankok szinte tálcán kínálják azt
Bankok vetélkedése
A pénzintézetek ennek próbálnak most elébe menni, vonzóbbá téve a kölcsönfelvételt: például meghosszabbították a hiteltörlesztések futamidejét, vagy éppen kamatot csökkentettek. Diósi szerint a piaci verseny is kezd átrendeződni a bankok között: ezúttal nem arról van szó, hogy ki ad kevesebb hitelt, hanem hogy ki ad többet, így maga a versengés is csökkenti bizonyos mértékig a kamatokat.
Kérdésünkre, hogy meddig folytatódhat a kulcsok csökkenő tendenciája, a bankszakember nyolc százalék körüli értékkel számol, azaz kismértékű, 0,25-1 százalék közötti zsugorodást tart reálisnak. „A csökkenő trend jó hír, mivel azt jelenti, hogy éledezik a piac, az emberek elkezdtek vásárolni, tehát adót fizetnek, így szükség van felújításra, építkezésre, anyagokra, fellendül a kereskedelem” – fogalmazott.
A gazdaság olajozója
A jelek szerint a román polgárok egzisztenciális megfontolásból inkább óvatosak maradnak a kölcsönfelvétellel. A munkahely elvesztésének félelmét az ingatlanpiac árainak kiszámíthatatlansága is tetézi. Viszonylag magasabb marad a kockázat az első negyedévben is, melynek következtében továbbra is alacsonyabb szinten marad a hitelezés.
Előreláthatóan csak 2011-ben enged fel a kölcsönfelvétel piaca – vélik az UniCredit-Ţiriac pénzintézet szakemberei, akik bizonytalan, nehéz évre számítanak idén is. Bár Diósi derűlátóbb, hangsúlyozza, hogy a nehéz munkapiaci helyzet beárnyékolhatja a reményeket.
„Sok a halogatott vásárlás és eladás, ami még mindig megbénítja a piacot. A hitelek a leginkább arra jók, hogy olajozzák ezt a rendszert, ösztönözzék az ingatlanforgalmat. Önmagában pozitív jeleket látok, ugyanis a piac mobilizálódik, de ez még nem elég. Arra is szükség van, hogy a gazdaság is élénküljön” – összegezte.
Félelem az állások elvesztésétől
A román polgárok egyharmada számít arra, hogy munkahelyén leépítések lesznek 2010 folyamán, tizenkét százalékuk pedig fizetéscsökkenéssel számol, ami a hitelfelvételi kedvet is befolyásolja – közölte a BankNews.ro. A válaszadók több mint tizenegy százaléka véli úgy, hogy cége nem vesz fel új alkalmazottakat az év folyamán.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hitelkamat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hitelkamat. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. február 1., hétfő
2010. január 16., szombat
Kiszámíthatóbbak lettek a hitelkamatok
Míg korábban a magánszemélyek esetében a pénzintézetek elutasították, hogy a hitelek kamatai valamilyen referenciához igazodjanak, az utóbbi időben egyre több bank köti irányadó kamathoz a lakossági törlesztési terheket. Az irányadó kamat ráadásul elkerülhetővé tenne több, jelenleg fennálló anomáliát.
A vállalati üzletágban a hiteleknél kizárólag valamilyen irányadó kamat szerint alakulnak az adósok terhei. A magánszemélyeknél azonban ezt a szisztémát korábban teljesen elképzelhetetlennek tartották a bankok. Úgy tűnik azonban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról szóló (az elfogadott formájában végül helyét a magatartási kódexnek átadó) szabályozás körüli viták már némiképp változtattak ezen a helyzeten.
Eddig az AXA (Napi, 2009. szeptember 22.) és a K&H (Napi, 2009. október 6.) jelent meg ilyen konstrukcióval, de több bank - közte az OTP és a CIB - is jelezte: fontolgatja ezt a lépést. Most ígérgetés helyett az FHB már elő is rukkolt - ráadásul azonnal kettő - ilyen termékkel.
Az FHB-nál december 7-től érhető el a rugalmas és a referencia elnevezésű kölcsön, amely lakáscélra és szabad felhasználásra (akár hitelkiváltásra is) egyaránt igényelhető. A termékeknél az első ügyleti évben a kamat fixen rögzített, a későbbiekben pedig mozgása a referenciául szolgáló hathavi Buborhoz kötött. A referencia kölcsön egyéb paraméterei, fedezetre és kockázatvállalásra vonatkozó szabályai megegyeznek az FHB többi forintalapú jelzáloghitelére vonatkozókkal.
A rugalmas kölcsön sajátossága, hogy a futamidő első három évére az ügyfelek - a bank által meghatározott minimum- és maximumösszeg között - megválaszthatják, hogy mekkora törlesztőrészletet kívánnak (vagy tudnak) fizetni. A csökkentett törlesztésű időszak 6-36 hónap közötti lehet. A két új hitellel kapcsolatban érdemes kiemelni a díjkedvezményeket is. A bank ezeknél kezelési költséget nem számít fel, az értékbecslési díjat pedig - egy ingatlan esetében - a kölcsön folyósítását követően visszafizetik. A tulajdoni lap lekérdezésének díja és a folyósítási jutalék az ügyfél kérésére meghitelezhető.
Az eltelt idő rövidsége miatt még nem igazán lehet tapasztalatokról beszámolni azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelek miként fogadják az irányadó kamatot - állítják a bankok. Korábban az egyik ellenérv az volt az ilyen megoldásokkal szemben, hogy a magánszemélyek idegenkednek attól, hogy hitelterheiket valamilyen külső tényezők mozgassák. Nyilvánvaló persze, hogy egy-egy termék sikeressége nagyban függ attól, hogy a bank valójában mennyire szeretné azt értékesíteni.
Közismert, hogy a devizahitelek terjedése azért is lehetett annyira látványos, mert a bankok (bárhogy próbálnak is ma erről elfeledkezni) határozottan preferálták a devizaalapú hitelezést. Egyelőre azonban - a verbalitást leszámítva - még nem igazán látszik, hogy a hitelintézetek valójában mennyire helyezik előtérbe a forintot.
Az OTP-nél a lakáshitelezés deviza-összetételére vonatkozó kérdésünkre elmondták: 2009-ben, a korábbi támogatási rendszer megszüntetéséig, a befogadott hiteligények jelentős része forinthitel volt, döntő többségüket a támogatott lakáshitelek alkották. Mint hozzátették: ezt követően az euróalapú hiteleket kereste az ügyfelek többsége.
A CIB-nél arról tájékoztatták lapunkat, hogy egyre többen választják a forintalapú hiteleket. Az MKB szakértői szerint a devizaárfolyamok elmúlt évben tapasztalt volatilitása miatt a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a hitelfelvétel során az árfolyamkockázat. Ennek megfelelően a kérelmek között egyre nagyobb arányban szerepelnek az árfolyamkockázat szempontjából biztonságosabb hitelek. A Hazai hitel elindulása óta jelentősen emelkedett a forintalapú hitelek igénylésének aránya - mondták el az AXA-nál.
Az irányadó kamat alkalmazása elvben elkerülhetővé tenné azokat az anomáliákat, amelyeket most panaszolnak a banki ügyfelek. Azok a hitelintézetek ugyanis, amelyek a válság miatt az év elején alaposan megdrágították a hiteleket, a konszolidációt már nem érvényesítették. Több hitelintézetnél is idősávos kondíciós listákat találunk, ma már nemegyszer az új ügyfeleknél kedvezőbbek a meghirdetett feltételek. Az is tény azonban, hogy az előbbi jelenség fordítottan érvényesült a válság legvadabb tombolásakor (a régebbi ügyfelek esetében csekélyebb mértékben drágítottak). Ráadásul ugyanebben az időszakban a cégeket sem igazán védte a kamat piaci mozgásokhoz kötöttsége, a bankok ugyanis alaposan növelték a felárat.
A vállalati üzletágban a hiteleknél kizárólag valamilyen irányadó kamat szerint alakulnak az adósok terhei. A magánszemélyeknél azonban ezt a szisztémát korábban teljesen elképzelhetetlennek tartották a bankok. Úgy tűnik azonban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról szóló (az elfogadott formájában végül helyét a magatartási kódexnek átadó) szabályozás körüli viták már némiképp változtattak ezen a helyzeten.
Eddig az AXA (Napi, 2009. szeptember 22.) és a K&H (Napi, 2009. október 6.) jelent meg ilyen konstrukcióval, de több bank - közte az OTP és a CIB - is jelezte: fontolgatja ezt a lépést. Most ígérgetés helyett az FHB már elő is rukkolt - ráadásul azonnal kettő - ilyen termékkel.
Az FHB-nál december 7-től érhető el a rugalmas és a referencia elnevezésű kölcsön, amely lakáscélra és szabad felhasználásra (akár hitelkiváltásra is) egyaránt igényelhető. A termékeknél az első ügyleti évben a kamat fixen rögzített, a későbbiekben pedig mozgása a referenciául szolgáló hathavi Buborhoz kötött. A referencia kölcsön egyéb paraméterei, fedezetre és kockázatvállalásra vonatkozó szabályai megegyeznek az FHB többi forintalapú jelzáloghitelére vonatkozókkal.
A rugalmas kölcsön sajátossága, hogy a futamidő első három évére az ügyfelek - a bank által meghatározott minimum- és maximumösszeg között - megválaszthatják, hogy mekkora törlesztőrészletet kívánnak (vagy tudnak) fizetni. A csökkentett törlesztésű időszak 6-36 hónap közötti lehet. A két új hitellel kapcsolatban érdemes kiemelni a díjkedvezményeket is. A bank ezeknél kezelési költséget nem számít fel, az értékbecslési díjat pedig - egy ingatlan esetében - a kölcsön folyósítását követően visszafizetik. A tulajdoni lap lekérdezésének díja és a folyósítási jutalék az ügyfél kérésére meghitelezhető.
Az eltelt idő rövidsége miatt még nem igazán lehet tapasztalatokról beszámolni azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelek miként fogadják az irányadó kamatot - állítják a bankok. Korábban az egyik ellenérv az volt az ilyen megoldásokkal szemben, hogy a magánszemélyek idegenkednek attól, hogy hitelterheiket valamilyen külső tényezők mozgassák. Nyilvánvaló persze, hogy egy-egy termék sikeressége nagyban függ attól, hogy a bank valójában mennyire szeretné azt értékesíteni.
Közismert, hogy a devizahitelek terjedése azért is lehetett annyira látványos, mert a bankok (bárhogy próbálnak is ma erről elfeledkezni) határozottan preferálták a devizaalapú hitelezést. Egyelőre azonban - a verbalitást leszámítva - még nem igazán látszik, hogy a hitelintézetek valójában mennyire helyezik előtérbe a forintot.
Az OTP-nél a lakáshitelezés deviza-összetételére vonatkozó kérdésünkre elmondták: 2009-ben, a korábbi támogatási rendszer megszüntetéséig, a befogadott hiteligények jelentős része forinthitel volt, döntő többségüket a támogatott lakáshitelek alkották. Mint hozzátették: ezt követően az euróalapú hiteleket kereste az ügyfelek többsége.
A CIB-nél arról tájékoztatták lapunkat, hogy egyre többen választják a forintalapú hiteleket. Az MKB szakértői szerint a devizaárfolyamok elmúlt évben tapasztalt volatilitása miatt a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a hitelfelvétel során az árfolyamkockázat. Ennek megfelelően a kérelmek között egyre nagyobb arányban szerepelnek az árfolyamkockázat szempontjából biztonságosabb hitelek. A Hazai hitel elindulása óta jelentősen emelkedett a forintalapú hitelek igénylésének aránya - mondták el az AXA-nál.
Az irányadó kamat alkalmazása elvben elkerülhetővé tenné azokat az anomáliákat, amelyeket most panaszolnak a banki ügyfelek. Azok a hitelintézetek ugyanis, amelyek a válság miatt az év elején alaposan megdrágították a hiteleket, a konszolidációt már nem érvényesítették. Több hitelintézetnél is idősávos kondíciós listákat találunk, ma már nemegyszer az új ügyfeleknél kedvezőbbek a meghirdetett feltételek. Az is tény azonban, hogy az előbbi jelenség fordítottan érvényesült a válság legvadabb tombolásakor (a régebbi ügyfelek esetében csekélyebb mértékben drágítottak). Ráadásul ugyanebben az időszakban a cégeket sem igazán védte a kamat piaci mozgásokhoz kötöttsége, a bankok ugyanis alaposan növelték a felárat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
