Lassú kilábalás és magas céltartalékolás fogja jellemezni idén a magyar bankszektort, ezért profitabilitása is alacsony lehet (a tavalyihoz hasonló), de 2011 már komoly fellendülést hozhat - nyilatkozta a Reutersnek Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke.
Erdei Tamás szerint 6-8 százalék körül tetőzhet a nem teljesítő hitelek aránya a bankszektorban. "Többé-kevésbé elértük a mélypontot" - fogalmazott, hozzátéve: a bankok fedezni tudják éves eredményükből hitelezési veszteségeiket, ezért teljesen kizárja egy sokk lehetőségét a bankrendszerben. Rendkívüli mértékben ronthatja a bankok adózás előtti profitját a hitelezési céltartalékok magas szintje, ezért alacsony profitabilitás fogja jellemezni a 2010-es esztendőt is. 2009-ben 20-30, esetleg 40 százalékkal kisebb volt a bankok adózás előtti eredménye, mint egy évvel korábban. Erdei szerint azonban még ez is kiváló teljesítmény, tekintve, hogy 2009-ben támadott igazán a válság.
A Reuters emlékeztet: 2008-ban 292 milliárd forint volt a magyar bankrendszer nyeresége a PSZÁF adatai szerint, 2009-ben a becslések szerint 6,7 százalékkal esett a magyar GDP, döntően az exportpiacok összeomlása miatt. A munkanélküliség 13 éve nem látott magasságokba, 10 százalék fölé nőtt, miközben a kormány jelentős költségcsökkentést hajtott végre. Ez a bankok eredményességét is befolyásoló módon fékezte a belső fogyasztást és elmélyítette a recessziót. 2009 első negyedévében jelentős forintgyengülés ment végbe, s a döntően devizában dominált hitelek és emelkedő törlesztőrészletek miatt több mint megduplázódott a rossz hitelek aránya. 2009 szeptemberének végén a PSZÁF adatai szerint 5.4 százalékos volt a több mint 90 napos késedelemben lévő hitelek aránya.
Erdei elmondta: évek kellenek ahhoz, hogy a bankok teljesen átstrukturálják hitelkönyveiket és jelentős növekedést érjenek el, bár már 2011 első fele is jelentős javulást hozhat. Jövőre egyébként komoly fellendülésre számít Erdei, hiszen a halasztott beruházások ekkor fognak szerinte újból elindulni. 2010-től ráadásul meglehetősen nagy források érkezhetnek az Európai Uniótól is.
Addig is idén visszafogott lesz a lakossági és vállalati hitelezés, és minden bizonnyal a 2009-es szinten fog maradni. "2010 valószínűleg nem a nagy piaci expanzió éve lesz, de nem hiszem, hogy bárki feladná pozícióját" - mondta Erdei. 2009-ben mintegy 20 százalékban járult hozzá a bankok profitlabilitásához a kormányzati kötvényekkel való kereskedés és a saját banki kötvények jelentős diszkonton történt visszavásárlása - ismertette Erdei. A kisebb kockázati felárak (és ennek köszönhető olcsóbb működés) és a kamatbevételek nem túl gyors csökkenése azonban lehetővé teszi, hogy 2010-ben is a tavalyi profitot termelje a magyar bankszektor. Az egyszeri bevételek helyett ezúttal a nagyobb stabilitás fog ehhez igazán hozzájárulni - derül ki a Bankszövetség elnökének szavaiból.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hitelfelvétel. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hitelfelvétel. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. január 24., vasárnap
2010. január 20., szerda
Svájci frank hitelek: Lépett az MNB, kevesebb frank kell a bankoknak
Felfüggesztette EUR/CHF devizaswap-műveleteit az MNB. Az eszköz bevezetését egy éve a svájci frank alapú hitelek magas aránya tette szükségessé.
A Svájci Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank, a Narodowy Bank Polski és a Magyar Nemzeti Bank bejelentik, hogy felfüggesztik az EUR/CHF devizaswap-műveleteiket, amelynek keretében svájci frank likviditást nyújtottak euróért cserében, egyhetes lejáratra – jelentette be az MNB hivatalos honlapján.
A Magyar Nemzeti Bank a bankok likviditásának bővítése érdekében 2009 elején számos új eszközt vezetett be. Az úgynevezett EUR/CHF FX-swap tendert - amelynek célja a hazai bankrendszer svájci frankkal való ellátása volt - közel egy éve jelentették be. A svájci jegybankkal kötött megállapodás értelmében a hazai bankok felajánlott euróért cserébe svájci frankot igényelhetnek minden hétfőn délelőtt egy előre meghatározott áron. tavaly február elején az egyhetes svájci frank-euró devizabetét csereügylet napján 303 millió svájci frankot igényeltek a hazai kereskedelmi bankok.
Az elmúlt hetekben ugyanakkor a svájci frank likviditás iránti kereslet jelentősen visszaesett, míg a piaci svájci frank forrásszerzési lehetőségek számottevően javultak, ezért az MNB most a tenderek felfüggesztése mellett döntött. A jegybank tájékoztatója szerint a másik három központi bankhoz hasonlóan az MNB az utolsó egyhetes EUR/CHF swap műveletét 2010. január 25-én hirdeti meg.
A Svájci Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank, a Narodowy Bank Polski és a Magyar Nemzeti Bank bejelentik, hogy felfüggesztik az EUR/CHF devizaswap-műveleteiket, amelynek keretében svájci frank likviditást nyújtottak euróért cserében, egyhetes lejáratra – jelentette be az MNB hivatalos honlapján.
A Magyar Nemzeti Bank a bankok likviditásának bővítése érdekében 2009 elején számos új eszközt vezetett be. Az úgynevezett EUR/CHF FX-swap tendert - amelynek célja a hazai bankrendszer svájci frankkal való ellátása volt - közel egy éve jelentették be. A svájci jegybankkal kötött megállapodás értelmében a hazai bankok felajánlott euróért cserébe svájci frankot igényelhetnek minden hétfőn délelőtt egy előre meghatározott áron. tavaly február elején az egyhetes svájci frank-euró devizabetét csereügylet napján 303 millió svájci frankot igényeltek a hazai kereskedelmi bankok.
Az elmúlt hetekben ugyanakkor a svájci frank likviditás iránti kereslet jelentősen visszaesett, míg a piaci svájci frank forrásszerzési lehetőségek számottevően javultak, ezért az MNB most a tenderek felfüggesztése mellett döntött. A jegybank tájékoztatója szerint a másik három központi bankhoz hasonlóan az MNB az utolsó egyhetes EUR/CHF swap műveletét 2010. január 25-én hirdeti meg.
2010. január 5., kedd
Figyelem! Változnak a hitelfeltételek
A kormány múlt évi utolsó ülésén döntött a devizahitelezés korlátozásaként ismertté vált, eredetileg a jegybank által kezdeményezett szabályozásról. A bankok többsége azt állítja, hogy az új szabályok a jelenlegi gyakorlatukhoz képest nem igazán hoznak jelentős változást. A hitelközvetítők azonban másként látják ezt a helyzetet.
Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez.
A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.
A bankok többsége azt állítja, hogy az új szabályok a jelenlegi gyakorlatukhoz képest nem igazán hoznak jelentős változást.
A hitelközvetítők azonban másként látják ezt a helyzetet. Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója érzékelhetően aggódik, hogy a hitelfedezetiarány-szabályozás mekkora teret is ad majd az új hiteleknek, illetve milyen feltételekkel lesz lehetséges egyáltalán átvinni egyik banktól a másikhoz a kölcsönöket.
Más közvetítők szerint eddig biztosan lehetett a szabályozásban előírtnál kedvezőbb feltételeket találni a piacon (persze az ilyeneket biztosító hitelintézetek óvakodtak attól, hogy válaszoljanak a várható változásokat firtató kérdésünkre). A már most is alaposan megtépázott népszerűségű svájci frank-alapú hiteleket a 45 százalékban előírt hitelmaximum biztosan végleg visszaszoríthatja.
Az állomány lemorzsolódása viszont lassú lesz, hiszen a jegybanki adatok szerint a svájci frank-alapú kölcsönök mintegy 97 százaléka öt éven túli lejáratú. A legnagyobb bankok között azonban mára szinte egy sem akad, ahol az alpesi devizát ajánlanák. Módosítás azonban így is elképzelhető.
Az eddigi rendszert át kell alakítani - ismerték el az Erste-nél, ahol azt is kiemelték, hogy a szabályozás csak március végétől hatályos. Mint hozzátették: addig természetesen minden szükséges lépést megtesznek a jogszabály szellemében. Az MKB - nyomatékosították a hitelintézetnél - eddig is kimondottan prudens hitelezési gyakorlatot folytatott, aminek részeként az átlagosnál nagyobb szigorral járt el, eltérő limiteket alkalmazva a különböző típusú ügyletekre. Itt is elmondták viszont, hogy - a többi piaci szereplőhöz hasonlóan - felülvizsgálják hitelezési feltételeik rendszerét a szabályozói környezet megújult elvárásainak megfelelően.
A Budapest Banknál (BB) is arról tájékoztatták lapunkat, hogy hitelezési normáik korábban is szigorúak voltak, így a mostani változtatások itt kevésbé vetik majd vissza a lakossági hitelvolumeneket. Mint megtudtuk, a BB-nél mindig jövedelemigazoláshoz kötötték a jelzálog-hitelezést, euróalapú deviza-jelzáloghitelek esetén eddig is 60 százalékos volt az LTV (Loan To Value) szint. Az új szabály értelmében pedig az ingatlan értékéhez viszonyított hitelarány 75 százalékra emelkedhet.
Némi változás azonban a BB-nél is bekövetkezik, hiszen a devizaalapú személyi kölcsönök esetén bizonyos konstrukcióknál a jogszabály szigorúbb kereteket határoz meg a korábbi gyakorlatuknál. A devizaalapú konstrukciók marginális szerepét tekintve azonban a banknál jelentős negatív hatást nem valószínűsítenek.
A körültekintő lakossági hitelezésről szóló rendelet biztosít a bankok számára felkészülési időszakot, amelyen belül az OTP is maradéktalanul eleget tesz az előírásoknak - tudatták a legnagyobb magyar banknál. A 2008-ban megnövekedett devizakockázatok, valamint a reálgazdasági tendenciák miatt - a versenytársakhoz hasonlóan - az OTP is szigorította hitelezési feltételeit. Mint elmondták: az akkor kialakított kondíciókhoz képest a most bevezetett határértékek nem jelentenek érdemleges szigorítást, sem a forint- sem az euróalapú hitelek esetében.
A jelenlegi szabványos feltételrendszerben forintalapú lakásvásárlási hitel esetén jövedelemigazolással Budapesten és a vidéki nagyvárosokban érhető el a legmagasabb hitelösszeg az ingatlan forgalmi értékéhez viszonyítva; ez a legkedvezőbb kondíció is összhangban van a kormányrendeletben foglalt, e kategóriára vonatkozó limittel.
A Magyar Hitelszövetség szerint nagy hibája a szabályozásnak, hogy nem tesz különbséget a lakáscélú és szabad felhasználású hitelek között, továbbá rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a már meglévő devizahitelekkel rendelkezőket. Az érdekképviseletnél úgy vélik, hogy utóbbiak esetében a meglévő kölcsönök - többlethitel felvételét nem eredményező - kiváltása a jövőben ellehetetlenül, és a mozgástér beszűkülése a kialakított kondíciók stagnálását is eredményezheti. Ennek elkerülése érdekében a Magyar Hitelszövetség javasolja, hogy a többlethitelt nem eredményező devizahiteleknél a bankváltás során a hitelezőnek teljes szabadságot biztosítsanak a jövedelmek és a fedezet terhelhetősége terén is.
Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez.
A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.
A bankok többsége azt állítja, hogy az új szabályok a jelenlegi gyakorlatukhoz képest nem igazán hoznak jelentős változást.
A hitelközvetítők azonban másként látják ezt a helyzetet. Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója érzékelhetően aggódik, hogy a hitelfedezetiarány-szabályozás mekkora teret is ad majd az új hiteleknek, illetve milyen feltételekkel lesz lehetséges egyáltalán átvinni egyik banktól a másikhoz a kölcsönöket.
Más közvetítők szerint eddig biztosan lehetett a szabályozásban előírtnál kedvezőbb feltételeket találni a piacon (persze az ilyeneket biztosító hitelintézetek óvakodtak attól, hogy válaszoljanak a várható változásokat firtató kérdésünkre). A már most is alaposan megtépázott népszerűségű svájci frank-alapú hiteleket a 45 százalékban előírt hitelmaximum biztosan végleg visszaszoríthatja.
Az állomány lemorzsolódása viszont lassú lesz, hiszen a jegybanki adatok szerint a svájci frank-alapú kölcsönök mintegy 97 százaléka öt éven túli lejáratú. A legnagyobb bankok között azonban mára szinte egy sem akad, ahol az alpesi devizát ajánlanák. Módosítás azonban így is elképzelhető.
Az eddigi rendszert át kell alakítani - ismerték el az Erste-nél, ahol azt is kiemelték, hogy a szabályozás csak március végétől hatályos. Mint hozzátették: addig természetesen minden szükséges lépést megtesznek a jogszabály szellemében. Az MKB - nyomatékosították a hitelintézetnél - eddig is kimondottan prudens hitelezési gyakorlatot folytatott, aminek részeként az átlagosnál nagyobb szigorral járt el, eltérő limiteket alkalmazva a különböző típusú ügyletekre. Itt is elmondták viszont, hogy - a többi piaci szereplőhöz hasonlóan - felülvizsgálják hitelezési feltételeik rendszerét a szabályozói környezet megújult elvárásainak megfelelően.
A Budapest Banknál (BB) is arról tájékoztatták lapunkat, hogy hitelezési normáik korábban is szigorúak voltak, így a mostani változtatások itt kevésbé vetik majd vissza a lakossági hitelvolumeneket. Mint megtudtuk, a BB-nél mindig jövedelemigazoláshoz kötötték a jelzálog-hitelezést, euróalapú deviza-jelzáloghitelek esetén eddig is 60 százalékos volt az LTV (Loan To Value) szint. Az új szabály értelmében pedig az ingatlan értékéhez viszonyított hitelarány 75 százalékra emelkedhet.
Némi változás azonban a BB-nél is bekövetkezik, hiszen a devizaalapú személyi kölcsönök esetén bizonyos konstrukcióknál a jogszabály szigorúbb kereteket határoz meg a korábbi gyakorlatuknál. A devizaalapú konstrukciók marginális szerepét tekintve azonban a banknál jelentős negatív hatást nem valószínűsítenek.
A körültekintő lakossági hitelezésről szóló rendelet biztosít a bankok számára felkészülési időszakot, amelyen belül az OTP is maradéktalanul eleget tesz az előírásoknak - tudatták a legnagyobb magyar banknál. A 2008-ban megnövekedett devizakockázatok, valamint a reálgazdasági tendenciák miatt - a versenytársakhoz hasonlóan - az OTP is szigorította hitelezési feltételeit. Mint elmondták: az akkor kialakított kondíciókhoz képest a most bevezetett határértékek nem jelentenek érdemleges szigorítást, sem a forint- sem az euróalapú hitelek esetében.
A jelenlegi szabványos feltételrendszerben forintalapú lakásvásárlási hitel esetén jövedelemigazolással Budapesten és a vidéki nagyvárosokban érhető el a legmagasabb hitelösszeg az ingatlan forgalmi értékéhez viszonyítva; ez a legkedvezőbb kondíció is összhangban van a kormányrendeletben foglalt, e kategóriára vonatkozó limittel.
A Magyar Hitelszövetség szerint nagy hibája a szabályozásnak, hogy nem tesz különbséget a lakáscélú és szabad felhasználású hitelek között, továbbá rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a már meglévő devizahitelekkel rendelkezőket. Az érdekképviseletnél úgy vélik, hogy utóbbiak esetében a meglévő kölcsönök - többlethitel felvételét nem eredményező - kiváltása a jövőben ellehetetlenül, és a mozgástér beszűkülése a kialakított kondíciók stagnálását is eredményezheti. Ennek elkerülése érdekében a Magyar Hitelszövetség javasolja, hogy a többlethitelt nem eredményező devizahiteleknél a bankváltás során a hitelezőnek teljes szabadságot biztosítsanak a jövedelmek és a fedezet terhelhetősége terén is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
