Miután a válság miatt másfél évvel ezelőtt az egekbe szöktek a hitelkamatok, és jóformán lehetetlen volt kölcsönhöz jutni tavaly, a piac mostanra magához tért. Az április óta tartó csökkenés eredményeképpen mélyponton vannak a kamatok, ami a makrogazdasági mutatók javulását is jelzi egyben.
A kamatok tavaly áprilistól folyamatosan csökkentek – a FinZoom banki portál számításai szerint átlagban havi 0,45 százalékponttal –, míg decemberre elérték a 2008. márciusi szintet, 8,53 százalékot. Ez a tendencia a Román Nemzeti Bank (BNR) kamatvágásának köszönhető, amely 2009-ben a kezdeti tíz százalékról év végére fokozatosan 7,5 százalékra mérsékelte az irányadó küszöböt. A fejlemények megértéséhez azonban vissza kell nyúlnunk a pénzügyi válság hatására kialakult 2009-es helyzethez.
„Tavaly év elején még rendkívül alacsony volt a forráslehetősége a bankoknak, Románia kockázatos hitelminősítést kapott, emellett meg elfogyott a piacokról a likviditás” – magyarázta kérdésünkre Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. Amint a vállalatok, hitelportfóliók elkezdtek romlani 2009 elején, és elindult az elbocsátások hulláma, ezenkívül a lej is gyengült, az emberek sokkal nehezebben tudták fizetni a törlesztőrészleteiket.
Mivel megnőtt a kockázat, a pénzintézeteknek bele kellett kalkulálniuk a „bedőlő” hitel költségeit a kölcsönfelvétel árába. „Mára megváltoztak ezek a feltételek: van rendelkezésre álló forrás, hisz Romániában nőttek a megtakarítások (jobban, mint a hitelek az elmúlt évben). A régióval együtt csökkent ugyanakkor az ország kockázata, emellett a jelzáloghitelek kockázatát is jobban átlátják a bankok” – mutatott rá a pénzügyi szakember.
Mindazonáltal továbbra is „drága mulatság” marad a jelzáloghitel, csakúgy, mint a fogyasztói kölcsönök egyéb formái.
Míg egy évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt kölcsönhöz jutni, mára a bankok szinte tálcán kínálják azt
Míg egy évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt kölcsönhöz jutni, mára a bankok szinte tálcán kínálják azt
Bankok vetélkedése
A pénzintézetek ennek próbálnak most elébe menni, vonzóbbá téve a kölcsönfelvételt: például meghosszabbították a hiteltörlesztések futamidejét, vagy éppen kamatot csökkentettek. Diósi szerint a piaci verseny is kezd átrendeződni a bankok között: ezúttal nem arról van szó, hogy ki ad kevesebb hitelt, hanem hogy ki ad többet, így maga a versengés is csökkenti bizonyos mértékig a kamatokat.
Kérdésünkre, hogy meddig folytatódhat a kulcsok csökkenő tendenciája, a bankszakember nyolc százalék körüli értékkel számol, azaz kismértékű, 0,25-1 százalék közötti zsugorodást tart reálisnak. „A csökkenő trend jó hír, mivel azt jelenti, hogy éledezik a piac, az emberek elkezdtek vásárolni, tehát adót fizetnek, így szükség van felújításra, építkezésre, anyagokra, fellendül a kereskedelem” – fogalmazott.
A gazdaság olajozója
A jelek szerint a román polgárok egzisztenciális megfontolásból inkább óvatosak maradnak a kölcsönfelvétellel. A munkahely elvesztésének félelmét az ingatlanpiac árainak kiszámíthatatlansága is tetézi. Viszonylag magasabb marad a kockázat az első negyedévben is, melynek következtében továbbra is alacsonyabb szinten marad a hitelezés.
Előreláthatóan csak 2011-ben enged fel a kölcsönfelvétel piaca – vélik az UniCredit-Ţiriac pénzintézet szakemberei, akik bizonytalan, nehéz évre számítanak idén is. Bár Diósi derűlátóbb, hangsúlyozza, hogy a nehéz munkapiaci helyzet beárnyékolhatja a reményeket.
„Sok a halogatott vásárlás és eladás, ami még mindig megbénítja a piacot. A hitelek a leginkább arra jók, hogy olajozzák ezt a rendszert, ösztönözzék az ingatlanforgalmat. Önmagában pozitív jeleket látok, ugyanis a piac mobilizálódik, de ez még nem elég. Arra is szükség van, hogy a gazdaság is élénküljön” – összegezte.
Félelem az állások elvesztésétől
A román polgárok egyharmada számít arra, hogy munkahelyén leépítések lesznek 2010 folyamán, tizenkét százalékuk pedig fizetéscsökkenéssel számol, ami a hitelfelvételi kedvet is befolyásolja – közölte a BankNews.ro. A válaszadók több mint tizenegy százaléka véli úgy, hogy cége nem vesz fel új alkalmazottakat az év folyamán.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: banki kamat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: banki kamat. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. február 1., hétfő
2010. január 26., kedd
Forr a levegő a devizahitelek körül
Ismét fellendülőben vannak a potenciális kockázatokat rejtő devizahitelek a régióban, létfontosságúvá téve ezzel egy új, egységes szabályrendszer kialakítását - jelentette ki az Euromoney bécsi konferenciáján Nagy Piroska, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető tanácsadója. A szakember szerint a régió kilábalását banki hitelekből kell finanszírozni, hisz fiskális élénkítésre nincs mozgástér. Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója a bázeli rendszer túlzott szigorításától óvott ugyanott.
Nagy Piroska szerint rendkívül fontos, hogy a devizahitelezés új szabályrendszere egységes, jól koordinált legyen. Emlékeztetett a régiós devizák gyengülési hullámára, amely megdrágította az euróban és svájci frankban denominált hitelek törlesztését. Márpedig Lettországban mintegy 92, Észtországban 87, Litvániában 72, Magyarországon 63, Romániában 60, Bulgáriában pedig 58 százalék a devizahitelek aránya.
Az EBRD szakembere szerint még mindig fennáll a késztetés a lakosság számára, hogy devizában adósodjon el, hiszen ezek a hitelek olcsóbbak ott, ahol a hazai kamatszint viszonylag magas. Miközben a devizahitelezés egységes szabályozását szorgalmazta, óva intette a kormányokat, hogy megakasszák a hitelezés beindítását. Szükség van hitelnövekedésre, de csak egészséges keretek között - vélte. Nagy Piroska szerint ehhez nem csupán új szabályozásra, de a helyi fizetőeszközben történő refinanszírozás fejlesztésére és a jegybanki alapkamatok közelítésére is szükség van.
A régió fellendülését a bankok finanszírozzák majd, ehhez azonban meg kell tisztítaniuk hitelkönyveiket, és újra kell tőkésíteniük magukat. Nagy Piroska szerint ez még koránt sem történt meg, és ha elbagatellizálják a jelentőségét, nagyon rossz következményei lehetnek. Az elmúlt ötven évben egyetlen egy kilábalás sem ment végbe a mérlegek megtisztítása nélkül. A likviditás visszanyerésével most elérkezett erre az idő. Ha ezt nem teszik meg a bankok, a japán útra lépünk - figyelmeztetett.
A Reuters emlékeztet arra, hogy a március 1-jén hatályba lépő új szabályozással Magyarország az elsők között korlátozza valamilyen módon a devizahitelezést, ráadásul itt a forintkamatok szintje is csökkent.
Az Euromoney bécsi konferenciáján a bankvezetők is nyitottnak mutatkoztak valamifajta egységes, koordinált szabályozásra. Hasonló fogadtatásban részesült az EBRD decemberi kezdeményezése is, ám konkrétumokban akkor egyelőre nem tudtak megegyezni.
Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója is az egységes kereteket szorgalmazta: ha akár csak egyetlen bank is olcsó jenhitelt kínál, és nem akarnak a többiek piaci részesedést veszíteni, nem tehetik meg, hogy nem követik a példáját. Stepic óva intett egy túl szigorú Bázel III-szabályrendszer elfogadásától is, amely szerinte "megölné a piacokat".
Nagy Piroska szerint rendkívül fontos, hogy a devizahitelezés új szabályrendszere egységes, jól koordinált legyen. Emlékeztetett a régiós devizák gyengülési hullámára, amely megdrágította az euróban és svájci frankban denominált hitelek törlesztését. Márpedig Lettországban mintegy 92, Észtországban 87, Litvániában 72, Magyarországon 63, Romániában 60, Bulgáriában pedig 58 százalék a devizahitelek aránya.
Az EBRD szakembere szerint még mindig fennáll a késztetés a lakosság számára, hogy devizában adósodjon el, hiszen ezek a hitelek olcsóbbak ott, ahol a hazai kamatszint viszonylag magas. Miközben a devizahitelezés egységes szabályozását szorgalmazta, óva intette a kormányokat, hogy megakasszák a hitelezés beindítását. Szükség van hitelnövekedésre, de csak egészséges keretek között - vélte. Nagy Piroska szerint ehhez nem csupán új szabályozásra, de a helyi fizetőeszközben történő refinanszírozás fejlesztésére és a jegybanki alapkamatok közelítésére is szükség van.
A régió fellendülését a bankok finanszírozzák majd, ehhez azonban meg kell tisztítaniuk hitelkönyveiket, és újra kell tőkésíteniük magukat. Nagy Piroska szerint ez még koránt sem történt meg, és ha elbagatellizálják a jelentőségét, nagyon rossz következményei lehetnek. Az elmúlt ötven évben egyetlen egy kilábalás sem ment végbe a mérlegek megtisztítása nélkül. A likviditás visszanyerésével most elérkezett erre az idő. Ha ezt nem teszik meg a bankok, a japán útra lépünk - figyelmeztetett.
A Reuters emlékeztet arra, hogy a március 1-jén hatályba lépő új szabályozással Magyarország az elsők között korlátozza valamilyen módon a devizahitelezést, ráadásul itt a forintkamatok szintje is csökkent.
Az Euromoney bécsi konferenciáján a bankvezetők is nyitottnak mutatkoztak valamifajta egységes, koordinált szabályozásra. Hasonló fogadtatásban részesült az EBRD decemberi kezdeményezése is, ám konkrétumokban akkor egyelőre nem tudtak megegyezni.
Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója is az egységes kereteket szorgalmazta: ha akár csak egyetlen bank is olcsó jenhitelt kínál, és nem akarnak a többiek piaci részesedést veszíteni, nem tehetik meg, hogy nem követik a példáját. Stepic óva intett egy túl szigorú Bázel III-szabályrendszer elfogadásától is, amely szerinte "megölné a piacokat".
2010. január 24., vasárnap
Mélyponton a magyar bankszektor - Erdei: jövőre beindulhatunk
Lassú kilábalás és magas céltartalékolás fogja jellemezni idén a magyar bankszektort, ezért profitabilitása is alacsony lehet (a tavalyihoz hasonló), de 2011 már komoly fellendülést hozhat - nyilatkozta a Reutersnek Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke.
Erdei Tamás szerint 6-8 százalék körül tetőzhet a nem teljesítő hitelek aránya a bankszektorban. "Többé-kevésbé elértük a mélypontot" - fogalmazott, hozzátéve: a bankok fedezni tudják éves eredményükből hitelezési veszteségeiket, ezért teljesen kizárja egy sokk lehetőségét a bankrendszerben. Rendkívüli mértékben ronthatja a bankok adózás előtti profitját a hitelezési céltartalékok magas szintje, ezért alacsony profitabilitás fogja jellemezni a 2010-es esztendőt is. 2009-ben 20-30, esetleg 40 százalékkal kisebb volt a bankok adózás előtti eredménye, mint egy évvel korábban. Erdei szerint azonban még ez is kiváló teljesítmény, tekintve, hogy 2009-ben támadott igazán a válság.
A Reuters emlékeztet: 2008-ban 292 milliárd forint volt a magyar bankrendszer nyeresége a PSZÁF adatai szerint, 2009-ben a becslések szerint 6,7 százalékkal esett a magyar GDP, döntően az exportpiacok összeomlása miatt. A munkanélküliség 13 éve nem látott magasságokba, 10 százalék fölé nőtt, miközben a kormány jelentős költségcsökkentést hajtott végre. Ez a bankok eredményességét is befolyásoló módon fékezte a belső fogyasztást és elmélyítette a recessziót. 2009 első negyedévében jelentős forintgyengülés ment végbe, s a döntően devizában dominált hitelek és emelkedő törlesztőrészletek miatt több mint megduplázódott a rossz hitelek aránya. 2009 szeptemberének végén a PSZÁF adatai szerint 5.4 százalékos volt a több mint 90 napos késedelemben lévő hitelek aránya.
Erdei elmondta: évek kellenek ahhoz, hogy a bankok teljesen átstrukturálják hitelkönyveiket és jelentős növekedést érjenek el, bár már 2011 első fele is jelentős javulást hozhat. Jövőre egyébként komoly fellendülésre számít Erdei, hiszen a halasztott beruházások ekkor fognak szerinte újból elindulni. 2010-től ráadásul meglehetősen nagy források érkezhetnek az Európai Uniótól is.
Addig is idén visszafogott lesz a lakossági és vállalati hitelezés, és minden bizonnyal a 2009-es szinten fog maradni. "2010 valószínűleg nem a nagy piaci expanzió éve lesz, de nem hiszem, hogy bárki feladná pozícióját" - mondta Erdei. 2009-ben mintegy 20 százalékban járult hozzá a bankok profitlabilitásához a kormányzati kötvényekkel való kereskedés és a saját banki kötvények jelentős diszkonton történt visszavásárlása - ismertette Erdei. A kisebb kockázati felárak (és ennek köszönhető olcsóbb működés) és a kamatbevételek nem túl gyors csökkenése azonban lehetővé teszi, hogy 2010-ben is a tavalyi profitot termelje a magyar bankszektor. Az egyszeri bevételek helyett ezúttal a nagyobb stabilitás fog ehhez igazán hozzájárulni - derül ki a Bankszövetség elnökének szavaiból.
Erdei Tamás szerint 6-8 százalék körül tetőzhet a nem teljesítő hitelek aránya a bankszektorban. "Többé-kevésbé elértük a mélypontot" - fogalmazott, hozzátéve: a bankok fedezni tudják éves eredményükből hitelezési veszteségeiket, ezért teljesen kizárja egy sokk lehetőségét a bankrendszerben. Rendkívüli mértékben ronthatja a bankok adózás előtti profitját a hitelezési céltartalékok magas szintje, ezért alacsony profitabilitás fogja jellemezni a 2010-es esztendőt is. 2009-ben 20-30, esetleg 40 százalékkal kisebb volt a bankok adózás előtti eredménye, mint egy évvel korábban. Erdei szerint azonban még ez is kiváló teljesítmény, tekintve, hogy 2009-ben támadott igazán a válság.
A Reuters emlékeztet: 2008-ban 292 milliárd forint volt a magyar bankrendszer nyeresége a PSZÁF adatai szerint, 2009-ben a becslések szerint 6,7 százalékkal esett a magyar GDP, döntően az exportpiacok összeomlása miatt. A munkanélküliség 13 éve nem látott magasságokba, 10 százalék fölé nőtt, miközben a kormány jelentős költségcsökkentést hajtott végre. Ez a bankok eredményességét is befolyásoló módon fékezte a belső fogyasztást és elmélyítette a recessziót. 2009 első negyedévében jelentős forintgyengülés ment végbe, s a döntően devizában dominált hitelek és emelkedő törlesztőrészletek miatt több mint megduplázódott a rossz hitelek aránya. 2009 szeptemberének végén a PSZÁF adatai szerint 5.4 százalékos volt a több mint 90 napos késedelemben lévő hitelek aránya.
Erdei elmondta: évek kellenek ahhoz, hogy a bankok teljesen átstrukturálják hitelkönyveiket és jelentős növekedést érjenek el, bár már 2011 első fele is jelentős javulást hozhat. Jövőre egyébként komoly fellendülésre számít Erdei, hiszen a halasztott beruházások ekkor fognak szerinte újból elindulni. 2010-től ráadásul meglehetősen nagy források érkezhetnek az Európai Uniótól is.
Addig is idén visszafogott lesz a lakossági és vállalati hitelezés, és minden bizonnyal a 2009-es szinten fog maradni. "2010 valószínűleg nem a nagy piaci expanzió éve lesz, de nem hiszem, hogy bárki feladná pozícióját" - mondta Erdei. 2009-ben mintegy 20 százalékban járult hozzá a bankok profitlabilitásához a kormányzati kötvényekkel való kereskedés és a saját banki kötvények jelentős diszkonton történt visszavásárlása - ismertette Erdei. A kisebb kockázati felárak (és ennek köszönhető olcsóbb működés) és a kamatbevételek nem túl gyors csökkenése azonban lehetővé teszi, hogy 2010-ben is a tavalyi profitot termelje a magyar bankszektor. Az egyszeri bevételek helyett ezúttal a nagyobb stabilitás fog ehhez igazán hozzájárulni - derül ki a Bankszövetség elnökének szavaiból.
2010. január 22., péntek
Banki különadó Európában is?
Az EU-nak az Egyesült Államokhoz hasonlóan rendkívüli adót kellene kivetnie a bankokra – javasolja az unió soros elnöki tisztét nemrég átadó Svédország pénzügyminisztere. Anders Borg szerint így kellene biztosítani azt, hogy a hitelintézetek is kiveszik a részüket a válságkezelő intézkedések finanszírozásából.
Borg utódának, a huszonhetek tegnapi pénzügyminiszteri ülésén elnöklő Elena Salgado spanyol tárcavezetőnek írott levélben fejtette ki a bankadó ötletét. Mint mondta, korábban egy ilyen terv az európai pénzügyi szektor versenyképességével kapcsolatos aggályokat válthatott ki, de azzal, hogy a múlt héten Barack Obama állást foglalt egy ilyen elvonás bevezetése mellett (VG, január 18., 4. o.), ez a veszély elhárult. Mint ismeretes, az amerikai elnök 117 milliárd dolláros számlát szeretne behajtani a Wall Street cégein, cserébe a válság kirobbanásában játszott szerepükért és a közpénzekből finanszírozott mentőakciókért.
Borg szerint számos európai pénzügyminiszter támogatja az ötletet. Ugyanakkor a brit és a francia kormány az eddigi jelzések szerint nem akar messzebb menni a bankárok jutalmára vonatkozó, tavaly bejelentett rendkívüli adó kivetésénél, bár Gordon Brown brit kormányfő szerint egy hosszabb távú megoldásnak része lehet a bankok pótlólagos megadóztatása. A Nemzetközi Valutaalap is dolgozik egy a pénzügyi szektorra kivetendő válságadó tervén, ez már ebben a hónapban a G7 és a Világbank elé kerülhet.
Borg felvetésének egyébként az is súlyt ad, hogy Svédország nemrég már bevezetett egy rendkívüli banki adót. Az ebből várt 75 milliárd koronát (10,6 milliárd euró) egy pénzügyi válságkezelő alapba kívánja átcsoportosítani Stockholm. Az adó alapját nem a pénzügyi tranzakciók képezik, hanem a kihelyezett hitelek; a mérlegben szereplő tételeket ugyanis nem lehet olyan könnyen külföldre menekíteni, mint az üzletkötéseket.
Az osztrák szociáldemokrata párt szintén az Obama-féle adó bevezetése mellett állt ki. Werner Faymann szociáldemokrata kancellár tegnap részletezte javaslatát: e szerint az osztrák bankoknak mérlegfőösszegük 0,07 százalékát kellene szolidaritási adóként befizetniük (az USA-ban 0,15 százalékos ez a mérték), ebből a kincstárnak 500 millió eurós bevétele származhatna. A szolidaritási adó elsősorban azt szolgálná, hogy a bankok is járuljanak hozzá az államháztartás konszolidálásához – közölte Faymann.
Az osztrák bankok nem járultak hozzá a pénzügyi válság kirobbanásához, és büntetésként élnék meg ezt az adót – reagált a kancellári felvetésre Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank vezérigazgatója. Egyúttal utalt az Osztrák Nemzeti Bank első emberének, Ewald Novotnynak decemberi nyilatkozatára, amely szerint az államkincstár a bankmentő akciókkal tavaly 300 millió eurót keresett. „Mi már előre megfizetjük a bankadót” – fogalmazott Rothensteiner, aki a gazdasági kamara bankszekciójának elnöki tisztét is betölti.
Nagy-Britannia nem fontolgatja az Obama-féle adó bevezetését – közölte Alistair Darling pénzügyminiszter. Hasonlóan nyilatkozott francia kollégája, Christine Lagarde is. Mindketten azzal érveltek, hogy az Obama-féle különadó csak az amerikai körülmények között megfelelő válasz. Reuters, Der Standard, Bloomberg VG
Itthon nem releváns az ötlet
Magyarországon az Obama elnök által felvetett felelősségi adó bevezetésének nincs létjogosultsága – szögezte le a Világgazdaság kérdésére Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója.
Hazánkban egyetlen bankot sem kellett az adófizetők pénzéből kisegíteni, a magyar hitelintézetek tőkeerősek. A kereskedelmi bankok többsége ráadásul külföldi pénzintézetek többségi tulajdonában van, s tulajdonosaik külön nyilatkozatban is deklarálták, hogy helytállnak magyar leányaikért.
Emlékezetes viszont, hogy 2005–2008 között a bankok idehaza is különadót fizettek extra nyereségük után: 8 százalék többlet társasági adót vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát kellett átutalniuk a költségvetésbe.
Borg utódának, a huszonhetek tegnapi pénzügyminiszteri ülésén elnöklő Elena Salgado spanyol tárcavezetőnek írott levélben fejtette ki a bankadó ötletét. Mint mondta, korábban egy ilyen terv az európai pénzügyi szektor versenyképességével kapcsolatos aggályokat válthatott ki, de azzal, hogy a múlt héten Barack Obama állást foglalt egy ilyen elvonás bevezetése mellett (VG, január 18., 4. o.), ez a veszély elhárult. Mint ismeretes, az amerikai elnök 117 milliárd dolláros számlát szeretne behajtani a Wall Street cégein, cserébe a válság kirobbanásában játszott szerepükért és a közpénzekből finanszírozott mentőakciókért.
Borg szerint számos európai pénzügyminiszter támogatja az ötletet. Ugyanakkor a brit és a francia kormány az eddigi jelzések szerint nem akar messzebb menni a bankárok jutalmára vonatkozó, tavaly bejelentett rendkívüli adó kivetésénél, bár Gordon Brown brit kormányfő szerint egy hosszabb távú megoldásnak része lehet a bankok pótlólagos megadóztatása. A Nemzetközi Valutaalap is dolgozik egy a pénzügyi szektorra kivetendő válságadó tervén, ez már ebben a hónapban a G7 és a Világbank elé kerülhet.
Borg felvetésének egyébként az is súlyt ad, hogy Svédország nemrég már bevezetett egy rendkívüli banki adót. Az ebből várt 75 milliárd koronát (10,6 milliárd euró) egy pénzügyi válságkezelő alapba kívánja átcsoportosítani Stockholm. Az adó alapját nem a pénzügyi tranzakciók képezik, hanem a kihelyezett hitelek; a mérlegben szereplő tételeket ugyanis nem lehet olyan könnyen külföldre menekíteni, mint az üzletkötéseket.
Az osztrák szociáldemokrata párt szintén az Obama-féle adó bevezetése mellett állt ki. Werner Faymann szociáldemokrata kancellár tegnap részletezte javaslatát: e szerint az osztrák bankoknak mérlegfőösszegük 0,07 százalékát kellene szolidaritási adóként befizetniük (az USA-ban 0,15 százalékos ez a mérték), ebből a kincstárnak 500 millió eurós bevétele származhatna. A szolidaritási adó elsősorban azt szolgálná, hogy a bankok is járuljanak hozzá az államháztartás konszolidálásához – közölte Faymann.
Az osztrák bankok nem járultak hozzá a pénzügyi válság kirobbanásához, és büntetésként élnék meg ezt az adót – reagált a kancellári felvetésre Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank vezérigazgatója. Egyúttal utalt az Osztrák Nemzeti Bank első emberének, Ewald Novotnynak decemberi nyilatkozatára, amely szerint az államkincstár a bankmentő akciókkal tavaly 300 millió eurót keresett. „Mi már előre megfizetjük a bankadót” – fogalmazott Rothensteiner, aki a gazdasági kamara bankszekciójának elnöki tisztét is betölti.
Nagy-Britannia nem fontolgatja az Obama-féle adó bevezetését – közölte Alistair Darling pénzügyminiszter. Hasonlóan nyilatkozott francia kollégája, Christine Lagarde is. Mindketten azzal érveltek, hogy az Obama-féle különadó csak az amerikai körülmények között megfelelő válasz. Reuters, Der Standard, Bloomberg VG
Itthon nem releváns az ötlet
Magyarországon az Obama elnök által felvetett felelősségi adó bevezetésének nincs létjogosultsága – szögezte le a Világgazdaság kérdésére Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója.
Hazánkban egyetlen bankot sem kellett az adófizetők pénzéből kisegíteni, a magyar hitelintézetek tőkeerősek. A kereskedelmi bankok többsége ráadásul külföldi pénzintézetek többségi tulajdonában van, s tulajdonosaik külön nyilatkozatban is deklarálták, hogy helytállnak magyar leányaikért.
Emlékezetes viszont, hogy 2005–2008 között a bankok idehaza is különadót fizettek extra nyereségük után: 8 százalék többlet társasági adót vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát kellett átutalniuk a költségvetésbe.
2010. január 16., szombat
Kiszámíthatóbbak lettek a hitelkamatok
Míg korábban a magánszemélyek esetében a pénzintézetek elutasították, hogy a hitelek kamatai valamilyen referenciához igazodjanak, az utóbbi időben egyre több bank köti irányadó kamathoz a lakossági törlesztési terheket. Az irányadó kamat ráadásul elkerülhetővé tenne több, jelenleg fennálló anomáliát.
A vállalati üzletágban a hiteleknél kizárólag valamilyen irányadó kamat szerint alakulnak az adósok terhei. A magánszemélyeknél azonban ezt a szisztémát korábban teljesen elképzelhetetlennek tartották a bankok. Úgy tűnik azonban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról szóló (az elfogadott formájában végül helyét a magatartási kódexnek átadó) szabályozás körüli viták már némiképp változtattak ezen a helyzeten.
Eddig az AXA (Napi, 2009. szeptember 22.) és a K&H (Napi, 2009. október 6.) jelent meg ilyen konstrukcióval, de több bank - közte az OTP és a CIB - is jelezte: fontolgatja ezt a lépést. Most ígérgetés helyett az FHB már elő is rukkolt - ráadásul azonnal kettő - ilyen termékkel.
Az FHB-nál december 7-től érhető el a rugalmas és a referencia elnevezésű kölcsön, amely lakáscélra és szabad felhasználásra (akár hitelkiváltásra is) egyaránt igényelhető. A termékeknél az első ügyleti évben a kamat fixen rögzített, a későbbiekben pedig mozgása a referenciául szolgáló hathavi Buborhoz kötött. A referencia kölcsön egyéb paraméterei, fedezetre és kockázatvállalásra vonatkozó szabályai megegyeznek az FHB többi forintalapú jelzáloghitelére vonatkozókkal.
A rugalmas kölcsön sajátossága, hogy a futamidő első három évére az ügyfelek - a bank által meghatározott minimum- és maximumösszeg között - megválaszthatják, hogy mekkora törlesztőrészletet kívánnak (vagy tudnak) fizetni. A csökkentett törlesztésű időszak 6-36 hónap közötti lehet. A két új hitellel kapcsolatban érdemes kiemelni a díjkedvezményeket is. A bank ezeknél kezelési költséget nem számít fel, az értékbecslési díjat pedig - egy ingatlan esetében - a kölcsön folyósítását követően visszafizetik. A tulajdoni lap lekérdezésének díja és a folyósítási jutalék az ügyfél kérésére meghitelezhető.
Az eltelt idő rövidsége miatt még nem igazán lehet tapasztalatokról beszámolni azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelek miként fogadják az irányadó kamatot - állítják a bankok. Korábban az egyik ellenérv az volt az ilyen megoldásokkal szemben, hogy a magánszemélyek idegenkednek attól, hogy hitelterheiket valamilyen külső tényezők mozgassák. Nyilvánvaló persze, hogy egy-egy termék sikeressége nagyban függ attól, hogy a bank valójában mennyire szeretné azt értékesíteni.
Közismert, hogy a devizahitelek terjedése azért is lehetett annyira látványos, mert a bankok (bárhogy próbálnak is ma erről elfeledkezni) határozottan preferálták a devizaalapú hitelezést. Egyelőre azonban - a verbalitást leszámítva - még nem igazán látszik, hogy a hitelintézetek valójában mennyire helyezik előtérbe a forintot.
Az OTP-nél a lakáshitelezés deviza-összetételére vonatkozó kérdésünkre elmondták: 2009-ben, a korábbi támogatási rendszer megszüntetéséig, a befogadott hiteligények jelentős része forinthitel volt, döntő többségüket a támogatott lakáshitelek alkották. Mint hozzátették: ezt követően az euróalapú hiteleket kereste az ügyfelek többsége.
A CIB-nél arról tájékoztatták lapunkat, hogy egyre többen választják a forintalapú hiteleket. Az MKB szakértői szerint a devizaárfolyamok elmúlt évben tapasztalt volatilitása miatt a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a hitelfelvétel során az árfolyamkockázat. Ennek megfelelően a kérelmek között egyre nagyobb arányban szerepelnek az árfolyamkockázat szempontjából biztonságosabb hitelek. A Hazai hitel elindulása óta jelentősen emelkedett a forintalapú hitelek igénylésének aránya - mondták el az AXA-nál.
Az irányadó kamat alkalmazása elvben elkerülhetővé tenné azokat az anomáliákat, amelyeket most panaszolnak a banki ügyfelek. Azok a hitelintézetek ugyanis, amelyek a válság miatt az év elején alaposan megdrágították a hiteleket, a konszolidációt már nem érvényesítették. Több hitelintézetnél is idősávos kondíciós listákat találunk, ma már nemegyszer az új ügyfeleknél kedvezőbbek a meghirdetett feltételek. Az is tény azonban, hogy az előbbi jelenség fordítottan érvényesült a válság legvadabb tombolásakor (a régebbi ügyfelek esetében csekélyebb mértékben drágítottak). Ráadásul ugyanebben az időszakban a cégeket sem igazán védte a kamat piaci mozgásokhoz kötöttsége, a bankok ugyanis alaposan növelték a felárat.
A vállalati üzletágban a hiteleknél kizárólag valamilyen irányadó kamat szerint alakulnak az adósok terhei. A magánszemélyeknél azonban ezt a szisztémát korábban teljesen elképzelhetetlennek tartották a bankok. Úgy tűnik azonban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról szóló (az elfogadott formájában végül helyét a magatartási kódexnek átadó) szabályozás körüli viták már némiképp változtattak ezen a helyzeten.
Eddig az AXA (Napi, 2009. szeptember 22.) és a K&H (Napi, 2009. október 6.) jelent meg ilyen konstrukcióval, de több bank - közte az OTP és a CIB - is jelezte: fontolgatja ezt a lépést. Most ígérgetés helyett az FHB már elő is rukkolt - ráadásul azonnal kettő - ilyen termékkel.
Az FHB-nál december 7-től érhető el a rugalmas és a referencia elnevezésű kölcsön, amely lakáscélra és szabad felhasználásra (akár hitelkiváltásra is) egyaránt igényelhető. A termékeknél az első ügyleti évben a kamat fixen rögzített, a későbbiekben pedig mozgása a referenciául szolgáló hathavi Buborhoz kötött. A referencia kölcsön egyéb paraméterei, fedezetre és kockázatvállalásra vonatkozó szabályai megegyeznek az FHB többi forintalapú jelzáloghitelére vonatkozókkal.
A rugalmas kölcsön sajátossága, hogy a futamidő első három évére az ügyfelek - a bank által meghatározott minimum- és maximumösszeg között - megválaszthatják, hogy mekkora törlesztőrészletet kívánnak (vagy tudnak) fizetni. A csökkentett törlesztésű időszak 6-36 hónap közötti lehet. A két új hitellel kapcsolatban érdemes kiemelni a díjkedvezményeket is. A bank ezeknél kezelési költséget nem számít fel, az értékbecslési díjat pedig - egy ingatlan esetében - a kölcsön folyósítását követően visszafizetik. A tulajdoni lap lekérdezésének díja és a folyósítási jutalék az ügyfél kérésére meghitelezhető.
Az eltelt idő rövidsége miatt még nem igazán lehet tapasztalatokról beszámolni azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelek miként fogadják az irányadó kamatot - állítják a bankok. Korábban az egyik ellenérv az volt az ilyen megoldásokkal szemben, hogy a magánszemélyek idegenkednek attól, hogy hitelterheiket valamilyen külső tényezők mozgassák. Nyilvánvaló persze, hogy egy-egy termék sikeressége nagyban függ attól, hogy a bank valójában mennyire szeretné azt értékesíteni.
Közismert, hogy a devizahitelek terjedése azért is lehetett annyira látványos, mert a bankok (bárhogy próbálnak is ma erről elfeledkezni) határozottan preferálták a devizaalapú hitelezést. Egyelőre azonban - a verbalitást leszámítva - még nem igazán látszik, hogy a hitelintézetek valójában mennyire helyezik előtérbe a forintot.
Az OTP-nél a lakáshitelezés deviza-összetételére vonatkozó kérdésünkre elmondták: 2009-ben, a korábbi támogatási rendszer megszüntetéséig, a befogadott hiteligények jelentős része forinthitel volt, döntő többségüket a támogatott lakáshitelek alkották. Mint hozzátették: ezt követően az euróalapú hiteleket kereste az ügyfelek többsége.
A CIB-nél arról tájékoztatták lapunkat, hogy egyre többen választják a forintalapú hiteleket. Az MKB szakértői szerint a devizaárfolyamok elmúlt évben tapasztalt volatilitása miatt a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a hitelfelvétel során az árfolyamkockázat. Ennek megfelelően a kérelmek között egyre nagyobb arányban szerepelnek az árfolyamkockázat szempontjából biztonságosabb hitelek. A Hazai hitel elindulása óta jelentősen emelkedett a forintalapú hitelek igénylésének aránya - mondták el az AXA-nál.
Az irányadó kamat alkalmazása elvben elkerülhetővé tenné azokat az anomáliákat, amelyeket most panaszolnak a banki ügyfelek. Azok a hitelintézetek ugyanis, amelyek a válság miatt az év elején alaposan megdrágították a hiteleket, a konszolidációt már nem érvényesítették. Több hitelintézetnél is idősávos kondíciós listákat találunk, ma már nemegyszer az új ügyfeleknél kedvezőbbek a meghirdetett feltételek. Az is tény azonban, hogy az előbbi jelenség fordítottan érvényesült a válság legvadabb tombolásakor (a régebbi ügyfelek esetében csekélyebb mértékben drágítottak). Ráadásul ugyanebben az időszakban a cégeket sem igazán védte a kamat piaci mozgásokhoz kötöttsége, a bankok ugyanis alaposan növelték a felárat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
