A magyar bankrendszerben most jön a feketeleves?

Az idén várhatóan tovább romlik a magyar bankrendszer portfoliója, az év közepén érheti el mélypontját. A banki jövedelmezőség fokozatosan javulni fog, de a korábbi aranykor már nem tér vissza - mondta Simonyi Tamás, a KPMG közép-kelet európai pénzintézeti tranzakciókért felelős vezetője.

Simonyi Tamás szerint "szerencse a szerencsétlenségben", hogy a magyar állam nem tudott pénzt pumpálni a gazdaságba, így, ha kényszerűségből is, már megtette azokat a lépéseket, amelyekkel a nyugati kormányok ezután néznek szembe. Ezt a befektetők értékelik is - tette hozzá.

A pénzügyi válságról szólva úgy vélekedett: "gazdasági kőkorszakot úszott meg a világ", s az államoknak mindenképpen be kellett avatkozniuk, különben a fizetési rendszer összeomlott volna, s mérhetetlen mennyiségű betét- és számlapénz tűnt volna el.

A világ bankjainak vesztesége 4 ezer milliárd dollárra rúg. A céltartalékként elkönyvelendő veszteség ezen belül mintegy 700 milliárd dollár, aminek a bankok a felét mutatták ki a múlt évig, a többit az idén képezik meg - ismertette.

Európa top 50 bankcsoportjánál 2009 végére 180 milliárd euró a céltartalék előrejelzés. A csoport kockázattal súlyozott átlagos tőkemegfelelése 6,7 százalék a top 50-nél a jelentős részvénykibocsátás után. Az európai top 50 ötöde veszteséges volt 2009 első félévében.

A közép-kelet-európai bankok megmenekülésében Simonyi szerint nagy szerepe volt annak, hogy a külföldi anyabankok kiálltak leánycégeik mellett. Hozzátette: ha magukra hagyták volna őket, az jelentős reputációvesztéssel járt volna.

A térségben még mindig romlanak a portfóliók, a mélypont 2010 közepére várható - mondta. A nem fizető ügyfelek aránya Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban 8-12 százalék, Bulgáriában és Romániában 15-20, Oroszországban 25-30 (most 17), Ukrajnában 35-45 (most 33) százalék lehet. Úgy vélekedett, sok banknál tőkepótlásra lesz szükség. "Minél keletebbre megyünk, annál nagyobbak a veszteségek" - jelentette ki.

Simonyi Tamás a kedvező változások között említette, hogy az elmúlt háromnegyed évben újraéledt a bankközi piac, s már nem az államilag garantált refinanszírozás az olcsóbb. A nyár végén pedig megindult a részvénykibocsátás is - igaz, 30-40 százalékos diszkonttal -, s megkezdődött az állami pénzek visszafizetése.

A szakértő ismertette: vannak olyan bankok, amelyek megfelelő áron kiszállnának egy-egy piacról, de nem nagyon vannak befektetők. S vannak "kényszerkivonulók" is, akik a szabályozásnak nem tudnak megfelelni. Úgy vélekedett, hogy az átrendeződések során szerephez juthatnak majd a helyi vállalkozások is, például Magyarországon erre volt is példa (a WestLB Hungáriát a Wallis Befektetési Zrt. vásárolta meg). Nemsokára hasonló bejelentésre kerülhet sor egy olyan tranzakcióról, amely a KPMG közreműködésével valósul meg - tette hozzá.

Kína alatt már fújódik a lufi

 A kormányok gazdaságösztönző intézkedései tovább hosszabbítják majd a válságot – írja 2010-es előrejelzésében a Saxo Bank. A pénzintézet vezető közgazdásza rádiónknak adott interjújában azt mondta: az adósságteher feloldásához most csak a hitelek leépítése és a bedőlések árán lehet eljutni. Christian Blaabjerg arra is felhívta a figyelmet, hogy komoly kockázatot látnak a kínai gazdasági növekedés lelassulásában. Mint mondta, az év második felétől a befektetőknek érdemesebb lesz a biztonságosabb, nyugati piacokra figyelni.

A szakértő hangsúlyozta: a kormányzati beruházások és gazdaságösztönző intézkedések sehol sem generáltak fenntartható növekedést, ezt jól mutatja a japán példa is. Japán ugyan az elmúlt 20 évben többször is talpra állt, de az ország gazdaságát továbbra is defláció és gyenge bővülés jellemzi. Christian Blaabjerg hangsúlyozta: az egyetlen, amit a kormányok elértek, az a megnövekedett államadósság, holott sokkal szerencsésebb lett volna, ha az élénkülést adókedvezményekkel próbálják beindítani.

A vezető közgazdász a magyar helyzetet illetően sem túl optimista; az államadósság a tavalyi év végén elérte a GDP 80 százalékát, és hiába hajtott végre a kormány sikeres költségvetési kiigazítást, Magyarország továbbra sem használja ki hatalmas gazdasági potenciálját. A növekedés igazi gátja a szakértő szerint a magas államadósság, a költségvetési konszolidáció esetleges elbizonytalanodása és a romló munkaerőpiaci helyzet lehet.
A legnagyobb lufi a kínai piacon alakulhat ki

Az idei esztendő legnagyobb buboréka azonban minden bizonnyal a kínai piacon alakulhat ki a Saxo Bank előrejelzése szerint. A gazdaságösztönző lépések hatására ugyan a GDP a tavalyi évben több mint 8 százalékkal bővült, de Christian Blaabjerg szerint kérdéses, hogy mennyire bizonyul tartósnak ez az élénkülés. Egyes ágazatok – például az ingatlanszektor – túlzottan is felgyorsultak, ezért a kormány és központi bank mesterségesen próbálja lassítani a bankok hitelezési ütemét, például a tartalékolási ráták megemelésével.

A Saxo vezető közgazdásza azt jósolja, hogy az idei év első felében felébred majd a kockázatéhség, ezért a befektetőknek érdemes a feltörekvő országok részvénypiacai felé mozdulni. A második félévben azonban inkább a biztonságosabb, stabil hozamot biztosító szektorok papírjait kell keresni, elsősorban a fejlett piacokon – tette hozzá Christian Blaabjerg.

A Saxo Bank az idei évre vonatkozóan 10 meghökkentő jóslatot is publikált; ezek között szerepel az amerikai pártrendszer háromszereplőssé válása, illetve az arany árának 200 dolláros zuhanása.