Az idén várhatóan tovább romlik a magyar bankrendszer portfoliója, az év közepén érheti el mélypontját. A banki jövedelmezőség fokozatosan javulni fog, de a korábbi aranykor már nem tér vissza - mondta Simonyi Tamás, a KPMG közép-kelet európai pénzintézeti tranzakciókért felelős vezetője.
Simonyi Tamás szerint "szerencse a szerencsétlenségben", hogy a magyar állam nem tudott pénzt pumpálni a gazdaságba, így, ha kényszerűségből is, már megtette azokat a lépéseket, amelyekkel a nyugati kormányok ezután néznek szembe. Ezt a befektetők értékelik is - tette hozzá.
A pénzügyi válságról szólva úgy vélekedett: "gazdasági kőkorszakot úszott meg a világ", s az államoknak mindenképpen be kellett avatkozniuk, különben a fizetési rendszer összeomlott volna, s mérhetetlen mennyiségű betét- és számlapénz tűnt volna el.
A világ bankjainak vesztesége 4 ezer milliárd dollárra rúg. A céltartalékként elkönyvelendő veszteség ezen belül mintegy 700 milliárd dollár, aminek a bankok a felét mutatták ki a múlt évig, a többit az idén képezik meg - ismertette.
Európa top 50 bankcsoportjánál 2009 végére 180 milliárd euró a céltartalék előrejelzés. A csoport kockázattal súlyozott átlagos tőkemegfelelése 6,7 százalék a top 50-nél a jelentős részvénykibocsátás után. Az európai top 50 ötöde veszteséges volt 2009 első félévében.
A közép-kelet-európai bankok megmenekülésében Simonyi szerint nagy szerepe volt annak, hogy a külföldi anyabankok kiálltak leánycégeik mellett. Hozzátette: ha magukra hagyták volna őket, az jelentős reputációvesztéssel járt volna.
A térségben még mindig romlanak a portfóliók, a mélypont 2010 közepére várható - mondta. A nem fizető ügyfelek aránya Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban 8-12 százalék, Bulgáriában és Romániában 15-20, Oroszországban 25-30 (most 17), Ukrajnában 35-45 (most 33) százalék lehet. Úgy vélekedett, sok banknál tőkepótlásra lesz szükség. "Minél keletebbre megyünk, annál nagyobbak a veszteségek" - jelentette ki.
Simonyi Tamás a kedvező változások között említette, hogy az elmúlt háromnegyed évben újraéledt a bankközi piac, s már nem az államilag garantált refinanszírozás az olcsóbb. A nyár végén pedig megindult a részvénykibocsátás is - igaz, 30-40 százalékos diszkonttal -, s megkezdődött az állami pénzek visszafizetése.
A szakértő ismertette: vannak olyan bankok, amelyek megfelelő áron kiszállnának egy-egy piacról, de nem nagyon vannak befektetők. S vannak "kényszerkivonulók" is, akik a szabályozásnak nem tudnak megfelelni. Úgy vélekedett, hogy az átrendeződések során szerephez juthatnak majd a helyi vállalkozások is, például Magyarországon erre volt is példa (a WestLB Hungáriát a Wallis Befektetési Zrt. vásárolta meg). Nemsokára hasonló bejelentésre kerülhet sor egy olyan tranzakcióról, amely a KPMG közreműködésével valósul meg - tette hozzá.
2010. február 10., szerda
2010. február 8., hétfő
Kína alatt már fújódik a lufi
A kormányok gazdaságösztönző intézkedései tovább hosszabbítják majd a válságot – írja 2010-es előrejelzésében a Saxo Bank. A pénzintézet vezető közgazdásza rádiónknak adott interjújában azt mondta: az adósságteher feloldásához most csak a hitelek leépítése és a bedőlések árán lehet eljutni. Christian Blaabjerg arra is felhívta a figyelmet, hogy komoly kockázatot látnak a kínai gazdasági növekedés lelassulásában. Mint mondta, az év második felétől a befektetőknek érdemesebb lesz a biztonságosabb, nyugati piacokra figyelni.
A szakértő hangsúlyozta: a kormányzati beruházások és gazdaságösztönző intézkedések sehol sem generáltak fenntartható növekedést, ezt jól mutatja a japán példa is. Japán ugyan az elmúlt 20 évben többször is talpra állt, de az ország gazdaságát továbbra is defláció és gyenge bővülés jellemzi. Christian Blaabjerg hangsúlyozta: az egyetlen, amit a kormányok elértek, az a megnövekedett államadósság, holott sokkal szerencsésebb lett volna, ha az élénkülést adókedvezményekkel próbálják beindítani.
A vezető közgazdász a magyar helyzetet illetően sem túl optimista; az államadósság a tavalyi év végén elérte a GDP 80 százalékát, és hiába hajtott végre a kormány sikeres költségvetési kiigazítást, Magyarország továbbra sem használja ki hatalmas gazdasági potenciálját. A növekedés igazi gátja a szakértő szerint a magas államadósság, a költségvetési konszolidáció esetleges elbizonytalanodása és a romló munkaerőpiaci helyzet lehet.
A legnagyobb lufi a kínai piacon alakulhat ki
Az idei esztendő legnagyobb buboréka azonban minden bizonnyal a kínai piacon alakulhat ki a Saxo Bank előrejelzése szerint. A gazdaságösztönző lépések hatására ugyan a GDP a tavalyi évben több mint 8 százalékkal bővült, de Christian Blaabjerg szerint kérdéses, hogy mennyire bizonyul tartósnak ez az élénkülés. Egyes ágazatok – például az ingatlanszektor – túlzottan is felgyorsultak, ezért a kormány és központi bank mesterségesen próbálja lassítani a bankok hitelezési ütemét, például a tartalékolási ráták megemelésével.
A Saxo vezető közgazdásza azt jósolja, hogy az idei év első felében felébred majd a kockázatéhség, ezért a befektetőknek érdemes a feltörekvő országok részvénypiacai felé mozdulni. A második félévben azonban inkább a biztonságosabb, stabil hozamot biztosító szektorok papírjait kell keresni, elsősorban a fejlett piacokon – tette hozzá Christian Blaabjerg.
A Saxo Bank az idei évre vonatkozóan 10 meghökkentő jóslatot is publikált; ezek között szerepel az amerikai pártrendszer háromszereplőssé válása, illetve az arany árának 200 dolláros zuhanása.
A szakértő hangsúlyozta: a kormányzati beruházások és gazdaságösztönző intézkedések sehol sem generáltak fenntartható növekedést, ezt jól mutatja a japán példa is. Japán ugyan az elmúlt 20 évben többször is talpra állt, de az ország gazdaságát továbbra is defláció és gyenge bővülés jellemzi. Christian Blaabjerg hangsúlyozta: az egyetlen, amit a kormányok elértek, az a megnövekedett államadósság, holott sokkal szerencsésebb lett volna, ha az élénkülést adókedvezményekkel próbálják beindítani.
A vezető közgazdász a magyar helyzetet illetően sem túl optimista; az államadósság a tavalyi év végén elérte a GDP 80 százalékát, és hiába hajtott végre a kormány sikeres költségvetési kiigazítást, Magyarország továbbra sem használja ki hatalmas gazdasági potenciálját. A növekedés igazi gátja a szakértő szerint a magas államadósság, a költségvetési konszolidáció esetleges elbizonytalanodása és a romló munkaerőpiaci helyzet lehet.
A legnagyobb lufi a kínai piacon alakulhat ki
Az idei esztendő legnagyobb buboréka azonban minden bizonnyal a kínai piacon alakulhat ki a Saxo Bank előrejelzése szerint. A gazdaságösztönző lépések hatására ugyan a GDP a tavalyi évben több mint 8 százalékkal bővült, de Christian Blaabjerg szerint kérdéses, hogy mennyire bizonyul tartósnak ez az élénkülés. Egyes ágazatok – például az ingatlanszektor – túlzottan is felgyorsultak, ezért a kormány és központi bank mesterségesen próbálja lassítani a bankok hitelezési ütemét, például a tartalékolási ráták megemelésével.
A Saxo vezető közgazdásza azt jósolja, hogy az idei év első felében felébred majd a kockázatéhség, ezért a befektetőknek érdemes a feltörekvő országok részvénypiacai felé mozdulni. A második félévben azonban inkább a biztonságosabb, stabil hozamot biztosító szektorok papírjait kell keresni, elsősorban a fejlett piacokon – tette hozzá Christian Blaabjerg.
A Saxo Bank az idei évre vonatkozóan 10 meghökkentő jóslatot is publikált; ezek között szerepel az amerikai pártrendszer háromszereplőssé válása, illetve az arany árának 200 dolláros zuhanása.
2010. február 6., szombat
Izgalmas banki játszma Kínában - A tőzsdék isszák a levét
Hitelezésük korlátozására szólította fel a kínai bankokat a távol-keleti ország bankfelügyeletének elnöke. Kína szándékai szerint a tavalyi 9600 milliárd jüanról az idei évben 7500 milliárd jüanra (mintegy 1100 milliárd dollárra) csökkentenék a kihelyezett új hitelek volumenét. Egyes hírek szerint néhány bankot arra is felszólítottak, januárban már ne helyezzen ki több hitelt.
Egy Hongkongban adott interjújában a bankfelügyeleti elnök beszámolt arról, hogy néhány hitelintézet esetében a hatóságok úgy találták, nem felel meg az előírtnak az adott intézmény tőkemegfelelése, és felszólították a hitelezés megfékezésére. Hogy pontosan mely bankokról van szó (biztosan nem az összesről), arról nem beszélt.
A piacok számára Wen Jiabao kínai miniszterelnök szavai sem lehettek túl megnyugtatóak: a politikus az eszközbuborékok kialakulásának veszélyére és a romló hitelminőségre hivatkozva azt mondta: Kína a tavalyi rekord növekedés után idén "kezelni" fogja a hitelnövekedést, ami azt sejteti, "kézivezérléssel" is közbeavatkozik, ha úgy találja jónak. A múlt héten bejelentett fél százalékos jegybanki tartalékráta-emelés is a restrikció irányába mutatott, s a következő lépés a bankfelügyelet elnöke szerint a likviditási és tőkeáttételi szabályok szigorítási lehet, hogy azonban ez konkrétan mit jelent, arról még nem beszélt - írja a Bloomberg.
A miniszterelnök és a bankfelügyelet elnöke most egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a tavalyi csaknem 9600 milliárd jüanos szintről 7500 milliárd jüanra kell csökkenteni a kihelyezett hitelvolument. Ez 22 százalékos csökkenésnek felel meg.
A Nomura elemzője, May Yan szerint játék folyik a bankfelügyelet és a pénzintézetek között. A bankok tavaly annak tudatában hajtottak végre óriási hitelexpanziót, hogy 2010-ben a kormány be fogja húzni a féket.
Egy Hongkongban adott interjújában a bankfelügyeleti elnök beszámolt arról, hogy néhány hitelintézet esetében a hatóságok úgy találták, nem felel meg az előírtnak az adott intézmény tőkemegfelelése, és felszólították a hitelezés megfékezésére. Hogy pontosan mely bankokról van szó (biztosan nem az összesről), arról nem beszélt.
A piacok számára Wen Jiabao kínai miniszterelnök szavai sem lehettek túl megnyugtatóak: a politikus az eszközbuborékok kialakulásának veszélyére és a romló hitelminőségre hivatkozva azt mondta: Kína a tavalyi rekord növekedés után idén "kezelni" fogja a hitelnövekedést, ami azt sejteti, "kézivezérléssel" is közbeavatkozik, ha úgy találja jónak. A múlt héten bejelentett fél százalékos jegybanki tartalékráta-emelés is a restrikció irányába mutatott, s a következő lépés a bankfelügyelet elnöke szerint a likviditási és tőkeáttételi szabályok szigorítási lehet, hogy azonban ez konkrétan mit jelent, arról még nem beszélt - írja a Bloomberg.
A miniszterelnök és a bankfelügyelet elnöke most egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a tavalyi csaknem 9600 milliárd jüanos szintről 7500 milliárd jüanra kell csökkenteni a kihelyezett hitelvolument. Ez 22 százalékos csökkenésnek felel meg.
A Nomura elemzője, May Yan szerint játék folyik a bankfelügyelet és a pénzintézetek között. A bankok tavaly annak tudatában hajtottak végre óriási hitelexpanziót, hogy 2010-ben a kormány be fogja húzni a féket.
2010. február 4., csütörtök
Trükkös banki árukapcsolás
A bankok Magyarországon és Európa sok más országában megkárosítják ügyfeleiket azzal, hogy különböző szolgáltatásokat csak összekapcsolva hajlandók nyújtani – állapítja meg a brüszszeli CEPS kutatóintézet elemzése. Az Európai Bizottság az anyagból kiindulva konzultációt kezdett a pénzügyi szektorban tapasztalható, potenciálisan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról – tudósít a BruxInfo. Az érintettek a http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/2010/tying_en.htm oldalon tehetik meg észrevételeiket.
A bankok általában a folyószámla-vezetést, illetve a jelzálog- vagy fogyasztási hitelek nyújtását kötik egyéb szolgáltatások (például életbiztosítás, számlavezetés stb.) igénybevételéhez. Az ilyen megoldások a jelentés szerzői szerint megnehezítik a szolgáltatóváltást, rontják a díjak összehasonlíthatóságát, és az esetek többségében növelik az ügyfelek költségeit. A csomagajánlatok – tehát amikor önállóan is igénybe vehető szolgáltatásokat kapcsolnak össze a cégek – elvben nem ilyen hátrányosak a fogyasztókra nézve, de a gyakorlatban sokszor mégis oda vezetnek, hogy előnytelen konstrukciókra beszélik rá őket a banki tanácsadók.
Magyarország azon tagálla-mok közé tartozik, amelyekben a CEPS a fogyasztókra nézve nagyon káros árukapcsolásos megoldásokat talált mind a jelzálogkölcsönök, mind a folyószámla-vezetés területén. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már 2005-ben megállapította, hogy az efféle, széles körben elterjedt eljárások gyakran nem indokoltak gazdasági szempontból, majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2006 szeptemberében kiadott 9. számú ajánlása megtiltotta az árukapcsolások alkalmazását. Ez azonban – legalábbis egyelőre – nem kötelező előírás, és a most közzétett jelentés szerint a tapasztalatok azt mutatják, nem befolyásolta érdemben a bankok magatartását. Ugyanakkor a CEPS szerint a néhány tagállamban bevezetett kötelező erejű tilalom sem hozott áttörést: Szlovákiában és Belgiumban például annak dacára továbbra is elterjedt a banki árukapcsolás, Spanyol- és Írországban pedig más, a fogyasztók számára hasonló végeredményhez vezető megoldásokkal (például csomagajánlatokkal) váltották ki azt a hitelintézetek.
A CEPS 23 tagország összesen 66 kereskedelmi és központi bankjának, felügyeleti szervének, versenyhatóságának, ombudsmani hivatalának, fogyasztóvédelmi egyesületének és pénzügyi szakmai szervezetének adatszolgáltatása alapján állította össze terjedelmes, több mint 400 oldalas elemzését. A szakértők a klasszikus árukapcsolások és a csomagajánlatok mellett a harmadik fél bevonását célzó preferenciális vagy exkluzív megállapodásokat, a szolgáltatások bizonyos feltételekhez kötését, a kéretlen ajánlattételeket és más hasonló praktikákat is megvizsgáltak. Ezek az árukapcsoláshoz hasonlóan károsak lehetnek az ügyfelek és a piac egésze szempontjából, így aggasztó, hogy legalább annyira elterjedtek. Így például a bankok a tagországok többségében – köztük hazánkban is – nemcsak egy számla nyitását, hanem a fizetés rendszeres átutalását is megkövetelik a jelzáloghitelek folyósítása érdekében. A CEPS szerint az efféle követelményeket olyankor is alkalmazzák a bankok, amikor azok nem javítják a piaci hatékonyságot – tehát nem csökkentik, hanem éppen növelik az ügyfelek költségeit.
Az árukapcsolás szabályozása
(a pénzügyi szolgáltatások terén, egyes EU-tagállamokban)
A bankok általában a folyószámla-vezetést, illetve a jelzálog- vagy fogyasztási hitelek nyújtását kötik egyéb szolgáltatások (például életbiztosítás, számlavezetés stb.) igénybevételéhez. Az ilyen megoldások a jelentés szerzői szerint megnehezítik a szolgáltatóváltást, rontják a díjak összehasonlíthatóságát, és az esetek többségében növelik az ügyfelek költségeit. A csomagajánlatok – tehát amikor önállóan is igénybe vehető szolgáltatásokat kapcsolnak össze a cégek – elvben nem ilyen hátrányosak a fogyasztókra nézve, de a gyakorlatban sokszor mégis oda vezetnek, hogy előnytelen konstrukciókra beszélik rá őket a banki tanácsadók.
Magyarország azon tagálla-mok közé tartozik, amelyekben a CEPS a fogyasztókra nézve nagyon káros árukapcsolásos megoldásokat talált mind a jelzálogkölcsönök, mind a folyószámla-vezetés területén. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már 2005-ben megállapította, hogy az efféle, széles körben elterjedt eljárások gyakran nem indokoltak gazdasági szempontból, majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2006 szeptemberében kiadott 9. számú ajánlása megtiltotta az árukapcsolások alkalmazását. Ez azonban – legalábbis egyelőre – nem kötelező előírás, és a most közzétett jelentés szerint a tapasztalatok azt mutatják, nem befolyásolta érdemben a bankok magatartását. Ugyanakkor a CEPS szerint a néhány tagállamban bevezetett kötelező erejű tilalom sem hozott áttörést: Szlovákiában és Belgiumban például annak dacára továbbra is elterjedt a banki árukapcsolás, Spanyol- és Írországban pedig más, a fogyasztók számára hasonló végeredményhez vezető megoldásokkal (például csomagajánlatokkal) váltották ki azt a hitelintézetek.
A CEPS 23 tagország összesen 66 kereskedelmi és központi bankjának, felügyeleti szervének, versenyhatóságának, ombudsmani hivatalának, fogyasztóvédelmi egyesületének és pénzügyi szakmai szervezetének adatszolgáltatása alapján állította össze terjedelmes, több mint 400 oldalas elemzését. A szakértők a klasszikus árukapcsolások és a csomagajánlatok mellett a harmadik fél bevonását célzó preferenciális vagy exkluzív megállapodásokat, a szolgáltatások bizonyos feltételekhez kötését, a kéretlen ajánlattételeket és más hasonló praktikákat is megvizsgáltak. Ezek az árukapcsoláshoz hasonlóan károsak lehetnek az ügyfelek és a piac egésze szempontjából, így aggasztó, hogy legalább annyira elterjedtek. Így például a bankok a tagországok többségében – köztük hazánkban is – nemcsak egy számla nyitását, hanem a fizetés rendszeres átutalását is megkövetelik a jelzáloghitelek folyósítása érdekében. A CEPS szerint az efféle követelményeket olyankor is alkalmazzák a bankok, amikor azok nem javítják a piaci hatékonyságot – tehát nem csökkentik, hanem éppen növelik az ügyfelek költségeit.
Az árukapcsolás szabályozása
(a pénzügyi szolgáltatások terén, egyes EU-tagállamokban)
- Ausztria: engedélyezett, amennyiben nem ütközik az uniós UCPD* végrehajtásával
- Csehország: engedélyezett, amennyiben nem ütközik az uniós UCPD* végrehajtásával
- Franciaország: szektorális előírások tiltják (a fogyasztók esetében)
- Lengyelország: abban az esetben tiltja a polgári jog, ha a kapcsolt termékek között nincs összefüggés
- Magyarország: PSZÁF-ajánlás tiltja, kivéve, ha igazságos és racionális piaci okai vannak
- Nagy-Britannia: engedélyezett, amennyiben nem ütközik az uniós UCPD* végrehajtásával.
- Németország: engedélyezett, amennyiben nem ütközik a versenytörvénnyel
- Olaszország: engedélyezett, amennyiben nem ütközik az uniós UCPD* végrehajtásával
- Románia: alapvetően tilos
- Szlovákia: a polgári jog és a bankszektor etikai kódexe egyaránt tiltja
2010. február 1., hétfő
Mélyponton a hitelkamatok
Miután a válság miatt másfél évvel ezelőtt az egekbe szöktek a hitelkamatok, és jóformán lehetetlen volt kölcsönhöz jutni tavaly, a piac mostanra magához tért. Az április óta tartó csökkenés eredményeképpen mélyponton vannak a kamatok, ami a makrogazdasági mutatók javulását is jelzi egyben.
A kamatok tavaly áprilistól folyamatosan csökkentek – a FinZoom banki portál számításai szerint átlagban havi 0,45 százalékponttal –, míg decemberre elérték a 2008. márciusi szintet, 8,53 százalékot. Ez a tendencia a Román Nemzeti Bank (BNR) kamatvágásának köszönhető, amely 2009-ben a kezdeti tíz százalékról év végére fokozatosan 7,5 százalékra mérsékelte az irányadó küszöböt. A fejlemények megértéséhez azonban vissza kell nyúlnunk a pénzügyi válság hatására kialakult 2009-es helyzethez.
„Tavaly év elején még rendkívül alacsony volt a forráslehetősége a bankoknak, Románia kockázatos hitelminősítést kapott, emellett meg elfogyott a piacokról a likviditás” – magyarázta kérdésünkre Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. Amint a vállalatok, hitelportfóliók elkezdtek romlani 2009 elején, és elindult az elbocsátások hulláma, ezenkívül a lej is gyengült, az emberek sokkal nehezebben tudták fizetni a törlesztőrészleteiket.
Mivel megnőtt a kockázat, a pénzintézeteknek bele kellett kalkulálniuk a „bedőlő” hitel költségeit a kölcsönfelvétel árába. „Mára megváltoztak ezek a feltételek: van rendelkezésre álló forrás, hisz Romániában nőttek a megtakarítások (jobban, mint a hitelek az elmúlt évben). A régióval együtt csökkent ugyanakkor az ország kockázata, emellett a jelzáloghitelek kockázatát is jobban átlátják a bankok” – mutatott rá a pénzügyi szakember.
Mindazonáltal továbbra is „drága mulatság” marad a jelzáloghitel, csakúgy, mint a fogyasztói kölcsönök egyéb formái.
Míg egy évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt kölcsönhöz jutni, mára a bankok szinte tálcán kínálják azt
Míg egy évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt kölcsönhöz jutni, mára a bankok szinte tálcán kínálják azt
Bankok vetélkedése
A pénzintézetek ennek próbálnak most elébe menni, vonzóbbá téve a kölcsönfelvételt: például meghosszabbították a hiteltörlesztések futamidejét, vagy éppen kamatot csökkentettek. Diósi szerint a piaci verseny is kezd átrendeződni a bankok között: ezúttal nem arról van szó, hogy ki ad kevesebb hitelt, hanem hogy ki ad többet, így maga a versengés is csökkenti bizonyos mértékig a kamatokat.
Kérdésünkre, hogy meddig folytatódhat a kulcsok csökkenő tendenciája, a bankszakember nyolc százalék körüli értékkel számol, azaz kismértékű, 0,25-1 százalék közötti zsugorodást tart reálisnak. „A csökkenő trend jó hír, mivel azt jelenti, hogy éledezik a piac, az emberek elkezdtek vásárolni, tehát adót fizetnek, így szükség van felújításra, építkezésre, anyagokra, fellendül a kereskedelem” – fogalmazott.
A gazdaság olajozója
A jelek szerint a román polgárok egzisztenciális megfontolásból inkább óvatosak maradnak a kölcsönfelvétellel. A munkahely elvesztésének félelmét az ingatlanpiac árainak kiszámíthatatlansága is tetézi. Viszonylag magasabb marad a kockázat az első negyedévben is, melynek következtében továbbra is alacsonyabb szinten marad a hitelezés.
Előreláthatóan csak 2011-ben enged fel a kölcsönfelvétel piaca – vélik az UniCredit-Ţiriac pénzintézet szakemberei, akik bizonytalan, nehéz évre számítanak idén is. Bár Diósi derűlátóbb, hangsúlyozza, hogy a nehéz munkapiaci helyzet beárnyékolhatja a reményeket.
„Sok a halogatott vásárlás és eladás, ami még mindig megbénítja a piacot. A hitelek a leginkább arra jók, hogy olajozzák ezt a rendszert, ösztönözzék az ingatlanforgalmat. Önmagában pozitív jeleket látok, ugyanis a piac mobilizálódik, de ez még nem elég. Arra is szükség van, hogy a gazdaság is élénküljön” – összegezte.
Félelem az állások elvesztésétől
A román polgárok egyharmada számít arra, hogy munkahelyén leépítések lesznek 2010 folyamán, tizenkét százalékuk pedig fizetéscsökkenéssel számol, ami a hitelfelvételi kedvet is befolyásolja – közölte a BankNews.ro. A válaszadók több mint tizenegy százaléka véli úgy, hogy cége nem vesz fel új alkalmazottakat az év folyamán.
A kamatok tavaly áprilistól folyamatosan csökkentek – a FinZoom banki portál számításai szerint átlagban havi 0,45 százalékponttal –, míg decemberre elérték a 2008. márciusi szintet, 8,53 százalékot. Ez a tendencia a Román Nemzeti Bank (BNR) kamatvágásának köszönhető, amely 2009-ben a kezdeti tíz százalékról év végére fokozatosan 7,5 százalékra mérsékelte az irányadó küszöböt. A fejlemények megértéséhez azonban vissza kell nyúlnunk a pénzügyi válság hatására kialakult 2009-es helyzethez.
„Tavaly év elején még rendkívül alacsony volt a forráslehetősége a bankoknak, Románia kockázatos hitelminősítést kapott, emellett meg elfogyott a piacokról a likviditás” – magyarázta kérdésünkre Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. Amint a vállalatok, hitelportfóliók elkezdtek romlani 2009 elején, és elindult az elbocsátások hulláma, ezenkívül a lej is gyengült, az emberek sokkal nehezebben tudták fizetni a törlesztőrészleteiket.
Mivel megnőtt a kockázat, a pénzintézeteknek bele kellett kalkulálniuk a „bedőlő” hitel költségeit a kölcsönfelvétel árába. „Mára megváltoztak ezek a feltételek: van rendelkezésre álló forrás, hisz Romániában nőttek a megtakarítások (jobban, mint a hitelek az elmúlt évben). A régióval együtt csökkent ugyanakkor az ország kockázata, emellett a jelzáloghitelek kockázatát is jobban átlátják a bankok” – mutatott rá a pénzügyi szakember.
Mindazonáltal továbbra is „drága mulatság” marad a jelzáloghitel, csakúgy, mint a fogyasztói kölcsönök egyéb formái.
Míg egy évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt kölcsönhöz jutni, mára a bankok szinte tálcán kínálják azt
Míg egy évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt kölcsönhöz jutni, mára a bankok szinte tálcán kínálják azt
Bankok vetélkedése
A pénzintézetek ennek próbálnak most elébe menni, vonzóbbá téve a kölcsönfelvételt: például meghosszabbították a hiteltörlesztések futamidejét, vagy éppen kamatot csökkentettek. Diósi szerint a piaci verseny is kezd átrendeződni a bankok között: ezúttal nem arról van szó, hogy ki ad kevesebb hitelt, hanem hogy ki ad többet, így maga a versengés is csökkenti bizonyos mértékig a kamatokat.
Kérdésünkre, hogy meddig folytatódhat a kulcsok csökkenő tendenciája, a bankszakember nyolc százalék körüli értékkel számol, azaz kismértékű, 0,25-1 százalék közötti zsugorodást tart reálisnak. „A csökkenő trend jó hír, mivel azt jelenti, hogy éledezik a piac, az emberek elkezdtek vásárolni, tehát adót fizetnek, így szükség van felújításra, építkezésre, anyagokra, fellendül a kereskedelem” – fogalmazott.
A gazdaság olajozója
A jelek szerint a román polgárok egzisztenciális megfontolásból inkább óvatosak maradnak a kölcsönfelvétellel. A munkahely elvesztésének félelmét az ingatlanpiac árainak kiszámíthatatlansága is tetézi. Viszonylag magasabb marad a kockázat az első negyedévben is, melynek következtében továbbra is alacsonyabb szinten marad a hitelezés.
Előreláthatóan csak 2011-ben enged fel a kölcsönfelvétel piaca – vélik az UniCredit-Ţiriac pénzintézet szakemberei, akik bizonytalan, nehéz évre számítanak idén is. Bár Diósi derűlátóbb, hangsúlyozza, hogy a nehéz munkapiaci helyzet beárnyékolhatja a reményeket.
„Sok a halogatott vásárlás és eladás, ami még mindig megbénítja a piacot. A hitelek a leginkább arra jók, hogy olajozzák ezt a rendszert, ösztönözzék az ingatlanforgalmat. Önmagában pozitív jeleket látok, ugyanis a piac mobilizálódik, de ez még nem elég. Arra is szükség van, hogy a gazdaság is élénküljön” – összegezte.
Félelem az állások elvesztésétől
A román polgárok egyharmada számít arra, hogy munkahelyén leépítések lesznek 2010 folyamán, tizenkét százalékuk pedig fizetéscsökkenéssel számol, ami a hitelfelvételi kedvet is befolyásolja – közölte a BankNews.ro. A válaszadók több mint tizenegy százaléka véli úgy, hogy cége nem vesz fel új alkalmazottakat az év folyamán.
2010. január 30., szombat
Egyedi igények alapján
Megyénk és régiónk vállalkozásainak jelentős részét az elsők között és közvetlenül érintette a pénzügyi válság. A cégek jelentős része közvetlen beszállítói kapcsolatban áll a multinacionális gyártókkal, ahol a rendelésállomány jelentős visszaesésével kell szembenézni. A beruházások visszaesése miatt az építőipar és a hozzá kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltatószektor soha nem látott mélyponton van, a vállalkozások finanszírozási lehetőségei jelentősen szűkültek. A kereskedelmi bankok kihelyezhető forrásokkal rendelkeznek, de kockázatvállalási hajlandóságuk jelentősen csökkent. Bankunk mindent megtesz annak érdekében, hogy - a felmerülő nehézségek ellenére - stabil finanszírozási hátteret biztosítson ügyfelei részére. Legnagyobb előnyünk abban rejlik, hogy vállalkozói ügyfeleink részére egyedi, személyre szóló finanszírozási megoldásokat dolgozunk ki - mondta Molnár Tamás, a Sopron Bank fehérvári fiókigazgatója.
Egyedi igények alapján
Tavaly év végén új, kimondottan kis- és középvállalkozásoknak szánt szolgáltatáscsoporttal bővítette vállalati termékpalettáját az MKB Bank. Az új termékek és eljárásrend jelentősen egyszerűsítik a szükséges banki ügyintézési folyamatot, csökkentik az átfutási határidőket - mondta Forgóné Deme Erzsébet, a bank dunántúli régióért felelős vállalati igazgatója. A kis- és középvállalatok igényeit eddig a nagyvállalatokkal megegyező módszerek és hitelezési folyamatok keretében szolgáltuk ki, mára azonban olyan működési modellt alkottak a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak, amely nagymértékben megváltoztatja, egyszerűsíti a hitelezés menetét. Az újonnan bevezetett termékek között szerepel a forgóeszköz-, a folyószámla- és a beruházási hitel is. Ezek az újragondolt, módosított hitelek a termékpalettán szereplő korábbi szolgáltatásokat váltják, amíg a tőkepótló hitel teljesen újnak számít. Utóbbi célja a már meglévő, rövid, illetve középlejáratú, folyószámla- vagy forgóeszköz-jellegű hitelek átstrukturálása, kiváltása. A kisebb vállalkozások emellett kedvező hitelhez juthatnak a Széchenyi Kártya konstrukcióval, ami bevezetése óta a legsikeresebb állami kis- és középvállalatokat (kkv-k) segítő program. Akadnak olyan cégek, amelyek számára ezek az eszközök csak nehezen elérhetőek. Nekik ideális megoldást jelenthet a cash-flow-n és a vevők fizetőképességén alapuló faktoring, ami a hitelnél könnyebben elérhető, biztonságosabbá teszi a szállítást illetve az értékesítést a vevők felé. A faktoring a vevő minősítésétől függően biztosít finanszírozást, előlegezi meg a teljesítésigazolással ellátott számlákat. Az MKB Bank kínálta faktoring nemcsak finanszírozást nyújt, nem csupán a kitolódott fizetési határidők miatti likviditási problémák áthidalásában, hanem a vevői követelések beszedésében, behajtásában is segít.
A pénzügyi válság időszakában különös figyelemmel igyekeztünk segíteni ügyfeleinknek az elmúlt évben és ezt folytatjuk. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a múlt év első szakaszában szinte egyedülálló módon továbbra is tudtunk hitelt kínálni a vállalkozások számára, amelyhez forrást a frankfurti Commerzbank AG nyújtott - nyilatkozta Tóth Zoltán Levente, a Commerzbank Zrt. fehérvári régióközpontjának igazgatója. Idén jelentősen növelni kívánjunk a kihelyezett hitel volumenét, és minél több céget szeretnénk megnyerni ügyfelünknek. Az ilyen dinamikus növekedés gyors és körültekintő hitelbírálati folyamat mellett valósítható meg, ezért bővítettük a munkaerő-állományt. Tavaly ősszel bevezettünk egy úgynevezett zöldfolyosós rendszert is, ami 500 millió forint hitelösszegig vehető igénybe, ha az ügyfél minősítése megfelelő. Ilyen esetekben a döntéshozatal a hitelelőterjesztést követő 5 munkanapon belül megtörténik. A vállalati bankként ismert Commerzbank előnye, hogy minden egyes ügyféllel egyedileg foglalkozik, azok egyedi igényei alapján.
Az OTP Bank Nyrt. számos hitelajánlattal segíti a mikro- és kisvállalkozókat legyen szó a zökkenőmentes működésről vagy a tevékenység bővítéséről, fejlesztéséről. A leggyakoribb és a vállalkozás szempontjából legkényelmesebb hitelkonstrukció a folyószámlahitel, amely a váratlan helyzetek megoldásának is ideális eszköze - tájékoztatott Frank Tünde, a bank kereskedelmi banki számlavezetés és MKV hitelosztály vezetője. A LendületPlusz folyószámlahitel egy kedvező, versenyképes kondíciókkal rendelkező hitelkonstrukció. Ennek keretében ötszázezer és 25 millió forint közötti összeget igényelhet az ügyfél, a keret maximális mértékét az adósminősítés és az elmúlt időszak számlaforgalma alapján határozzák meg. A hitelt tárgyi fedezet nélkül nyújtjuk, legfeljebb egy évre, de meghosszabbításra minden lejáratkor lehetőség van. Az OTP Új Magyarország és az Új Forrás forgóeszközhitelek segítségével szintén tárgyi fedezet nélkül juthatnak ügyfelek külső forráshoz, akár 3 éves futamidővel. Vállalkozásfejlesztéshez az OTP Új Magyarország beruházási hitel igényelhető államilag támogatott kamattal, maximum 10 millió forintig akár 10 éves futamidőre. Az Ambíció Vállalkozásfejlesztési Hitel könnyített törlesztés mellett használható fel ingatlanfejlesztésre és vásárlásra, gépek, berendezések beszerzésére, illetve készletállomány növelésére - tette hozzá.
Egyedi igények alapján
Tavaly év végén új, kimondottan kis- és középvállalkozásoknak szánt szolgáltatáscsoporttal bővítette vállalati termékpalettáját az MKB Bank. Az új termékek és eljárásrend jelentősen egyszerűsítik a szükséges banki ügyintézési folyamatot, csökkentik az átfutási határidőket - mondta Forgóné Deme Erzsébet, a bank dunántúli régióért felelős vállalati igazgatója. A kis- és középvállalatok igényeit eddig a nagyvállalatokkal megegyező módszerek és hitelezési folyamatok keretében szolgáltuk ki, mára azonban olyan működési modellt alkottak a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak, amely nagymértékben megváltoztatja, egyszerűsíti a hitelezés menetét. Az újonnan bevezetett termékek között szerepel a forgóeszköz-, a folyószámla- és a beruházási hitel is. Ezek az újragondolt, módosított hitelek a termékpalettán szereplő korábbi szolgáltatásokat váltják, amíg a tőkepótló hitel teljesen újnak számít. Utóbbi célja a már meglévő, rövid, illetve középlejáratú, folyószámla- vagy forgóeszköz-jellegű hitelek átstrukturálása, kiváltása. A kisebb vállalkozások emellett kedvező hitelhez juthatnak a Széchenyi Kártya konstrukcióval, ami bevezetése óta a legsikeresebb állami kis- és középvállalatokat (kkv-k) segítő program. Akadnak olyan cégek, amelyek számára ezek az eszközök csak nehezen elérhetőek. Nekik ideális megoldást jelenthet a cash-flow-n és a vevők fizetőképességén alapuló faktoring, ami a hitelnél könnyebben elérhető, biztonságosabbá teszi a szállítást illetve az értékesítést a vevők felé. A faktoring a vevő minősítésétől függően biztosít finanszírozást, előlegezi meg a teljesítésigazolással ellátott számlákat. Az MKB Bank kínálta faktoring nemcsak finanszírozást nyújt, nem csupán a kitolódott fizetési határidők miatti likviditási problémák áthidalásában, hanem a vevői követelések beszedésében, behajtásában is segít.
A pénzügyi válság időszakában különös figyelemmel igyekeztünk segíteni ügyfeleinknek az elmúlt évben és ezt folytatjuk. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a múlt év első szakaszában szinte egyedülálló módon továbbra is tudtunk hitelt kínálni a vállalkozások számára, amelyhez forrást a frankfurti Commerzbank AG nyújtott - nyilatkozta Tóth Zoltán Levente, a Commerzbank Zrt. fehérvári régióközpontjának igazgatója. Idén jelentősen növelni kívánjunk a kihelyezett hitel volumenét, és minél több céget szeretnénk megnyerni ügyfelünknek. Az ilyen dinamikus növekedés gyors és körültekintő hitelbírálati folyamat mellett valósítható meg, ezért bővítettük a munkaerő-állományt. Tavaly ősszel bevezettünk egy úgynevezett zöldfolyosós rendszert is, ami 500 millió forint hitelösszegig vehető igénybe, ha az ügyfél minősítése megfelelő. Ilyen esetekben a döntéshozatal a hitelelőterjesztést követő 5 munkanapon belül megtörténik. A vállalati bankként ismert Commerzbank előnye, hogy minden egyes ügyféllel egyedileg foglalkozik, azok egyedi igényei alapján.
Az OTP Bank Nyrt. számos hitelajánlattal segíti a mikro- és kisvállalkozókat legyen szó a zökkenőmentes működésről vagy a tevékenység bővítéséről, fejlesztéséről. A leggyakoribb és a vállalkozás szempontjából legkényelmesebb hitelkonstrukció a folyószámlahitel, amely a váratlan helyzetek megoldásának is ideális eszköze - tájékoztatott Frank Tünde, a bank kereskedelmi banki számlavezetés és MKV hitelosztály vezetője. A LendületPlusz folyószámlahitel egy kedvező, versenyképes kondíciókkal rendelkező hitelkonstrukció. Ennek keretében ötszázezer és 25 millió forint közötti összeget igényelhet az ügyfél, a keret maximális mértékét az adósminősítés és az elmúlt időszak számlaforgalma alapján határozzák meg. A hitelt tárgyi fedezet nélkül nyújtjuk, legfeljebb egy évre, de meghosszabbításra minden lejáratkor lehetőség van. Az OTP Új Magyarország és az Új Forrás forgóeszközhitelek segítségével szintén tárgyi fedezet nélkül juthatnak ügyfelek külső forráshoz, akár 3 éves futamidővel. Vállalkozásfejlesztéshez az OTP Új Magyarország beruházási hitel igényelhető államilag támogatott kamattal, maximum 10 millió forintig akár 10 éves futamidőre. Az Ambíció Vállalkozásfejlesztési Hitel könnyített törlesztés mellett használható fel ingatlanfejlesztésre és vásárlásra, gépek, berendezések beszerzésére, illetve készletállomány növelésére - tette hozzá.
2010. január 28., csütörtök
Jelentősen növelte lakossági betétállományát az OTP ukrán leányvállalata
Kétszámjegyű növekedést ért el tavaly az OTP Bank ukrajnai leányvállalata a lakossági betétek terén – mondta el az MTI-nek Kijevben Dmitrij Zinkov, az OTP Bank JSC vezérigazgatója. Eszközállományát tekintve az OTP Bank JSC a 7. helyen áll Ukrajnában, ahol több mint 170 bank működik – tette hozzá Dmitrij Zinkov.
A bank három éve van a magyarországi OTP Bank tulajdonában. (Az OTP Bank 2006-ban vásárolta meg az 1998-ban alapított Raiffeisenbank Ukraine (RBUA) 100 százalékos részvénycsomagját.) Ez alatt az idő alatt sikerült Ukrajna-szerte 40-ről több mint 200-ra növelnie a bankfiókok számát, az ügyfelek száma pedig többszörösére emelkedett. A bank közel 4000 alkalmazottat foglalkoztat.
Az ukrajnai OTP Bank univerzális bank. Az ügyfélhitel-állomány mintegy 40 százalékát nagyvállalati hitelek teszik ki, további mintegy 40 százalék a lakossági hitelek aránya, és mintegy 20 százalékot tesznek ki a kis- és középvállalkozóknak nyújtott hitelek. A betétállományt tekintve körülbelül 50-50 százalék a vállalatok, illetve a magánszemélyek aránya – mondta Dmitrij Zinkov.
Tavaly három alkalommal volt tőkejuttatás a magyarországi anyabanknak köszönhetően: 800 millió hrivnyával (jelenlegi árfolyamon 18,328 milliárd forint) emelték az alaptőkét, 50 millió dollárt és 30 millió dollárt pedig alárendelt kölcsöntőke formájában kapott az ukrajnai OTP-leányvállalat.
A vezérigazgató a 2009. évi végleges mérlegfőösszegre vonatkozó adatot még nem közölt, tekintettel a közzétételi kötelezettségek szabályozására, de hangsúlyozta: a tőke-megfelelési mutatót tekintve a bank jelentősen túlteljesíti az Ukrán Nemzeti Bank által előírt normákat.
Arra a kérdésre, hogyan éreztette hatását a pénzügyi válság a bank tavalyi működésében, Dmitrij Zinkov elmondta: 2009 volt a legnehezebb év az ukrán bankrendszer, s így az OTP Bank JSC számára is. A gazdaság sok ágazatát sújtó válság és az ukrán fizetőeszköz devalválódása miatt romlott az ügyfelek hiteltörlesztési képessége, ami miatt voltak gondok a hitelekkel az OTP Bank és más ukrajnai bankok mérlegében egyaránt. Fennállásának 11 éve alatt a részvényesei által diktált igen konzervatív kockázati politikának köszönhetően azonban az OTP Bank JSC hitelállományának minősége lényegesen jobb, mint az ukrán bankrendszer átlagos mutatója.
Miután tavaly csökkent a hitelállomány, a bank jelentős munkát végzett az üzleti folyamatok optimalizálása érdekében. Jelentősen csökkentették a működési költségeket, és 2010-ben is ennek a munkának a folytatását tervezik – mondta Dmitrij Zinkov. Tavaly a hitelállomány csökkenése ellenére jelentősen nőtt a működési eredmény, ami a bankvezető szerint stabil bevételi bázisról tanúskodik.
Arra a kérdésre, hogy a vasárnapi elnökválasztás hogyan befolyásolja a működési feltételeket, a vezérigazgató reményét fejezte ki, hogy a választások után az ukrán gazdaság és pénzügyi rendszer stabilizálódik, ami lökést adhat az ukrán gazdaság fejlődésének s a jelenlegi válság hatékonyabb kezelésének.
A bank három éve van a magyarországi OTP Bank tulajdonában. (Az OTP Bank 2006-ban vásárolta meg az 1998-ban alapított Raiffeisenbank Ukraine (RBUA) 100 százalékos részvénycsomagját.) Ez alatt az idő alatt sikerült Ukrajna-szerte 40-ről több mint 200-ra növelnie a bankfiókok számát, az ügyfelek száma pedig többszörösére emelkedett. A bank közel 4000 alkalmazottat foglalkoztat.
Az ukrajnai OTP Bank univerzális bank. Az ügyfélhitel-állomány mintegy 40 százalékát nagyvállalati hitelek teszik ki, további mintegy 40 százalék a lakossági hitelek aránya, és mintegy 20 százalékot tesznek ki a kis- és középvállalkozóknak nyújtott hitelek. A betétállományt tekintve körülbelül 50-50 százalék a vállalatok, illetve a magánszemélyek aránya – mondta Dmitrij Zinkov.
Tavaly három alkalommal volt tőkejuttatás a magyarországi anyabanknak köszönhetően: 800 millió hrivnyával (jelenlegi árfolyamon 18,328 milliárd forint) emelték az alaptőkét, 50 millió dollárt és 30 millió dollárt pedig alárendelt kölcsöntőke formájában kapott az ukrajnai OTP-leányvállalat.
A vezérigazgató a 2009. évi végleges mérlegfőösszegre vonatkozó adatot még nem közölt, tekintettel a közzétételi kötelezettségek szabályozására, de hangsúlyozta: a tőke-megfelelési mutatót tekintve a bank jelentősen túlteljesíti az Ukrán Nemzeti Bank által előírt normákat.
Arra a kérdésre, hogyan éreztette hatását a pénzügyi válság a bank tavalyi működésében, Dmitrij Zinkov elmondta: 2009 volt a legnehezebb év az ukrán bankrendszer, s így az OTP Bank JSC számára is. A gazdaság sok ágazatát sújtó válság és az ukrán fizetőeszköz devalválódása miatt romlott az ügyfelek hiteltörlesztési képessége, ami miatt voltak gondok a hitelekkel az OTP Bank és más ukrajnai bankok mérlegében egyaránt. Fennállásának 11 éve alatt a részvényesei által diktált igen konzervatív kockázati politikának köszönhetően azonban az OTP Bank JSC hitelállományának minősége lényegesen jobb, mint az ukrán bankrendszer átlagos mutatója.
Miután tavaly csökkent a hitelállomány, a bank jelentős munkát végzett az üzleti folyamatok optimalizálása érdekében. Jelentősen csökkentették a működési költségeket, és 2010-ben is ennek a munkának a folytatását tervezik – mondta Dmitrij Zinkov. Tavaly a hitelállomány csökkenése ellenére jelentősen nőtt a működési eredmény, ami a bankvezető szerint stabil bevételi bázisról tanúskodik.
Arra a kérdésre, hogy a vasárnapi elnökválasztás hogyan befolyásolja a működési feltételeket, a vezérigazgató reményét fejezte ki, hogy a választások után az ukrán gazdaság és pénzügyi rendszer stabilizálódik, ami lökést adhat az ukrán gazdaság fejlődésének s a jelenlegi válság hatékonyabb kezelésének.
2010. január 26., kedd
Forr a levegő a devizahitelek körül
Ismét fellendülőben vannak a potenciális kockázatokat rejtő devizahitelek a régióban, létfontosságúvá téve ezzel egy új, egységes szabályrendszer kialakítását - jelentette ki az Euromoney bécsi konferenciáján Nagy Piroska, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető tanácsadója. A szakember szerint a régió kilábalását banki hitelekből kell finanszírozni, hisz fiskális élénkítésre nincs mozgástér. Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója a bázeli rendszer túlzott szigorításától óvott ugyanott.
Nagy Piroska szerint rendkívül fontos, hogy a devizahitelezés új szabályrendszere egységes, jól koordinált legyen. Emlékeztetett a régiós devizák gyengülési hullámára, amely megdrágította az euróban és svájci frankban denominált hitelek törlesztését. Márpedig Lettországban mintegy 92, Észtországban 87, Litvániában 72, Magyarországon 63, Romániában 60, Bulgáriában pedig 58 százalék a devizahitelek aránya.
Az EBRD szakembere szerint még mindig fennáll a késztetés a lakosság számára, hogy devizában adósodjon el, hiszen ezek a hitelek olcsóbbak ott, ahol a hazai kamatszint viszonylag magas. Miközben a devizahitelezés egységes szabályozását szorgalmazta, óva intette a kormányokat, hogy megakasszák a hitelezés beindítását. Szükség van hitelnövekedésre, de csak egészséges keretek között - vélte. Nagy Piroska szerint ehhez nem csupán új szabályozásra, de a helyi fizetőeszközben történő refinanszírozás fejlesztésére és a jegybanki alapkamatok közelítésére is szükség van.
A régió fellendülését a bankok finanszírozzák majd, ehhez azonban meg kell tisztítaniuk hitelkönyveiket, és újra kell tőkésíteniük magukat. Nagy Piroska szerint ez még koránt sem történt meg, és ha elbagatellizálják a jelentőségét, nagyon rossz következményei lehetnek. Az elmúlt ötven évben egyetlen egy kilábalás sem ment végbe a mérlegek megtisztítása nélkül. A likviditás visszanyerésével most elérkezett erre az idő. Ha ezt nem teszik meg a bankok, a japán útra lépünk - figyelmeztetett.
A Reuters emlékeztet arra, hogy a március 1-jén hatályba lépő új szabályozással Magyarország az elsők között korlátozza valamilyen módon a devizahitelezést, ráadásul itt a forintkamatok szintje is csökkent.
Az Euromoney bécsi konferenciáján a bankvezetők is nyitottnak mutatkoztak valamifajta egységes, koordinált szabályozásra. Hasonló fogadtatásban részesült az EBRD decemberi kezdeményezése is, ám konkrétumokban akkor egyelőre nem tudtak megegyezni.
Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója is az egységes kereteket szorgalmazta: ha akár csak egyetlen bank is olcsó jenhitelt kínál, és nem akarnak a többiek piaci részesedést veszíteni, nem tehetik meg, hogy nem követik a példáját. Stepic óva intett egy túl szigorú Bázel III-szabályrendszer elfogadásától is, amely szerinte "megölné a piacokat".
Nagy Piroska szerint rendkívül fontos, hogy a devizahitelezés új szabályrendszere egységes, jól koordinált legyen. Emlékeztetett a régiós devizák gyengülési hullámára, amely megdrágította az euróban és svájci frankban denominált hitelek törlesztését. Márpedig Lettországban mintegy 92, Észtországban 87, Litvániában 72, Magyarországon 63, Romániában 60, Bulgáriában pedig 58 százalék a devizahitelek aránya.
Az EBRD szakembere szerint még mindig fennáll a késztetés a lakosság számára, hogy devizában adósodjon el, hiszen ezek a hitelek olcsóbbak ott, ahol a hazai kamatszint viszonylag magas. Miközben a devizahitelezés egységes szabályozását szorgalmazta, óva intette a kormányokat, hogy megakasszák a hitelezés beindítását. Szükség van hitelnövekedésre, de csak egészséges keretek között - vélte. Nagy Piroska szerint ehhez nem csupán új szabályozásra, de a helyi fizetőeszközben történő refinanszírozás fejlesztésére és a jegybanki alapkamatok közelítésére is szükség van.
A régió fellendülését a bankok finanszírozzák majd, ehhez azonban meg kell tisztítaniuk hitelkönyveiket, és újra kell tőkésíteniük magukat. Nagy Piroska szerint ez még koránt sem történt meg, és ha elbagatellizálják a jelentőségét, nagyon rossz következményei lehetnek. Az elmúlt ötven évben egyetlen egy kilábalás sem ment végbe a mérlegek megtisztítása nélkül. A likviditás visszanyerésével most elérkezett erre az idő. Ha ezt nem teszik meg a bankok, a japán útra lépünk - figyelmeztetett.
A Reuters emlékeztet arra, hogy a március 1-jén hatályba lépő új szabályozással Magyarország az elsők között korlátozza valamilyen módon a devizahitelezést, ráadásul itt a forintkamatok szintje is csökkent.
Az Euromoney bécsi konferenciáján a bankvezetők is nyitottnak mutatkoztak valamifajta egységes, koordinált szabályozásra. Hasonló fogadtatásban részesült az EBRD decemberi kezdeményezése is, ám konkrétumokban akkor egyelőre nem tudtak megegyezni.
Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója is az egységes kereteket szorgalmazta: ha akár csak egyetlen bank is olcsó jenhitelt kínál, és nem akarnak a többiek piaci részesedést veszíteni, nem tehetik meg, hogy nem követik a példáját. Stepic óva intett egy túl szigorú Bázel III-szabályrendszer elfogadásától is, amely szerinte "megölné a piacokat".
2010. január 24., vasárnap
Mélyponton a magyar bankszektor - Erdei: jövőre beindulhatunk
Lassú kilábalás és magas céltartalékolás fogja jellemezni idén a magyar bankszektort, ezért profitabilitása is alacsony lehet (a tavalyihoz hasonló), de 2011 már komoly fellendülést hozhat - nyilatkozta a Reutersnek Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke.
Erdei Tamás szerint 6-8 százalék körül tetőzhet a nem teljesítő hitelek aránya a bankszektorban. "Többé-kevésbé elértük a mélypontot" - fogalmazott, hozzátéve: a bankok fedezni tudják éves eredményükből hitelezési veszteségeiket, ezért teljesen kizárja egy sokk lehetőségét a bankrendszerben. Rendkívüli mértékben ronthatja a bankok adózás előtti profitját a hitelezési céltartalékok magas szintje, ezért alacsony profitabilitás fogja jellemezni a 2010-es esztendőt is. 2009-ben 20-30, esetleg 40 százalékkal kisebb volt a bankok adózás előtti eredménye, mint egy évvel korábban. Erdei szerint azonban még ez is kiváló teljesítmény, tekintve, hogy 2009-ben támadott igazán a válság.
A Reuters emlékeztet: 2008-ban 292 milliárd forint volt a magyar bankrendszer nyeresége a PSZÁF adatai szerint, 2009-ben a becslések szerint 6,7 százalékkal esett a magyar GDP, döntően az exportpiacok összeomlása miatt. A munkanélküliség 13 éve nem látott magasságokba, 10 százalék fölé nőtt, miközben a kormány jelentős költségcsökkentést hajtott végre. Ez a bankok eredményességét is befolyásoló módon fékezte a belső fogyasztást és elmélyítette a recessziót. 2009 első negyedévében jelentős forintgyengülés ment végbe, s a döntően devizában dominált hitelek és emelkedő törlesztőrészletek miatt több mint megduplázódott a rossz hitelek aránya. 2009 szeptemberének végén a PSZÁF adatai szerint 5.4 százalékos volt a több mint 90 napos késedelemben lévő hitelek aránya.
Erdei elmondta: évek kellenek ahhoz, hogy a bankok teljesen átstrukturálják hitelkönyveiket és jelentős növekedést érjenek el, bár már 2011 első fele is jelentős javulást hozhat. Jövőre egyébként komoly fellendülésre számít Erdei, hiszen a halasztott beruházások ekkor fognak szerinte újból elindulni. 2010-től ráadásul meglehetősen nagy források érkezhetnek az Európai Uniótól is.
Addig is idén visszafogott lesz a lakossági és vállalati hitelezés, és minden bizonnyal a 2009-es szinten fog maradni. "2010 valószínűleg nem a nagy piaci expanzió éve lesz, de nem hiszem, hogy bárki feladná pozícióját" - mondta Erdei. 2009-ben mintegy 20 százalékban járult hozzá a bankok profitlabilitásához a kormányzati kötvényekkel való kereskedés és a saját banki kötvények jelentős diszkonton történt visszavásárlása - ismertette Erdei. A kisebb kockázati felárak (és ennek köszönhető olcsóbb működés) és a kamatbevételek nem túl gyors csökkenése azonban lehetővé teszi, hogy 2010-ben is a tavalyi profitot termelje a magyar bankszektor. Az egyszeri bevételek helyett ezúttal a nagyobb stabilitás fog ehhez igazán hozzájárulni - derül ki a Bankszövetség elnökének szavaiból.
Erdei Tamás szerint 6-8 százalék körül tetőzhet a nem teljesítő hitelek aránya a bankszektorban. "Többé-kevésbé elértük a mélypontot" - fogalmazott, hozzátéve: a bankok fedezni tudják éves eredményükből hitelezési veszteségeiket, ezért teljesen kizárja egy sokk lehetőségét a bankrendszerben. Rendkívüli mértékben ronthatja a bankok adózás előtti profitját a hitelezési céltartalékok magas szintje, ezért alacsony profitabilitás fogja jellemezni a 2010-es esztendőt is. 2009-ben 20-30, esetleg 40 százalékkal kisebb volt a bankok adózás előtti eredménye, mint egy évvel korábban. Erdei szerint azonban még ez is kiváló teljesítmény, tekintve, hogy 2009-ben támadott igazán a válság.
A Reuters emlékeztet: 2008-ban 292 milliárd forint volt a magyar bankrendszer nyeresége a PSZÁF adatai szerint, 2009-ben a becslések szerint 6,7 százalékkal esett a magyar GDP, döntően az exportpiacok összeomlása miatt. A munkanélküliség 13 éve nem látott magasságokba, 10 százalék fölé nőtt, miközben a kormány jelentős költségcsökkentést hajtott végre. Ez a bankok eredményességét is befolyásoló módon fékezte a belső fogyasztást és elmélyítette a recessziót. 2009 első negyedévében jelentős forintgyengülés ment végbe, s a döntően devizában dominált hitelek és emelkedő törlesztőrészletek miatt több mint megduplázódott a rossz hitelek aránya. 2009 szeptemberének végén a PSZÁF adatai szerint 5.4 százalékos volt a több mint 90 napos késedelemben lévő hitelek aránya.
Erdei elmondta: évek kellenek ahhoz, hogy a bankok teljesen átstrukturálják hitelkönyveiket és jelentős növekedést érjenek el, bár már 2011 első fele is jelentős javulást hozhat. Jövőre egyébként komoly fellendülésre számít Erdei, hiszen a halasztott beruházások ekkor fognak szerinte újból elindulni. 2010-től ráadásul meglehetősen nagy források érkezhetnek az Európai Uniótól is.
Addig is idén visszafogott lesz a lakossági és vállalati hitelezés, és minden bizonnyal a 2009-es szinten fog maradni. "2010 valószínűleg nem a nagy piaci expanzió éve lesz, de nem hiszem, hogy bárki feladná pozícióját" - mondta Erdei. 2009-ben mintegy 20 százalékban járult hozzá a bankok profitlabilitásához a kormányzati kötvényekkel való kereskedés és a saját banki kötvények jelentős diszkonton történt visszavásárlása - ismertette Erdei. A kisebb kockázati felárak (és ennek köszönhető olcsóbb működés) és a kamatbevételek nem túl gyors csökkenése azonban lehetővé teszi, hogy 2010-ben is a tavalyi profitot termelje a magyar bankszektor. Az egyszeri bevételek helyett ezúttal a nagyobb stabilitás fog ehhez igazán hozzájárulni - derül ki a Bankszövetség elnökének szavaiból.
2010. január 22., péntek
Banki különadó Európában is?
Az EU-nak az Egyesült Államokhoz hasonlóan rendkívüli adót kellene kivetnie a bankokra – javasolja az unió soros elnöki tisztét nemrég átadó Svédország pénzügyminisztere. Anders Borg szerint így kellene biztosítani azt, hogy a hitelintézetek is kiveszik a részüket a válságkezelő intézkedések finanszírozásából.
Borg utódának, a huszonhetek tegnapi pénzügyminiszteri ülésén elnöklő Elena Salgado spanyol tárcavezetőnek írott levélben fejtette ki a bankadó ötletét. Mint mondta, korábban egy ilyen terv az európai pénzügyi szektor versenyképességével kapcsolatos aggályokat válthatott ki, de azzal, hogy a múlt héten Barack Obama állást foglalt egy ilyen elvonás bevezetése mellett (VG, január 18., 4. o.), ez a veszély elhárult. Mint ismeretes, az amerikai elnök 117 milliárd dolláros számlát szeretne behajtani a Wall Street cégein, cserébe a válság kirobbanásában játszott szerepükért és a közpénzekből finanszírozott mentőakciókért.
Borg szerint számos európai pénzügyminiszter támogatja az ötletet. Ugyanakkor a brit és a francia kormány az eddigi jelzések szerint nem akar messzebb menni a bankárok jutalmára vonatkozó, tavaly bejelentett rendkívüli adó kivetésénél, bár Gordon Brown brit kormányfő szerint egy hosszabb távú megoldásnak része lehet a bankok pótlólagos megadóztatása. A Nemzetközi Valutaalap is dolgozik egy a pénzügyi szektorra kivetendő válságadó tervén, ez már ebben a hónapban a G7 és a Világbank elé kerülhet.
Borg felvetésének egyébként az is súlyt ad, hogy Svédország nemrég már bevezetett egy rendkívüli banki adót. Az ebből várt 75 milliárd koronát (10,6 milliárd euró) egy pénzügyi válságkezelő alapba kívánja átcsoportosítani Stockholm. Az adó alapját nem a pénzügyi tranzakciók képezik, hanem a kihelyezett hitelek; a mérlegben szereplő tételeket ugyanis nem lehet olyan könnyen külföldre menekíteni, mint az üzletkötéseket.
Az osztrák szociáldemokrata párt szintén az Obama-féle adó bevezetése mellett állt ki. Werner Faymann szociáldemokrata kancellár tegnap részletezte javaslatát: e szerint az osztrák bankoknak mérlegfőösszegük 0,07 százalékát kellene szolidaritási adóként befizetniük (az USA-ban 0,15 százalékos ez a mérték), ebből a kincstárnak 500 millió eurós bevétele származhatna. A szolidaritási adó elsősorban azt szolgálná, hogy a bankok is járuljanak hozzá az államháztartás konszolidálásához – közölte Faymann.
Az osztrák bankok nem járultak hozzá a pénzügyi válság kirobbanásához, és büntetésként élnék meg ezt az adót – reagált a kancellári felvetésre Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank vezérigazgatója. Egyúttal utalt az Osztrák Nemzeti Bank első emberének, Ewald Novotnynak decemberi nyilatkozatára, amely szerint az államkincstár a bankmentő akciókkal tavaly 300 millió eurót keresett. „Mi már előre megfizetjük a bankadót” – fogalmazott Rothensteiner, aki a gazdasági kamara bankszekciójának elnöki tisztét is betölti.
Nagy-Britannia nem fontolgatja az Obama-féle adó bevezetését – közölte Alistair Darling pénzügyminiszter. Hasonlóan nyilatkozott francia kollégája, Christine Lagarde is. Mindketten azzal érveltek, hogy az Obama-féle különadó csak az amerikai körülmények között megfelelő válasz. Reuters, Der Standard, Bloomberg VG
Itthon nem releváns az ötlet
Magyarországon az Obama elnök által felvetett felelősségi adó bevezetésének nincs létjogosultsága – szögezte le a Világgazdaság kérdésére Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója.
Hazánkban egyetlen bankot sem kellett az adófizetők pénzéből kisegíteni, a magyar hitelintézetek tőkeerősek. A kereskedelmi bankok többsége ráadásul külföldi pénzintézetek többségi tulajdonában van, s tulajdonosaik külön nyilatkozatban is deklarálták, hogy helytállnak magyar leányaikért.
Emlékezetes viszont, hogy 2005–2008 között a bankok idehaza is különadót fizettek extra nyereségük után: 8 százalék többlet társasági adót vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát kellett átutalniuk a költségvetésbe.
Borg utódának, a huszonhetek tegnapi pénzügyminiszteri ülésén elnöklő Elena Salgado spanyol tárcavezetőnek írott levélben fejtette ki a bankadó ötletét. Mint mondta, korábban egy ilyen terv az európai pénzügyi szektor versenyképességével kapcsolatos aggályokat válthatott ki, de azzal, hogy a múlt héten Barack Obama állást foglalt egy ilyen elvonás bevezetése mellett (VG, január 18., 4. o.), ez a veszély elhárult. Mint ismeretes, az amerikai elnök 117 milliárd dolláros számlát szeretne behajtani a Wall Street cégein, cserébe a válság kirobbanásában játszott szerepükért és a közpénzekből finanszírozott mentőakciókért.
Borg szerint számos európai pénzügyminiszter támogatja az ötletet. Ugyanakkor a brit és a francia kormány az eddigi jelzések szerint nem akar messzebb menni a bankárok jutalmára vonatkozó, tavaly bejelentett rendkívüli adó kivetésénél, bár Gordon Brown brit kormányfő szerint egy hosszabb távú megoldásnak része lehet a bankok pótlólagos megadóztatása. A Nemzetközi Valutaalap is dolgozik egy a pénzügyi szektorra kivetendő válságadó tervén, ez már ebben a hónapban a G7 és a Világbank elé kerülhet.
Borg felvetésének egyébként az is súlyt ad, hogy Svédország nemrég már bevezetett egy rendkívüli banki adót. Az ebből várt 75 milliárd koronát (10,6 milliárd euró) egy pénzügyi válságkezelő alapba kívánja átcsoportosítani Stockholm. Az adó alapját nem a pénzügyi tranzakciók képezik, hanem a kihelyezett hitelek; a mérlegben szereplő tételeket ugyanis nem lehet olyan könnyen külföldre menekíteni, mint az üzletkötéseket.
Az osztrák szociáldemokrata párt szintén az Obama-féle adó bevezetése mellett állt ki. Werner Faymann szociáldemokrata kancellár tegnap részletezte javaslatát: e szerint az osztrák bankoknak mérlegfőösszegük 0,07 százalékát kellene szolidaritási adóként befizetniük (az USA-ban 0,15 százalékos ez a mérték), ebből a kincstárnak 500 millió eurós bevétele származhatna. A szolidaritási adó elsősorban azt szolgálná, hogy a bankok is járuljanak hozzá az államháztartás konszolidálásához – közölte Faymann.
Az osztrák bankok nem járultak hozzá a pénzügyi válság kirobbanásához, és büntetésként élnék meg ezt az adót – reagált a kancellári felvetésre Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank vezérigazgatója. Egyúttal utalt az Osztrák Nemzeti Bank első emberének, Ewald Novotnynak decemberi nyilatkozatára, amely szerint az államkincstár a bankmentő akciókkal tavaly 300 millió eurót keresett. „Mi már előre megfizetjük a bankadót” – fogalmazott Rothensteiner, aki a gazdasági kamara bankszekciójának elnöki tisztét is betölti.
Nagy-Britannia nem fontolgatja az Obama-féle adó bevezetését – közölte Alistair Darling pénzügyminiszter. Hasonlóan nyilatkozott francia kollégája, Christine Lagarde is. Mindketten azzal érveltek, hogy az Obama-féle különadó csak az amerikai körülmények között megfelelő válasz. Reuters, Der Standard, Bloomberg VG
Itthon nem releváns az ötlet
Magyarországon az Obama elnök által felvetett felelősségi adó bevezetésének nincs létjogosultsága – szögezte le a Világgazdaság kérdésére Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója.
Hazánkban egyetlen bankot sem kellett az adófizetők pénzéből kisegíteni, a magyar hitelintézetek tőkeerősek. A kereskedelmi bankok többsége ráadásul külföldi pénzintézetek többségi tulajdonában van, s tulajdonosaik külön nyilatkozatban is deklarálták, hogy helytállnak magyar leányaikért.
Emlékezetes viszont, hogy 2005–2008 között a bankok idehaza is különadót fizettek extra nyereségük után: 8 százalék többlet társasági adót vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát kellett átutalniuk a költségvetésbe.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
