A bankok általában a folyószámla-vezetést, illetve a jelzálog- vagy fogyasztási hitelek nyújtását kötik egyéb szolgáltatások (például életbiztosítás, számlavezetés stb.) igénybevételéhez. Az ilyen megoldások a jelentés szerzői szerint megnehezítik a szolgáltatóváltást, rontják a díjak összehasonlíthatóságát, és az esetek többségében növelik az ügyfelek költségeit. A csomagajánlatok – tehát amikor önállóan is igénybe vehető szolgáltatásokat kapcsolnak össze a cégek – elvben nem ilyen hátrányosak a fogyasztókra nézve, de a gyakorlatban sokszor mégis oda vezetnek, hogy előnytelen konstrukciókra beszélik rá őket a banki tanácsadók.
Magyarország azon tagálla-mok közé tartozik, amelyekben a CEPS a fogyasztókra nézve nagyon káros árukapcsolásos megoldásokat talált mind a jelzálogkölcsönök, mind a folyószámla-vezetés területén. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már 2005-ben megállapította, hogy az efféle, széles körben elterjedt eljárások gyakran nem indokoltak gazdasági szempontból, majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2006 szeptemberében kiadott 9. számú ajánlása megtiltotta az árukapcsolások alkalmazását. Ez azonban – legalábbis egyelőre – nem kötelező előírás, és a most közzétett jelentés szerint a tapasztalatok azt mutatják, nem befolyásolta érdemben a bankok magatartását. Ugyanakkor a CEPS szerint a néhány tagállamban bevezetett kötelező erejű tilalom sem hozott áttörést: Szlovákiában és Belgiumban például annak dacára továbbra is elterjedt a banki árukapcsolás, Spanyol- és Írországban pedig más, a fogyasztók számára hasonló végeredményhez vezető megoldásokkal (például csomagajánlatokkal) váltották ki azt a hitelintézetek.
A CEPS 23 tagország összesen 66 kereskedelmi és központi bankjának, felügyeleti szervének, versenyhatóságának, ombudsmani hivatalának, fogyasztóvédelmi egyesületének és pénzügyi szakmai szervezetének adatszolgáltatása alapján állította össze terjedelmes, több mint 400 oldalas elemzését. A szakértők a klasszikus árukapcsolások és a csomagajánlatok mellett a harmadik fél bevonását célzó preferenciális vagy exkluzív megállapodásokat, a szolgáltatások bizonyos feltételekhez kötését, a kéretlen ajánlattételeket és más hasonló praktikákat is megvizsgáltak. Ezek az árukapcsoláshoz hasonlóan károsak lehetnek az ügyfelek és a piac egésze szempontjából, így aggasztó, hogy legalább annyira elterjedtek. Így például a bankok a tagországok többségében – köztük hazánkban is – nemcsak egy számla nyitását, hanem a fizetés rendszeres átutalását is megkövetelik a jelzáloghitelek folyósítása érdekében. A CEPS szerint az efféle követelményeket olyankor is alkalmazzák a bankok, amikor azok nem javítják a piaci hatékonyságot – tehát nem csökkentik, hanem éppen növelik az ügyfelek költségeit.
Az árukapcsolás szabályozása
(a pénzügyi szolgáltatások terén, egyes EU-tagállamokban)
- Ausztria: engedélyezett, amennyiben nem ütközik az uniós UCPD* végrehajtásával
- Csehország: engedélyezett, amennyiben nem ütközik az uniós UCPD* végrehajtásával
- Franciaország: szektorális előírások tiltják (a fogyasztók esetében)
- Lengyelország: abban az esetben tiltja a polgári jog, ha a kapcsolt termékek között nincs összefüggés
- Magyarország: PSZÁF-ajánlás tiltja, kivéve, ha igazságos és racionális piaci okai vannak
- Nagy-Britannia: engedélyezett, amennyiben nem ütközik az uniós UCPD* végrehajtásával.
- Németország: engedélyezett, amennyiben nem ütközik a versenytörvénnyel
- Olaszország: engedélyezett, amennyiben nem ütközik az uniós UCPD* végrehajtásával
- Románia: alapvetően tilos
- Szlovákia: a polgári jog és a bankszektor etikai kódexe egyaránt tiltja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése