Banki különadó Európában is?

Az EU-nak az Egyesült Államokhoz hasonlóan rendkívüli adót kellene kivetnie a bankokra – javasolja az unió soros elnöki tisztét nemrég átadó Svédország pénzügyminisztere. Anders Borg szerint így kellene biztosítani azt, hogy a hitelintézetek is kiveszik a részüket a válságkezelő intézkedések finanszírozásából.
Borg utódának, a huszonhetek tegnapi pénzügyminiszteri ülésén elnöklő Elena Salgado spanyol tárcavezetőnek írott levélben fejtette ki a bankadó ötletét. Mint mondta, korábban egy ilyen terv az európai pénzügyi szektor versenyképességével kapcsolatos aggályokat válthatott ki, de azzal, hogy a múlt héten Barack Obama állást foglalt egy ilyen elvonás bevezetése mellett (VG, január 18., 4. o.), ez a veszély elhárult. Mint ismeretes, az amerikai elnök 117 milliárd dolláros számlát szeretne behajtani a Wall Street cégein, cserébe a válság kirobbanásában játszott szerepükért és a közpénzekből finanszírozott mentőakciókért.
Borg szerint számos európai pénzügyminiszter támogatja az ötletet. Ugyanakkor a brit és a francia kormány az eddigi jelzések szerint nem akar messzebb menni a bankárok jutalmára vonatkozó, tavaly bejelentett rendkívüli adó kivetésénél, bár Gordon Brown brit kormányfő szerint egy hosszabb távú megoldásnak része lehet a bankok pótlólagos megadóztatása. A Nemzetközi Valutaalap is dolgozik egy a pénzügyi szektorra kivetendő válságadó tervén, ez már ebben a hónapban a G7 és a Világbank elé kerülhet.
Borg felvetésének egyébként az is súlyt ad, hogy Svédország nemrég már bevezetett egy rendkívüli banki adót. Az ebből várt 75 milliárd koronát (10,6 milliárd euró) egy pénzügyi válságkezelő alapba kívánja átcsoportosítani Stockholm. Az adó alapját nem a pénzügyi tranzakciók képezik, hanem a kihelyezett hitelek; a mérlegben szereplő tételeket ugyanis nem lehet olyan könnyen külföldre menekíteni, mint az üzletkötéseket.
Az osztrák szociáldemokrata párt szintén az Obama-féle adó bevezetése mellett állt ki. Werner Faymann szociáldemokrata kancellár tegnap részletezte javaslatát: e szerint az osztrák bankoknak mérlegfőösszegük 0,07 százalékát kellene szolidaritási adóként befizetniük (az USA-ban 0,15 százalékos ez a mérték), ebből a kincstárnak 500 millió eurós bevétele származhatna. A szolidaritási adó elsősorban azt szolgálná, hogy a bankok is járuljanak hozzá az államháztartás konszolidálásához – közölte Faymann.
Az osztrák bankok nem járultak hozzá a pénzügyi válság kirobbanásához, és büntetésként élnék meg ezt az adót – reagált a kancellári felvetésre Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank vezérigazgatója. Egyúttal utalt az Osztrák Nemzeti Bank első emberének, Ewald Novotnynak decemberi nyilatkozatára, amely szerint az államkincstár a bankmentő akciókkal tavaly 300 millió eurót keresett. „Mi már előre megfizetjük a bankadót” – fogalmazott Rothensteiner, aki a gazdasági kamara bankszekciójának elnöki tisztét is betölti.
Nagy-Britannia nem fontolgatja az Obama-féle adó bevezetését – közölte Alistair Darling pénzügyminiszter. Hasonlóan nyilatkozott francia kollégája, Christine Lagarde is. Mindketten azzal érveltek, hogy az Obama-féle különadó csak az amerikai körülmények között megfelelő válasz. Reuters, Der Standard, Bloomberg VG
Itthon nem releváns az ötlet
Magyarországon az Obama elnök által felvetett felelősségi adó bevezetésének nincs létjogosultsága – szögezte le a Világgazdaság kérdésére Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója.
Hazánkban egyetlen bankot sem kellett az adófizetők pénzéből kisegíteni, a magyar hitelintézetek tőkeerősek. A kereskedelmi bankok többsége ráadásul külföldi pénzintézetek többségi tulajdonában van, s tulajdonosaik külön nyilatkozatban is deklarálták, hogy helytállnak magyar leányaikért.
Emlékezetes viszont, hogy 2005–2008 között a bankok idehaza is különadót fizettek extra nyereségük után: 8 százalék többlet társasági adót vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát kellett átutalniuk a költségvetésbe.