Nemcsak az állam adósodott el, hanem a lakosság is

A bruttó külső adósság alapján Magyarország világviszonylatban a 20-as lista 19. helyén áll. Ez a lista viszont csak az ország tartozását mutatja, azt nem méri, hogy a világban hányadik helyen állunk a lakossági eladósodással.

Segítség a hitelgondokra

A világgazdasági válság és a magyar gazdaság eleve nehéz helyzete minden hitelezési szegmenst érintett az elmúlt egy évben, igazi fordulat mégis csak 2009 tavaszán állt be. Az emberek addigra lemondtak lakásvásárlási terveikről, és hátrasoroltak minden nagyobb kiadást. Akik korábban már elcsábultak, és nem voltak kellőképpen körültekintőek, most nehézségekkel küzdhetnek. Az ingatlan.com kizárólagos hitelközvetítő partnerét, Sojnoczki Józsefet, a Credithungary vezetőjét kérdeztük arról, mit lehet tenni, ha kezdenek a vállalt terheink túlnőni rajtunk.

Akiknek hiteltörlesztési gondjaik vannak, azoknak még a fizetési késedelem előtt le kell ülniük tárgyalni a bankkal, hogy átütemezést vagy türelmi időt kérjenek a törlesztésre – hívta fel a figyelmet Sojnoczki József. A szakértő szerint segítséggel olyan hitelkiváltást is el lehet indítani, amellyel a törlesztőrészlet akár 50 százalékára, a futamidő pedig 3-5 évvel növelhető a havi fizetési kötelezettség könnyítésére. A hitelkiváltás szerepe egyre fontosabb lehet, mivel a magyar lakosság az elmúlt években évről-évre egyre jobban eladósodott.

Hogyan tovább?

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az utóbbi egy évben is többször felhívta a figyelmet az eladósodás veszélyeire, a gazdasági válság kiteljesedéséig kevesen vettek tudomást erről. A háztartási hitelek GDP-hez viszonyított aránya jelenleg közel 40 százalék, aminek közel 60 százaléka svájci frank alapú. A kis háztartások azért is tudtak túlzott mértékben eladósodni, mert nincs tartalékuk, és árfolyamváltozás esetén vagy a kamatok emelkedésekor nem tudnak mit tenni. Ezek mellett a MNB kijelentette azt is, hogy a bankok viselkedése is hozzájárult az eladósodáshoz, mert a devizahitelekben rejlő kockázatok ismertetése gyakran nem volt elég részletes vagy teljesen elmaradt. Emellett a korábbi devizahitelezési gyakorlatban a bankok egyszerűen nem vették figyelembe a jövedelem terhelhetőségét, azaz nem kalkuláltak a jövedelem gyakran 20-30 százalékát is kitevő törlesztőrészlet esetleges emelkedésével.



Sojnoczki azt gondolja, hogy a hitelezés menetét biztonságos keretek közé terelve kellene új alapokra helyezni. Ennek első lépése az, hogy minden esetben fel kell hívni a hitelfelvevők figyelmét a devizahitelek esetében az árfolyamkockázatra, lehetséges kamatemelésekre, a forinthitelek esetében pedig arra, hogy a felvett hitelek hosszú lejáratú hitelek, melyek törlesztőrészleteit évek múlva is ki kell tudni fizetni. Léteznek viszont úgynevezett biztonsági kiegészítő termékek, melyek megóvhatnak a bajban. Például törlesztési biztosításokkal biztonságot nyújtanak a munkahely elvesztésére és egyéb nem várt eseményekre. A megkötött biztosításban vállalja a bank, hogy bizonyos esetekben időszakosan átvállalja az ügyfél helyett a törlesztő-részletek fizetését.

Lakáshitelek

2003 őszén jelentek meg Magyarországon a devizahitelek, melyek döntő mértékben hozzájárultak a lakáshitel-állomány emelkedéséhez. Így a lakossági lakáshitel-állomány 2004-től folyamatos növekedést mutatott, 2009-ben elérte a 4214 milliárdot. Az MNB adatai alapján a Credithungary által készített grafikonon (lásd a képgalériát) jól látható, hogy 2009 első félévére mekkorára duzzadt a lakossági lakáshitelek állománya.

Szabad felhasználású jelzáloghitelek

Bár a szabad felhasználású hitelek állománya nem akkora, mint a lakáshiteleké, azért itt is folyamatos volt a növekedés 2009. január elejéig: ekkor elérte a 2291 milliárdos szintet.

Áruvásárlási hitelek

Az áruvásárlási hitelek esetében nem látszik a növekvő trend: az emberek valószínűleg hosszú lejáratú, szabad felhasználású hitelekkel váltották ki a kedvezőtlen és magas kamatozású, rövid lejáratú, jellemzően áruvásárlási hiteleket. Vagyis a magas kamat hamar aláásta ennek a hiteltípusnak a népszerűségét. Már 2007 márciusától láthatóan egyre kevesebb áruvásárlási hitelt igényeltek az emberek.

Gépjármű vásárlási hitelek

Ez a fajta hitel a 2008 őszi visszaesés után 2009. márciusig ugyancsak növekedett, onnantól viszont folyamatos csökkenés látszik.

Személyi hitelek

A grafikon itt magáért beszél: a számok kisebb megtorpanásokkal ugyan, de szintén folyamatos emelkedést mutatnak 2009 márciusáig.

A lakossági hitelek

A gazdasági válság rámutatott arra, hogy a banki hitelezésnek és a túlzott eladósodásnak lehetnek kockázatos következményei. A gazdasági élet szereplőinek, a bankoknak és az állampolgároknak a jövőben egyaránt felelősebb és átgondoltabb pénzügyi döntéseket kell hozniuk. Az embereknek például meg kell tanulniuk tartalékot képezni, s bár a takarékosság önfegyelmet követel, azért ad is valamit. Mindenki rájöhet arra, hogy a vágyaikat nem csak hitelből lehet megvalósítani. Az összes lakossági hitelállomány 2009. januárban meghaladta a 7609,3 milliárd forintot. Ez az összeg 146 Köröshegyi völgyhíd építésének költsége.