Forr a levegő a devizahitelek körül

Ismét fellendülőben vannak a potenciális kockázatokat rejtő devizahitelek a régióban, létfontosságúvá téve ezzel egy új, egységes szabályrendszer kialakítását - jelentette ki az Euromoney bécsi konferenciáján Nagy Piroska, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető tanácsadója. A szakember szerint a régió kilábalását banki hitelekből kell finanszírozni, hisz fiskális élénkítésre nincs mozgástér. Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója a bázeli rendszer túlzott szigorításától óvott ugyanott.

Nagy Piroska szerint rendkívül fontos, hogy a devizahitelezés új szabályrendszere egységes, jól koordinált legyen. Emlékeztetett a régiós devizák gyengülési hullámára, amely megdrágította az euróban és svájci frankban denominált hitelek törlesztését. Márpedig Lettországban mintegy 92, Észtországban 87, Litvániában 72, Magyarországon 63, Romániában 60, Bulgáriában pedig 58 százalék a devizahitelek aránya.

Az EBRD szakembere szerint még mindig fennáll a késztetés a lakosság számára, hogy devizában adósodjon el, hiszen ezek a hitelek olcsóbbak ott, ahol a hazai kamatszint viszonylag magas. Miközben a devizahitelezés egységes szabályozását szorgalmazta, óva intette a kormányokat, hogy megakasszák a hitelezés beindítását. Szükség van hitelnövekedésre, de csak egészséges keretek között - vélte. Nagy Piroska szerint ehhez nem csupán új szabályozásra, de a helyi fizetőeszközben történő refinanszírozás fejlesztésére és a jegybanki alapkamatok közelítésére is szükség van.

A régió fellendülését a bankok finanszírozzák majd, ehhez azonban meg kell tisztítaniuk hitelkönyveiket, és újra kell tőkésíteniük magukat. Nagy Piroska szerint ez még koránt sem történt meg, és ha elbagatellizálják a jelentőségét, nagyon rossz következményei lehetnek. Az elmúlt ötven évben egyetlen egy kilábalás sem ment végbe a mérlegek megtisztítása nélkül. A likviditás visszanyerésével most elérkezett erre az idő. Ha ezt nem teszik meg a bankok, a japán útra lépünk - figyelmeztetett.

A Reuters emlékeztet arra, hogy a március 1-jén hatályba lépő új szabályozással Magyarország az elsők között korlátozza valamilyen módon a devizahitelezést, ráadásul itt a forintkamatok szintje is csökkent.

Az Euromoney bécsi konferenciáján a bankvezetők is nyitottnak mutatkoztak valamifajta egységes, koordinált szabályozásra. Hasonló fogadtatásban részesült az EBRD decemberi kezdeményezése is, ám konkrétumokban akkor egyelőre nem tudtak megegyezni.

Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója is az egységes kereteket szorgalmazta: ha akár csak egyetlen bank is olcsó jenhitelt kínál, és nem akarnak a többiek piaci részesedést veszíteni, nem tehetik meg, hogy nem követik a példáját. Stepic óva intett egy túl szigorú Bázel III-szabályrendszer elfogadásától is, amely szerinte "megölné a piacokat".