Megyénk és régiónk vállalkozásainak jelentős részét az elsők között és közvetlenül érintette a pénzügyi válság. A cégek jelentős része közvetlen beszállítói kapcsolatban áll a multinacionális gyártókkal, ahol a rendelésállomány jelentős visszaesésével kell szembenézni. A beruházások visszaesése miatt az építőipar és a hozzá kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltatószektor soha nem látott mélyponton van, a vállalkozások finanszírozási lehetőségei jelentősen szűkültek. A kereskedelmi bankok kihelyezhető forrásokkal rendelkeznek, de kockázatvállalási hajlandóságuk jelentősen csökkent. Bankunk mindent megtesz annak érdekében, hogy - a felmerülő nehézségek ellenére - stabil finanszírozási hátteret biztosítson ügyfelei részére. Legnagyobb előnyünk abban rejlik, hogy vállalkozói ügyfeleink részére egyedi, személyre szóló finanszírozási megoldásokat dolgozunk ki - mondta Molnár Tamás, a Sopron Bank fehérvári fiókigazgatója.
Egyedi igények alapján
Tavaly év végén új, kimondottan kis- és középvállalkozásoknak szánt szolgáltatáscsoporttal bővítette vállalati termékpalettáját az MKB Bank. Az új termékek és eljárásrend jelentősen egyszerűsítik a szükséges banki ügyintézési folyamatot, csökkentik az átfutási határidőket - mondta Forgóné Deme Erzsébet, a bank dunántúli régióért felelős vállalati igazgatója. A kis- és középvállalatok igényeit eddig a nagyvállalatokkal megegyező módszerek és hitelezési folyamatok keretében szolgáltuk ki, mára azonban olyan működési modellt alkottak a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak, amely nagymértékben megváltoztatja, egyszerűsíti a hitelezés menetét. Az újonnan bevezetett termékek között szerepel a forgóeszköz-, a folyószámla- és a beruházási hitel is. Ezek az újragondolt, módosított hitelek a termékpalettán szereplő korábbi szolgáltatásokat váltják, amíg a tőkepótló hitel teljesen újnak számít. Utóbbi célja a már meglévő, rövid, illetve középlejáratú, folyószámla- vagy forgóeszköz-jellegű hitelek átstrukturálása, kiváltása. A kisebb vállalkozások emellett kedvező hitelhez juthatnak a Széchenyi Kártya konstrukcióval, ami bevezetése óta a legsikeresebb állami kis- és középvállalatokat (kkv-k) segítő program. Akadnak olyan cégek, amelyek számára ezek az eszközök csak nehezen elérhetőek. Nekik ideális megoldást jelenthet a cash-flow-n és a vevők fizetőképességén alapuló faktoring, ami a hitelnél könnyebben elérhető, biztonságosabbá teszi a szállítást illetve az értékesítést a vevők felé. A faktoring a vevő minősítésétől függően biztosít finanszírozást, előlegezi meg a teljesítésigazolással ellátott számlákat. Az MKB Bank kínálta faktoring nemcsak finanszírozást nyújt, nem csupán a kitolódott fizetési határidők miatti likviditási problémák áthidalásában, hanem a vevői követelések beszedésében, behajtásában is segít.
A pénzügyi válság időszakában különös figyelemmel igyekeztünk segíteni ügyfeleinknek az elmúlt évben és ezt folytatjuk. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a múlt év első szakaszában szinte egyedülálló módon továbbra is tudtunk hitelt kínálni a vállalkozások számára, amelyhez forrást a frankfurti Commerzbank AG nyújtott - nyilatkozta Tóth Zoltán Levente, a Commerzbank Zrt. fehérvári régióközpontjának igazgatója. Idén jelentősen növelni kívánjunk a kihelyezett hitel volumenét, és minél több céget szeretnénk megnyerni ügyfelünknek. Az ilyen dinamikus növekedés gyors és körültekintő hitelbírálati folyamat mellett valósítható meg, ezért bővítettük a munkaerő-állományt. Tavaly ősszel bevezettünk egy úgynevezett zöldfolyosós rendszert is, ami 500 millió forint hitelösszegig vehető igénybe, ha az ügyfél minősítése megfelelő. Ilyen esetekben a döntéshozatal a hitelelőterjesztést követő 5 munkanapon belül megtörténik. A vállalati bankként ismert Commerzbank előnye, hogy minden egyes ügyféllel egyedileg foglalkozik, azok egyedi igényei alapján.
Az OTP Bank Nyrt. számos hitelajánlattal segíti a mikro- és kisvállalkozókat legyen szó a zökkenőmentes működésről vagy a tevékenység bővítéséről, fejlesztéséről. A leggyakoribb és a vállalkozás szempontjából legkényelmesebb hitelkonstrukció a folyószámlahitel, amely a váratlan helyzetek megoldásának is ideális eszköze - tájékoztatott Frank Tünde, a bank kereskedelmi banki számlavezetés és MKV hitelosztály vezetője. A LendületPlusz folyószámlahitel egy kedvező, versenyképes kondíciókkal rendelkező hitelkonstrukció. Ennek keretében ötszázezer és 25 millió forint közötti összeget igényelhet az ügyfél, a keret maximális mértékét az adósminősítés és az elmúlt időszak számlaforgalma alapján határozzák meg. A hitelt tárgyi fedezet nélkül nyújtjuk, legfeljebb egy évre, de meghosszabbításra minden lejáratkor lehetőség van. Az OTP Új Magyarország és az Új Forrás forgóeszközhitelek segítségével szintén tárgyi fedezet nélkül juthatnak ügyfelek külső forráshoz, akár 3 éves futamidővel. Vállalkozásfejlesztéshez az OTP Új Magyarország beruházási hitel igényelhető államilag támogatott kamattal, maximum 10 millió forintig akár 10 éves futamidőre. Az Ambíció Vállalkozásfejlesztési Hitel könnyített törlesztés mellett használható fel ingatlanfejlesztésre és vásárlásra, gépek, berendezések beszerzésére, illetve készletállomány növelésére - tette hozzá.
2010. január 30., szombat
2010. január 28., csütörtök
Jelentősen növelte lakossági betétállományát az OTP ukrán leányvállalata
Kétszámjegyű növekedést ért el tavaly az OTP Bank ukrajnai leányvállalata a lakossági betétek terén – mondta el az MTI-nek Kijevben Dmitrij Zinkov, az OTP Bank JSC vezérigazgatója. Eszközállományát tekintve az OTP Bank JSC a 7. helyen áll Ukrajnában, ahol több mint 170 bank működik – tette hozzá Dmitrij Zinkov.
A bank három éve van a magyarországi OTP Bank tulajdonában. (Az OTP Bank 2006-ban vásárolta meg az 1998-ban alapított Raiffeisenbank Ukraine (RBUA) 100 százalékos részvénycsomagját.) Ez alatt az idő alatt sikerült Ukrajna-szerte 40-ről több mint 200-ra növelnie a bankfiókok számát, az ügyfelek száma pedig többszörösére emelkedett. A bank közel 4000 alkalmazottat foglalkoztat.
Az ukrajnai OTP Bank univerzális bank. Az ügyfélhitel-állomány mintegy 40 százalékát nagyvállalati hitelek teszik ki, további mintegy 40 százalék a lakossági hitelek aránya, és mintegy 20 százalékot tesznek ki a kis- és középvállalkozóknak nyújtott hitelek. A betétállományt tekintve körülbelül 50-50 százalék a vállalatok, illetve a magánszemélyek aránya – mondta Dmitrij Zinkov.
Tavaly három alkalommal volt tőkejuttatás a magyarországi anyabanknak köszönhetően: 800 millió hrivnyával (jelenlegi árfolyamon 18,328 milliárd forint) emelték az alaptőkét, 50 millió dollárt és 30 millió dollárt pedig alárendelt kölcsöntőke formájában kapott az ukrajnai OTP-leányvállalat.
A vezérigazgató a 2009. évi végleges mérlegfőösszegre vonatkozó adatot még nem közölt, tekintettel a közzétételi kötelezettségek szabályozására, de hangsúlyozta: a tőke-megfelelési mutatót tekintve a bank jelentősen túlteljesíti az Ukrán Nemzeti Bank által előírt normákat.
Arra a kérdésre, hogyan éreztette hatását a pénzügyi válság a bank tavalyi működésében, Dmitrij Zinkov elmondta: 2009 volt a legnehezebb év az ukrán bankrendszer, s így az OTP Bank JSC számára is. A gazdaság sok ágazatát sújtó válság és az ukrán fizetőeszköz devalválódása miatt romlott az ügyfelek hiteltörlesztési képessége, ami miatt voltak gondok a hitelekkel az OTP Bank és más ukrajnai bankok mérlegében egyaránt. Fennállásának 11 éve alatt a részvényesei által diktált igen konzervatív kockázati politikának köszönhetően azonban az OTP Bank JSC hitelállományának minősége lényegesen jobb, mint az ukrán bankrendszer átlagos mutatója.
Miután tavaly csökkent a hitelállomány, a bank jelentős munkát végzett az üzleti folyamatok optimalizálása érdekében. Jelentősen csökkentették a működési költségeket, és 2010-ben is ennek a munkának a folytatását tervezik – mondta Dmitrij Zinkov. Tavaly a hitelállomány csökkenése ellenére jelentősen nőtt a működési eredmény, ami a bankvezető szerint stabil bevételi bázisról tanúskodik.
Arra a kérdésre, hogy a vasárnapi elnökválasztás hogyan befolyásolja a működési feltételeket, a vezérigazgató reményét fejezte ki, hogy a választások után az ukrán gazdaság és pénzügyi rendszer stabilizálódik, ami lökést adhat az ukrán gazdaság fejlődésének s a jelenlegi válság hatékonyabb kezelésének.
A bank három éve van a magyarországi OTP Bank tulajdonában. (Az OTP Bank 2006-ban vásárolta meg az 1998-ban alapított Raiffeisenbank Ukraine (RBUA) 100 százalékos részvénycsomagját.) Ez alatt az idő alatt sikerült Ukrajna-szerte 40-ről több mint 200-ra növelnie a bankfiókok számát, az ügyfelek száma pedig többszörösére emelkedett. A bank közel 4000 alkalmazottat foglalkoztat.
Az ukrajnai OTP Bank univerzális bank. Az ügyfélhitel-állomány mintegy 40 százalékát nagyvállalati hitelek teszik ki, további mintegy 40 százalék a lakossági hitelek aránya, és mintegy 20 százalékot tesznek ki a kis- és középvállalkozóknak nyújtott hitelek. A betétállományt tekintve körülbelül 50-50 százalék a vállalatok, illetve a magánszemélyek aránya – mondta Dmitrij Zinkov.
Tavaly három alkalommal volt tőkejuttatás a magyarországi anyabanknak köszönhetően: 800 millió hrivnyával (jelenlegi árfolyamon 18,328 milliárd forint) emelték az alaptőkét, 50 millió dollárt és 30 millió dollárt pedig alárendelt kölcsöntőke formájában kapott az ukrajnai OTP-leányvállalat.
A vezérigazgató a 2009. évi végleges mérlegfőösszegre vonatkozó adatot még nem közölt, tekintettel a közzétételi kötelezettségek szabályozására, de hangsúlyozta: a tőke-megfelelési mutatót tekintve a bank jelentősen túlteljesíti az Ukrán Nemzeti Bank által előírt normákat.
Arra a kérdésre, hogyan éreztette hatását a pénzügyi válság a bank tavalyi működésében, Dmitrij Zinkov elmondta: 2009 volt a legnehezebb év az ukrán bankrendszer, s így az OTP Bank JSC számára is. A gazdaság sok ágazatát sújtó válság és az ukrán fizetőeszköz devalválódása miatt romlott az ügyfelek hiteltörlesztési képessége, ami miatt voltak gondok a hitelekkel az OTP Bank és más ukrajnai bankok mérlegében egyaránt. Fennállásának 11 éve alatt a részvényesei által diktált igen konzervatív kockázati politikának köszönhetően azonban az OTP Bank JSC hitelállományának minősége lényegesen jobb, mint az ukrán bankrendszer átlagos mutatója.
Miután tavaly csökkent a hitelállomány, a bank jelentős munkát végzett az üzleti folyamatok optimalizálása érdekében. Jelentősen csökkentették a működési költségeket, és 2010-ben is ennek a munkának a folytatását tervezik – mondta Dmitrij Zinkov. Tavaly a hitelállomány csökkenése ellenére jelentősen nőtt a működési eredmény, ami a bankvezető szerint stabil bevételi bázisról tanúskodik.
Arra a kérdésre, hogy a vasárnapi elnökválasztás hogyan befolyásolja a működési feltételeket, a vezérigazgató reményét fejezte ki, hogy a választások után az ukrán gazdaság és pénzügyi rendszer stabilizálódik, ami lökést adhat az ukrán gazdaság fejlődésének s a jelenlegi válság hatékonyabb kezelésének.
2010. január 26., kedd
Forr a levegő a devizahitelek körül
Ismét fellendülőben vannak a potenciális kockázatokat rejtő devizahitelek a régióban, létfontosságúvá téve ezzel egy új, egységes szabályrendszer kialakítását - jelentette ki az Euromoney bécsi konferenciáján Nagy Piroska, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető tanácsadója. A szakember szerint a régió kilábalását banki hitelekből kell finanszírozni, hisz fiskális élénkítésre nincs mozgástér. Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója a bázeli rendszer túlzott szigorításától óvott ugyanott.
Nagy Piroska szerint rendkívül fontos, hogy a devizahitelezés új szabályrendszere egységes, jól koordinált legyen. Emlékeztetett a régiós devizák gyengülési hullámára, amely megdrágította az euróban és svájci frankban denominált hitelek törlesztését. Márpedig Lettországban mintegy 92, Észtországban 87, Litvániában 72, Magyarországon 63, Romániában 60, Bulgáriában pedig 58 százalék a devizahitelek aránya.
Az EBRD szakembere szerint még mindig fennáll a késztetés a lakosság számára, hogy devizában adósodjon el, hiszen ezek a hitelek olcsóbbak ott, ahol a hazai kamatszint viszonylag magas. Miközben a devizahitelezés egységes szabályozását szorgalmazta, óva intette a kormányokat, hogy megakasszák a hitelezés beindítását. Szükség van hitelnövekedésre, de csak egészséges keretek között - vélte. Nagy Piroska szerint ehhez nem csupán új szabályozásra, de a helyi fizetőeszközben történő refinanszírozás fejlesztésére és a jegybanki alapkamatok közelítésére is szükség van.
A régió fellendülését a bankok finanszírozzák majd, ehhez azonban meg kell tisztítaniuk hitelkönyveiket, és újra kell tőkésíteniük magukat. Nagy Piroska szerint ez még koránt sem történt meg, és ha elbagatellizálják a jelentőségét, nagyon rossz következményei lehetnek. Az elmúlt ötven évben egyetlen egy kilábalás sem ment végbe a mérlegek megtisztítása nélkül. A likviditás visszanyerésével most elérkezett erre az idő. Ha ezt nem teszik meg a bankok, a japán útra lépünk - figyelmeztetett.
A Reuters emlékeztet arra, hogy a március 1-jén hatályba lépő új szabályozással Magyarország az elsők között korlátozza valamilyen módon a devizahitelezést, ráadásul itt a forintkamatok szintje is csökkent.
Az Euromoney bécsi konferenciáján a bankvezetők is nyitottnak mutatkoztak valamifajta egységes, koordinált szabályozásra. Hasonló fogadtatásban részesült az EBRD decemberi kezdeményezése is, ám konkrétumokban akkor egyelőre nem tudtak megegyezni.
Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója is az egységes kereteket szorgalmazta: ha akár csak egyetlen bank is olcsó jenhitelt kínál, és nem akarnak a többiek piaci részesedést veszíteni, nem tehetik meg, hogy nem követik a példáját. Stepic óva intett egy túl szigorú Bázel III-szabályrendszer elfogadásától is, amely szerinte "megölné a piacokat".
Nagy Piroska szerint rendkívül fontos, hogy a devizahitelezés új szabályrendszere egységes, jól koordinált legyen. Emlékeztetett a régiós devizák gyengülési hullámára, amely megdrágította az euróban és svájci frankban denominált hitelek törlesztését. Márpedig Lettországban mintegy 92, Észtországban 87, Litvániában 72, Magyarországon 63, Romániában 60, Bulgáriában pedig 58 százalék a devizahitelek aránya.
Az EBRD szakembere szerint még mindig fennáll a késztetés a lakosság számára, hogy devizában adósodjon el, hiszen ezek a hitelek olcsóbbak ott, ahol a hazai kamatszint viszonylag magas. Miközben a devizahitelezés egységes szabályozását szorgalmazta, óva intette a kormányokat, hogy megakasszák a hitelezés beindítását. Szükség van hitelnövekedésre, de csak egészséges keretek között - vélte. Nagy Piroska szerint ehhez nem csupán új szabályozásra, de a helyi fizetőeszközben történő refinanszírozás fejlesztésére és a jegybanki alapkamatok közelítésére is szükség van.
A régió fellendülését a bankok finanszírozzák majd, ehhez azonban meg kell tisztítaniuk hitelkönyveiket, és újra kell tőkésíteniük magukat. Nagy Piroska szerint ez még koránt sem történt meg, és ha elbagatellizálják a jelentőségét, nagyon rossz következményei lehetnek. Az elmúlt ötven évben egyetlen egy kilábalás sem ment végbe a mérlegek megtisztítása nélkül. A likviditás visszanyerésével most elérkezett erre az idő. Ha ezt nem teszik meg a bankok, a japán útra lépünk - figyelmeztetett.
A Reuters emlékeztet arra, hogy a március 1-jén hatályba lépő új szabályozással Magyarország az elsők között korlátozza valamilyen módon a devizahitelezést, ráadásul itt a forintkamatok szintje is csökkent.
Az Euromoney bécsi konferenciáján a bankvezetők is nyitottnak mutatkoztak valamifajta egységes, koordinált szabályozásra. Hasonló fogadtatásban részesült az EBRD decemberi kezdeményezése is, ám konkrétumokban akkor egyelőre nem tudtak megegyezni.
Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója is az egységes kereteket szorgalmazta: ha akár csak egyetlen bank is olcsó jenhitelt kínál, és nem akarnak a többiek piaci részesedést veszíteni, nem tehetik meg, hogy nem követik a példáját. Stepic óva intett egy túl szigorú Bázel III-szabályrendszer elfogadásától is, amely szerinte "megölné a piacokat".
2010. január 24., vasárnap
Mélyponton a magyar bankszektor - Erdei: jövőre beindulhatunk
Lassú kilábalás és magas céltartalékolás fogja jellemezni idén a magyar bankszektort, ezért profitabilitása is alacsony lehet (a tavalyihoz hasonló), de 2011 már komoly fellendülést hozhat - nyilatkozta a Reutersnek Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke.
Erdei Tamás szerint 6-8 százalék körül tetőzhet a nem teljesítő hitelek aránya a bankszektorban. "Többé-kevésbé elértük a mélypontot" - fogalmazott, hozzátéve: a bankok fedezni tudják éves eredményükből hitelezési veszteségeiket, ezért teljesen kizárja egy sokk lehetőségét a bankrendszerben. Rendkívüli mértékben ronthatja a bankok adózás előtti profitját a hitelezési céltartalékok magas szintje, ezért alacsony profitabilitás fogja jellemezni a 2010-es esztendőt is. 2009-ben 20-30, esetleg 40 százalékkal kisebb volt a bankok adózás előtti eredménye, mint egy évvel korábban. Erdei szerint azonban még ez is kiváló teljesítmény, tekintve, hogy 2009-ben támadott igazán a válság.
A Reuters emlékeztet: 2008-ban 292 milliárd forint volt a magyar bankrendszer nyeresége a PSZÁF adatai szerint, 2009-ben a becslések szerint 6,7 százalékkal esett a magyar GDP, döntően az exportpiacok összeomlása miatt. A munkanélküliség 13 éve nem látott magasságokba, 10 százalék fölé nőtt, miközben a kormány jelentős költségcsökkentést hajtott végre. Ez a bankok eredményességét is befolyásoló módon fékezte a belső fogyasztást és elmélyítette a recessziót. 2009 első negyedévében jelentős forintgyengülés ment végbe, s a döntően devizában dominált hitelek és emelkedő törlesztőrészletek miatt több mint megduplázódott a rossz hitelek aránya. 2009 szeptemberének végén a PSZÁF adatai szerint 5.4 százalékos volt a több mint 90 napos késedelemben lévő hitelek aránya.
Erdei elmondta: évek kellenek ahhoz, hogy a bankok teljesen átstrukturálják hitelkönyveiket és jelentős növekedést érjenek el, bár már 2011 első fele is jelentős javulást hozhat. Jövőre egyébként komoly fellendülésre számít Erdei, hiszen a halasztott beruházások ekkor fognak szerinte újból elindulni. 2010-től ráadásul meglehetősen nagy források érkezhetnek az Európai Uniótól is.
Addig is idén visszafogott lesz a lakossági és vállalati hitelezés, és minden bizonnyal a 2009-es szinten fog maradni. "2010 valószínűleg nem a nagy piaci expanzió éve lesz, de nem hiszem, hogy bárki feladná pozícióját" - mondta Erdei. 2009-ben mintegy 20 százalékban járult hozzá a bankok profitlabilitásához a kormányzati kötvényekkel való kereskedés és a saját banki kötvények jelentős diszkonton történt visszavásárlása - ismertette Erdei. A kisebb kockázati felárak (és ennek köszönhető olcsóbb működés) és a kamatbevételek nem túl gyors csökkenése azonban lehetővé teszi, hogy 2010-ben is a tavalyi profitot termelje a magyar bankszektor. Az egyszeri bevételek helyett ezúttal a nagyobb stabilitás fog ehhez igazán hozzájárulni - derül ki a Bankszövetség elnökének szavaiból.
Erdei Tamás szerint 6-8 százalék körül tetőzhet a nem teljesítő hitelek aránya a bankszektorban. "Többé-kevésbé elértük a mélypontot" - fogalmazott, hozzátéve: a bankok fedezni tudják éves eredményükből hitelezési veszteségeiket, ezért teljesen kizárja egy sokk lehetőségét a bankrendszerben. Rendkívüli mértékben ronthatja a bankok adózás előtti profitját a hitelezési céltartalékok magas szintje, ezért alacsony profitabilitás fogja jellemezni a 2010-es esztendőt is. 2009-ben 20-30, esetleg 40 százalékkal kisebb volt a bankok adózás előtti eredménye, mint egy évvel korábban. Erdei szerint azonban még ez is kiváló teljesítmény, tekintve, hogy 2009-ben támadott igazán a válság.
A Reuters emlékeztet: 2008-ban 292 milliárd forint volt a magyar bankrendszer nyeresége a PSZÁF adatai szerint, 2009-ben a becslések szerint 6,7 százalékkal esett a magyar GDP, döntően az exportpiacok összeomlása miatt. A munkanélküliség 13 éve nem látott magasságokba, 10 százalék fölé nőtt, miközben a kormány jelentős költségcsökkentést hajtott végre. Ez a bankok eredményességét is befolyásoló módon fékezte a belső fogyasztást és elmélyítette a recessziót. 2009 első negyedévében jelentős forintgyengülés ment végbe, s a döntően devizában dominált hitelek és emelkedő törlesztőrészletek miatt több mint megduplázódott a rossz hitelek aránya. 2009 szeptemberének végén a PSZÁF adatai szerint 5.4 százalékos volt a több mint 90 napos késedelemben lévő hitelek aránya.
Erdei elmondta: évek kellenek ahhoz, hogy a bankok teljesen átstrukturálják hitelkönyveiket és jelentős növekedést érjenek el, bár már 2011 első fele is jelentős javulást hozhat. Jövőre egyébként komoly fellendülésre számít Erdei, hiszen a halasztott beruházások ekkor fognak szerinte újból elindulni. 2010-től ráadásul meglehetősen nagy források érkezhetnek az Európai Uniótól is.
Addig is idén visszafogott lesz a lakossági és vállalati hitelezés, és minden bizonnyal a 2009-es szinten fog maradni. "2010 valószínűleg nem a nagy piaci expanzió éve lesz, de nem hiszem, hogy bárki feladná pozícióját" - mondta Erdei. 2009-ben mintegy 20 százalékban járult hozzá a bankok profitlabilitásához a kormányzati kötvényekkel való kereskedés és a saját banki kötvények jelentős diszkonton történt visszavásárlása - ismertette Erdei. A kisebb kockázati felárak (és ennek köszönhető olcsóbb működés) és a kamatbevételek nem túl gyors csökkenése azonban lehetővé teszi, hogy 2010-ben is a tavalyi profitot termelje a magyar bankszektor. Az egyszeri bevételek helyett ezúttal a nagyobb stabilitás fog ehhez igazán hozzájárulni - derül ki a Bankszövetség elnökének szavaiból.
2010. január 22., péntek
Banki különadó Európában is?
Az EU-nak az Egyesült Államokhoz hasonlóan rendkívüli adót kellene kivetnie a bankokra – javasolja az unió soros elnöki tisztét nemrég átadó Svédország pénzügyminisztere. Anders Borg szerint így kellene biztosítani azt, hogy a hitelintézetek is kiveszik a részüket a válságkezelő intézkedések finanszírozásából.
Borg utódának, a huszonhetek tegnapi pénzügyminiszteri ülésén elnöklő Elena Salgado spanyol tárcavezetőnek írott levélben fejtette ki a bankadó ötletét. Mint mondta, korábban egy ilyen terv az európai pénzügyi szektor versenyképességével kapcsolatos aggályokat válthatott ki, de azzal, hogy a múlt héten Barack Obama állást foglalt egy ilyen elvonás bevezetése mellett (VG, január 18., 4. o.), ez a veszély elhárult. Mint ismeretes, az amerikai elnök 117 milliárd dolláros számlát szeretne behajtani a Wall Street cégein, cserébe a válság kirobbanásában játszott szerepükért és a közpénzekből finanszírozott mentőakciókért.
Borg szerint számos európai pénzügyminiszter támogatja az ötletet. Ugyanakkor a brit és a francia kormány az eddigi jelzések szerint nem akar messzebb menni a bankárok jutalmára vonatkozó, tavaly bejelentett rendkívüli adó kivetésénél, bár Gordon Brown brit kormányfő szerint egy hosszabb távú megoldásnak része lehet a bankok pótlólagos megadóztatása. A Nemzetközi Valutaalap is dolgozik egy a pénzügyi szektorra kivetendő válságadó tervén, ez már ebben a hónapban a G7 és a Világbank elé kerülhet.
Borg felvetésének egyébként az is súlyt ad, hogy Svédország nemrég már bevezetett egy rendkívüli banki adót. Az ebből várt 75 milliárd koronát (10,6 milliárd euró) egy pénzügyi válságkezelő alapba kívánja átcsoportosítani Stockholm. Az adó alapját nem a pénzügyi tranzakciók képezik, hanem a kihelyezett hitelek; a mérlegben szereplő tételeket ugyanis nem lehet olyan könnyen külföldre menekíteni, mint az üzletkötéseket.
Az osztrák szociáldemokrata párt szintén az Obama-féle adó bevezetése mellett állt ki. Werner Faymann szociáldemokrata kancellár tegnap részletezte javaslatát: e szerint az osztrák bankoknak mérlegfőösszegük 0,07 százalékát kellene szolidaritási adóként befizetniük (az USA-ban 0,15 százalékos ez a mérték), ebből a kincstárnak 500 millió eurós bevétele származhatna. A szolidaritási adó elsősorban azt szolgálná, hogy a bankok is járuljanak hozzá az államháztartás konszolidálásához – közölte Faymann.
Az osztrák bankok nem járultak hozzá a pénzügyi válság kirobbanásához, és büntetésként élnék meg ezt az adót – reagált a kancellári felvetésre Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank vezérigazgatója. Egyúttal utalt az Osztrák Nemzeti Bank első emberének, Ewald Novotnynak decemberi nyilatkozatára, amely szerint az államkincstár a bankmentő akciókkal tavaly 300 millió eurót keresett. „Mi már előre megfizetjük a bankadót” – fogalmazott Rothensteiner, aki a gazdasági kamara bankszekciójának elnöki tisztét is betölti.
Nagy-Britannia nem fontolgatja az Obama-féle adó bevezetését – közölte Alistair Darling pénzügyminiszter. Hasonlóan nyilatkozott francia kollégája, Christine Lagarde is. Mindketten azzal érveltek, hogy az Obama-féle különadó csak az amerikai körülmények között megfelelő válasz. Reuters, Der Standard, Bloomberg VG
Itthon nem releváns az ötlet
Magyarországon az Obama elnök által felvetett felelősségi adó bevezetésének nincs létjogosultsága – szögezte le a Világgazdaság kérdésére Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója.
Hazánkban egyetlen bankot sem kellett az adófizetők pénzéből kisegíteni, a magyar hitelintézetek tőkeerősek. A kereskedelmi bankok többsége ráadásul külföldi pénzintézetek többségi tulajdonában van, s tulajdonosaik külön nyilatkozatban is deklarálták, hogy helytállnak magyar leányaikért.
Emlékezetes viszont, hogy 2005–2008 között a bankok idehaza is különadót fizettek extra nyereségük után: 8 százalék többlet társasági adót vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát kellett átutalniuk a költségvetésbe.
Borg utódának, a huszonhetek tegnapi pénzügyminiszteri ülésén elnöklő Elena Salgado spanyol tárcavezetőnek írott levélben fejtette ki a bankadó ötletét. Mint mondta, korábban egy ilyen terv az európai pénzügyi szektor versenyképességével kapcsolatos aggályokat válthatott ki, de azzal, hogy a múlt héten Barack Obama állást foglalt egy ilyen elvonás bevezetése mellett (VG, január 18., 4. o.), ez a veszély elhárult. Mint ismeretes, az amerikai elnök 117 milliárd dolláros számlát szeretne behajtani a Wall Street cégein, cserébe a válság kirobbanásában játszott szerepükért és a közpénzekből finanszírozott mentőakciókért.
Borg szerint számos európai pénzügyminiszter támogatja az ötletet. Ugyanakkor a brit és a francia kormány az eddigi jelzések szerint nem akar messzebb menni a bankárok jutalmára vonatkozó, tavaly bejelentett rendkívüli adó kivetésénél, bár Gordon Brown brit kormányfő szerint egy hosszabb távú megoldásnak része lehet a bankok pótlólagos megadóztatása. A Nemzetközi Valutaalap is dolgozik egy a pénzügyi szektorra kivetendő válságadó tervén, ez már ebben a hónapban a G7 és a Világbank elé kerülhet.
Borg felvetésének egyébként az is súlyt ad, hogy Svédország nemrég már bevezetett egy rendkívüli banki adót. Az ebből várt 75 milliárd koronát (10,6 milliárd euró) egy pénzügyi válságkezelő alapba kívánja átcsoportosítani Stockholm. Az adó alapját nem a pénzügyi tranzakciók képezik, hanem a kihelyezett hitelek; a mérlegben szereplő tételeket ugyanis nem lehet olyan könnyen külföldre menekíteni, mint az üzletkötéseket.
Az osztrák szociáldemokrata párt szintén az Obama-féle adó bevezetése mellett állt ki. Werner Faymann szociáldemokrata kancellár tegnap részletezte javaslatát: e szerint az osztrák bankoknak mérlegfőösszegük 0,07 százalékát kellene szolidaritási adóként befizetniük (az USA-ban 0,15 százalékos ez a mérték), ebből a kincstárnak 500 millió eurós bevétele származhatna. A szolidaritási adó elsősorban azt szolgálná, hogy a bankok is járuljanak hozzá az államháztartás konszolidálásához – közölte Faymann.
Az osztrák bankok nem járultak hozzá a pénzügyi válság kirobbanásához, és büntetésként élnék meg ezt az adót – reagált a kancellári felvetésre Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank vezérigazgatója. Egyúttal utalt az Osztrák Nemzeti Bank első emberének, Ewald Novotnynak decemberi nyilatkozatára, amely szerint az államkincstár a bankmentő akciókkal tavaly 300 millió eurót keresett. „Mi már előre megfizetjük a bankadót” – fogalmazott Rothensteiner, aki a gazdasági kamara bankszekciójának elnöki tisztét is betölti.
Nagy-Britannia nem fontolgatja az Obama-féle adó bevezetését – közölte Alistair Darling pénzügyminiszter. Hasonlóan nyilatkozott francia kollégája, Christine Lagarde is. Mindketten azzal érveltek, hogy az Obama-féle különadó csak az amerikai körülmények között megfelelő válasz. Reuters, Der Standard, Bloomberg VG
Itthon nem releváns az ötlet
Magyarországon az Obama elnök által felvetett felelősségi adó bevezetésének nincs létjogosultsága – szögezte le a Világgazdaság kérdésére Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója.
Hazánkban egyetlen bankot sem kellett az adófizetők pénzéből kisegíteni, a magyar hitelintézetek tőkeerősek. A kereskedelmi bankok többsége ráadásul külföldi pénzintézetek többségi tulajdonában van, s tulajdonosaik külön nyilatkozatban is deklarálták, hogy helytállnak magyar leányaikért.
Emlékezetes viszont, hogy 2005–2008 között a bankok idehaza is különadót fizettek extra nyereségük után: 8 százalék többlet társasági adót vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát kellett átutalniuk a költségvetésbe.
2010. január 20., szerda
Svájci frank hitelek: Lépett az MNB, kevesebb frank kell a bankoknak
Felfüggesztette EUR/CHF devizaswap-műveleteit az MNB. Az eszköz bevezetését egy éve a svájci frank alapú hitelek magas aránya tette szükségessé.
A Svájci Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank, a Narodowy Bank Polski és a Magyar Nemzeti Bank bejelentik, hogy felfüggesztik az EUR/CHF devizaswap-műveleteiket, amelynek keretében svájci frank likviditást nyújtottak euróért cserében, egyhetes lejáratra – jelentette be az MNB hivatalos honlapján.
A Magyar Nemzeti Bank a bankok likviditásának bővítése érdekében 2009 elején számos új eszközt vezetett be. Az úgynevezett EUR/CHF FX-swap tendert - amelynek célja a hazai bankrendszer svájci frankkal való ellátása volt - közel egy éve jelentették be. A svájci jegybankkal kötött megállapodás értelmében a hazai bankok felajánlott euróért cserébe svájci frankot igényelhetnek minden hétfőn délelőtt egy előre meghatározott áron. tavaly február elején az egyhetes svájci frank-euró devizabetét csereügylet napján 303 millió svájci frankot igényeltek a hazai kereskedelmi bankok.
Az elmúlt hetekben ugyanakkor a svájci frank likviditás iránti kereslet jelentősen visszaesett, míg a piaci svájci frank forrásszerzési lehetőségek számottevően javultak, ezért az MNB most a tenderek felfüggesztése mellett döntött. A jegybank tájékoztatója szerint a másik három központi bankhoz hasonlóan az MNB az utolsó egyhetes EUR/CHF swap műveletét 2010. január 25-én hirdeti meg.
A Svájci Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank, a Narodowy Bank Polski és a Magyar Nemzeti Bank bejelentik, hogy felfüggesztik az EUR/CHF devizaswap-műveleteiket, amelynek keretében svájci frank likviditást nyújtottak euróért cserében, egyhetes lejáratra – jelentette be az MNB hivatalos honlapján.
A Magyar Nemzeti Bank a bankok likviditásának bővítése érdekében 2009 elején számos új eszközt vezetett be. Az úgynevezett EUR/CHF FX-swap tendert - amelynek célja a hazai bankrendszer svájci frankkal való ellátása volt - közel egy éve jelentették be. A svájci jegybankkal kötött megállapodás értelmében a hazai bankok felajánlott euróért cserébe svájci frankot igényelhetnek minden hétfőn délelőtt egy előre meghatározott áron. tavaly február elején az egyhetes svájci frank-euró devizabetét csereügylet napján 303 millió svájci frankot igényeltek a hazai kereskedelmi bankok.
Az elmúlt hetekben ugyanakkor a svájci frank likviditás iránti kereslet jelentősen visszaesett, míg a piaci svájci frank forrásszerzési lehetőségek számottevően javultak, ezért az MNB most a tenderek felfüggesztése mellett döntött. A jegybank tájékoztatója szerint a másik három központi bankhoz hasonlóan az MNB az utolsó egyhetes EUR/CHF swap műveletét 2010. január 25-én hirdeti meg.
2010. január 18., hétfő
Magyarország 2010: még meglepetés is jöhet
Több magyar gazdaságelemző is arra számít, hogy az idén már belföldön is megkezdődhet a gazdasági növekedés, a folyamatot azonban a bel- és külföldi szakértők is törékenynek ítélik.
A tavalyi 6,5 százalékos visszaesés után az idén valószínűleg stagnál a magyar gazdaság, de 2010. második felében már megkezdődhet a növekedés - jelentették ki az MTI által megkérdezett gazdaságkutatók. A bruttó hazai termék (GDP) 2009-ben 6,5 százalékkal esik vissza, állítja három kutatóintézet, míg az Ecostat ennél kisebb, 6,3 százalékos csökkenést jelez. E tekintetben a kormány és a Magyar Nemzeti Bank prognózisa egyaránt -6,7 százalék, a Költségvetési Tanácsé pedig -6,2 százalék.
Emelkedő beszerzői várakozások
Mérsékeltebb visszaesést jelez a beszerzési menedzser index (BMI) is, ami ugyancsak kedvező; a szezonálisan kiigazított decemberi adat 48,5 százalék szemben a novemberi 47,7 százalékkal. A decemberi mutató 2009 második legmagasabb értéke. A kiigazítatlan adat viszont drasztikusan csökkent, a novemberi 46,3 százalék után decemberben 41,5 százalék volt. Ezt szintén pozitívumnak tartják a szakértők.
A kedvező körülmények azonban a mindennapokban még alig érzékelhetőek. Az utazási hajlandóság, az utazásra fordított idő és az utazási kiadások például 14-18 százalékkal estek vissza 2009 első kilenc hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A KSH szakértői úgy vélik: 2009 első kilenc hónapjában a reálkeresetek csökkenése, a lakossági fogyasztás általános visszaesése tükröződött a turizmusra fordított szabadidő és a kiadások alakulásában is.
A válságot nem enyhíti, hogy emeli bruttó 4 forinttal a benzin és 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., történelmi csúcsot állítva be a benzinárral. Az eheti emeléssel a benzin átlagára 317 forint lesz. A gázolaj átlagára eléri a 297 forintot. Emiatt - jelzik a szakértők - emelkedhetnek a fuvardíjak is, ami pedig kihat minden termék és szolgáltatás fogyasztói árára.
Vegyes kép Európában
Külföldön tovább élénkült a gazdaság, például decemberben az euróövezet feldolgozóipara. A Markit kutató intézet végleges beszerzési menedzser mutatója 51,6 pont volt, ami a novemberi 51,2 pont után a legmagasabb 2008 márciusa óta. December már az egymást követő harmadik hónap, amikor a mutató a csökkenést a növekedéstől elválasztó 50 fölött volt.
A válság ellenére is szárnyalt tavaly az Airbus, a "krízisévben" több repülőgépet adott át megrendelőinek mint korábban bármikor - közölte a francia La Tribune gazdasági lap. A krízis ellenére dél-koreai Hyundai Motor és leányvállalata, a Kia Motors az idén jelentősen az ötmilliós határ fölé kívánja növelni eladásait. A Nokia felpörög az idén: több mint 500 millió mobiltelefon készülék eladását vette tervbe, többet a korábbi elemzői várakozásoknál. A társaság mobil-üzletágának vezetője az indiai Economic Times című lapnak azt mondta, hogy ezzel a globális mobilpiac 40 százalékát szerezheti meg a finn cég.
Az egyik vezető brit gazdaságkutató intézet friss kimutatásában azt állítja, hogy az utóbbi fél évszázad legsúlyosabb recessziója nyomán a britek rosszabbul élnek az idei választási évben, mint az előzőben, sőt már tavaly is rosszabbul éltek. A cég saját becslése szerint tavaly 22.700 font (6,8 millió forint) volt a fejenkénti GDP érték a négy évvel korábban mért - tavalyi árakon számolt - 23 ezer font helyett, ami reálértéken 1,3 százalékos visszaesés. Az Oxford Economics 2010-re 22.775 fontos fejenkénti GDP értéket jósol a szigetországban.
2010. január 16., szombat
Kiszámíthatóbbak lettek a hitelkamatok
Míg korábban a magánszemélyek esetében a pénzintézetek elutasították, hogy a hitelek kamatai valamilyen referenciához igazodjanak, az utóbbi időben egyre több bank köti irányadó kamathoz a lakossági törlesztési terheket. Az irányadó kamat ráadásul elkerülhetővé tenne több, jelenleg fennálló anomáliát.
A vállalati üzletágban a hiteleknél kizárólag valamilyen irányadó kamat szerint alakulnak az adósok terhei. A magánszemélyeknél azonban ezt a szisztémát korábban teljesen elképzelhetetlennek tartották a bankok. Úgy tűnik azonban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról szóló (az elfogadott formájában végül helyét a magatartási kódexnek átadó) szabályozás körüli viták már némiképp változtattak ezen a helyzeten.
Eddig az AXA (Napi, 2009. szeptember 22.) és a K&H (Napi, 2009. október 6.) jelent meg ilyen konstrukcióval, de több bank - közte az OTP és a CIB - is jelezte: fontolgatja ezt a lépést. Most ígérgetés helyett az FHB már elő is rukkolt - ráadásul azonnal kettő - ilyen termékkel.
Az FHB-nál december 7-től érhető el a rugalmas és a referencia elnevezésű kölcsön, amely lakáscélra és szabad felhasználásra (akár hitelkiváltásra is) egyaránt igényelhető. A termékeknél az első ügyleti évben a kamat fixen rögzített, a későbbiekben pedig mozgása a referenciául szolgáló hathavi Buborhoz kötött. A referencia kölcsön egyéb paraméterei, fedezetre és kockázatvállalásra vonatkozó szabályai megegyeznek az FHB többi forintalapú jelzáloghitelére vonatkozókkal.
A rugalmas kölcsön sajátossága, hogy a futamidő első három évére az ügyfelek - a bank által meghatározott minimum- és maximumösszeg között - megválaszthatják, hogy mekkora törlesztőrészletet kívánnak (vagy tudnak) fizetni. A csökkentett törlesztésű időszak 6-36 hónap közötti lehet. A két új hitellel kapcsolatban érdemes kiemelni a díjkedvezményeket is. A bank ezeknél kezelési költséget nem számít fel, az értékbecslési díjat pedig - egy ingatlan esetében - a kölcsön folyósítását követően visszafizetik. A tulajdoni lap lekérdezésének díja és a folyósítási jutalék az ügyfél kérésére meghitelezhető.
Az eltelt idő rövidsége miatt még nem igazán lehet tapasztalatokról beszámolni azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelek miként fogadják az irányadó kamatot - állítják a bankok. Korábban az egyik ellenérv az volt az ilyen megoldásokkal szemben, hogy a magánszemélyek idegenkednek attól, hogy hitelterheiket valamilyen külső tényezők mozgassák. Nyilvánvaló persze, hogy egy-egy termék sikeressége nagyban függ attól, hogy a bank valójában mennyire szeretné azt értékesíteni.
Közismert, hogy a devizahitelek terjedése azért is lehetett annyira látványos, mert a bankok (bárhogy próbálnak is ma erről elfeledkezni) határozottan preferálták a devizaalapú hitelezést. Egyelőre azonban - a verbalitást leszámítva - még nem igazán látszik, hogy a hitelintézetek valójában mennyire helyezik előtérbe a forintot.
Az OTP-nél a lakáshitelezés deviza-összetételére vonatkozó kérdésünkre elmondták: 2009-ben, a korábbi támogatási rendszer megszüntetéséig, a befogadott hiteligények jelentős része forinthitel volt, döntő többségüket a támogatott lakáshitelek alkották. Mint hozzátették: ezt követően az euróalapú hiteleket kereste az ügyfelek többsége.
A CIB-nél arról tájékoztatták lapunkat, hogy egyre többen választják a forintalapú hiteleket. Az MKB szakértői szerint a devizaárfolyamok elmúlt évben tapasztalt volatilitása miatt a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a hitelfelvétel során az árfolyamkockázat. Ennek megfelelően a kérelmek között egyre nagyobb arányban szerepelnek az árfolyamkockázat szempontjából biztonságosabb hitelek. A Hazai hitel elindulása óta jelentősen emelkedett a forintalapú hitelek igénylésének aránya - mondták el az AXA-nál.
Az irányadó kamat alkalmazása elvben elkerülhetővé tenné azokat az anomáliákat, amelyeket most panaszolnak a banki ügyfelek. Azok a hitelintézetek ugyanis, amelyek a válság miatt az év elején alaposan megdrágították a hiteleket, a konszolidációt már nem érvényesítették. Több hitelintézetnél is idősávos kondíciós listákat találunk, ma már nemegyszer az új ügyfeleknél kedvezőbbek a meghirdetett feltételek. Az is tény azonban, hogy az előbbi jelenség fordítottan érvényesült a válság legvadabb tombolásakor (a régebbi ügyfelek esetében csekélyebb mértékben drágítottak). Ráadásul ugyanebben az időszakban a cégeket sem igazán védte a kamat piaci mozgásokhoz kötöttsége, a bankok ugyanis alaposan növelték a felárat.
A vállalati üzletágban a hiteleknél kizárólag valamilyen irányadó kamat szerint alakulnak az adósok terhei. A magánszemélyeknél azonban ezt a szisztémát korábban teljesen elképzelhetetlennek tartották a bankok. Úgy tűnik azonban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról szóló (az elfogadott formájában végül helyét a magatartási kódexnek átadó) szabályozás körüli viták már némiképp változtattak ezen a helyzeten.
Eddig az AXA (Napi, 2009. szeptember 22.) és a K&H (Napi, 2009. október 6.) jelent meg ilyen konstrukcióval, de több bank - közte az OTP és a CIB - is jelezte: fontolgatja ezt a lépést. Most ígérgetés helyett az FHB már elő is rukkolt - ráadásul azonnal kettő - ilyen termékkel.
Az FHB-nál december 7-től érhető el a rugalmas és a referencia elnevezésű kölcsön, amely lakáscélra és szabad felhasználásra (akár hitelkiváltásra is) egyaránt igényelhető. A termékeknél az első ügyleti évben a kamat fixen rögzített, a későbbiekben pedig mozgása a referenciául szolgáló hathavi Buborhoz kötött. A referencia kölcsön egyéb paraméterei, fedezetre és kockázatvállalásra vonatkozó szabályai megegyeznek az FHB többi forintalapú jelzáloghitelére vonatkozókkal.
A rugalmas kölcsön sajátossága, hogy a futamidő első három évére az ügyfelek - a bank által meghatározott minimum- és maximumösszeg között - megválaszthatják, hogy mekkora törlesztőrészletet kívánnak (vagy tudnak) fizetni. A csökkentett törlesztésű időszak 6-36 hónap közötti lehet. A két új hitellel kapcsolatban érdemes kiemelni a díjkedvezményeket is. A bank ezeknél kezelési költséget nem számít fel, az értékbecslési díjat pedig - egy ingatlan esetében - a kölcsön folyósítását követően visszafizetik. A tulajdoni lap lekérdezésének díja és a folyósítási jutalék az ügyfél kérésére meghitelezhető.
Az eltelt idő rövidsége miatt még nem igazán lehet tapasztalatokról beszámolni azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelek miként fogadják az irányadó kamatot - állítják a bankok. Korábban az egyik ellenérv az volt az ilyen megoldásokkal szemben, hogy a magánszemélyek idegenkednek attól, hogy hitelterheiket valamilyen külső tényezők mozgassák. Nyilvánvaló persze, hogy egy-egy termék sikeressége nagyban függ attól, hogy a bank valójában mennyire szeretné azt értékesíteni.
Közismert, hogy a devizahitelek terjedése azért is lehetett annyira látványos, mert a bankok (bárhogy próbálnak is ma erről elfeledkezni) határozottan preferálták a devizaalapú hitelezést. Egyelőre azonban - a verbalitást leszámítva - még nem igazán látszik, hogy a hitelintézetek valójában mennyire helyezik előtérbe a forintot.
Az OTP-nél a lakáshitelezés deviza-összetételére vonatkozó kérdésünkre elmondták: 2009-ben, a korábbi támogatási rendszer megszüntetéséig, a befogadott hiteligények jelentős része forinthitel volt, döntő többségüket a támogatott lakáshitelek alkották. Mint hozzátették: ezt követően az euróalapú hiteleket kereste az ügyfelek többsége.
A CIB-nél arról tájékoztatták lapunkat, hogy egyre többen választják a forintalapú hiteleket. Az MKB szakértői szerint a devizaárfolyamok elmúlt évben tapasztalt volatilitása miatt a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a hitelfelvétel során az árfolyamkockázat. Ennek megfelelően a kérelmek között egyre nagyobb arányban szerepelnek az árfolyamkockázat szempontjából biztonságosabb hitelek. A Hazai hitel elindulása óta jelentősen emelkedett a forintalapú hitelek igénylésének aránya - mondták el az AXA-nál.
Az irányadó kamat alkalmazása elvben elkerülhetővé tenné azokat az anomáliákat, amelyeket most panaszolnak a banki ügyfelek. Azok a hitelintézetek ugyanis, amelyek a válság miatt az év elején alaposan megdrágították a hiteleket, a konszolidációt már nem érvényesítették. Több hitelintézetnél is idősávos kondíciós listákat találunk, ma már nemegyszer az új ügyfeleknél kedvezőbbek a meghirdetett feltételek. Az is tény azonban, hogy az előbbi jelenség fordítottan érvényesült a válság legvadabb tombolásakor (a régebbi ügyfelek esetében csekélyebb mértékben drágítottak). Ráadásul ugyanebben az időszakban a cégeket sem igazán védte a kamat piaci mozgásokhoz kötöttsége, a bankok ugyanis alaposan növelték a felárat.
2010. január 12., kedd
Iszlám bankok előretörése az amerikai ingatlanpiacon
Érdekes hír látott napvilágot a napokban a Spiegen honlapján. E szerint az amerikai ingatlanpiacon, amely az utóbbi időben jelentős krízisben van, hirtelen előretört az iszlám bankszektor. Az amerikaiak ezrével fordítanak hátat a régi hagyományos bankjaiknak és az iszlám saria elvei szerint működő, iszlám bankoktól vesznek fel hitelt házvásárláshoz.
A "banki szakértők" ezt igen veszélyesnek tartják, mert tovább csökkenti a hitelek iránt érdeklődők számát az amúgy is válsággal küzdő hagyományos banki szektorban. Az amerikai kölcsön krízis minden nagyobb bankot utolért, a Citigroup, Bearn Stearns, Meryll Lynch nehéz problémák előtt állnak. Csak az iszlám bankok húznak hasznot ebből a banki lejtmenetből, jelentős növekedési ütemet jegyezve az utóbbi időkben.
A saria törvényei szerint tilos a kamat szedése. Az iszlám bankházak a hozzájuk fordulók kamatmentes kölcsönt nyújtanak. A hitelkrízisben bajbajutott átlag amerikaiak szívesen veszik ezt a lehetőséget és élnek is vele. Ezrével jönnek át "régi" bankjaikból. A "Wasington Post" szerint egyedül a Guadance Residential több mint 5000 házvásárlást finanszírozott eddig. A bank saját információja szerint a 2002 alapításuk óta ez év a legjobb, már most 4% a növekedésük, míg az amerikai bankok csak mínuszban számolnak.
Ugyanilyen jól mennek a dolgai az University Islamic Financial -nak. 2007 márciustól 2008 márciusáig megnégyszereződött az ingatlanhitel kihelyezésük. A kölcsöneiket kamatmentesen, lízing formájában adják. Az évek alatt visszafizetett nettó, kamatmentes összeg befizetése után a ház, ingatlan a kölcsönvevő tulajdonába megy át. Természetesen a hitelügyleten kivül a bank minden kérdésben, akár vallásiban is, a keresztény amerikaiak rendelkezésére áll!
A "banki szakértők" ezt igen veszélyesnek tartják, mert tovább csökkenti a hitelek iránt érdeklődők számát az amúgy is válsággal küzdő hagyományos banki szektorban. Az amerikai kölcsön krízis minden nagyobb bankot utolért, a Citigroup, Bearn Stearns, Meryll Lynch nehéz problémák előtt állnak. Csak az iszlám bankok húznak hasznot ebből a banki lejtmenetből, jelentős növekedési ütemet jegyezve az utóbbi időkben.
A saria törvényei szerint tilos a kamat szedése. Az iszlám bankházak a hozzájuk fordulók kamatmentes kölcsönt nyújtanak. A hitelkrízisben bajbajutott átlag amerikaiak szívesen veszik ezt a lehetőséget és élnek is vele. Ezrével jönnek át "régi" bankjaikból. A "Wasington Post" szerint egyedül a Guadance Residential több mint 5000 házvásárlást finanszírozott eddig. A bank saját információja szerint a 2002 alapításuk óta ez év a legjobb, már most 4% a növekedésük, míg az amerikai bankok csak mínuszban számolnak.
Ugyanilyen jól mennek a dolgai az University Islamic Financial -nak. 2007 márciustól 2008 márciusáig megnégyszereződött az ingatlanhitel kihelyezésük. A kölcsöneiket kamatmentesen, lízing formájában adják. Az évek alatt visszafizetett nettó, kamatmentes összeg befizetése után a ház, ingatlan a kölcsönvevő tulajdonába megy át. Természetesen a hitelügyleten kivül a bank minden kérdésben, akár vallásiban is, a keresztény amerikaiak rendelkezésére áll!
2010. január 9., szombat
Bankot államosíthatna a hatóság
A jelenleginél jóval nagyobb beleszólást kaphat az állam a bankok ügyeibe.
A jelenleginél jóval nagyobb beleszólást kaphat az állam a bankok ügyeibe. A Népszabadság információi szerint egy most készülő törvényjavaslat bizonyos esetekben korlátozná a menedzsment-, illetve a tulajdonosi jogokat a pénzintézeteknél, sőt az állam közvetlenül is átvehetné az irányítást. Ez akkor történhet meg, ha a felügyeleti szervek "rendszerszintű kockázatot" jelentő problémát vesznek észre. Ilyen lehet például a rossz hitelek felszaporodása, vagy a nem megfelelő tőkehelyzet. A törvény megalkotását a Népszabadság információi szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) sürgeti. Az IMF már többször is megjegyezte, hogy Magyarországon további lépésekre van szükség a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében. A kormány tervei szerint még ebben a ciklusban a parlament elé kerülhet a javaslat. |
| |
2010. január 6., szerda
Nemcsak az állam adósodott el, hanem a lakosság is
A bruttó külső adósság alapján Magyarország világviszonylatban a 20-as lista 19. helyén áll. Ez a lista viszont csak az ország tartozását mutatja, azt nem méri, hogy a világban hányadik helyen állunk a lakossági eladósodással.
Segítség a hitelgondokra
A világgazdasági válság és a magyar gazdaság eleve nehéz helyzete minden hitelezési szegmenst érintett az elmúlt egy évben, igazi fordulat mégis csak 2009 tavaszán állt be. Az emberek addigra lemondtak lakásvásárlási terveikről, és hátrasoroltak minden nagyobb kiadást. Akik korábban már elcsábultak, és nem voltak kellőképpen körültekintőek, most nehézségekkel küzdhetnek. Az ingatlan.com kizárólagos hitelközvetítő partnerét, Sojnoczki Józsefet, a Credithungary vezetőjét kérdeztük arról, mit lehet tenni, ha kezdenek a vállalt terheink túlnőni rajtunk.
Akiknek hiteltörlesztési gondjaik vannak, azoknak még a fizetési késedelem előtt le kell ülniük tárgyalni a bankkal, hogy átütemezést vagy türelmi időt kérjenek a törlesztésre – hívta fel a figyelmet Sojnoczki József. A szakértő szerint segítséggel olyan hitelkiváltást is el lehet indítani, amellyel a törlesztőrészlet akár 50 százalékára, a futamidő pedig 3-5 évvel növelhető a havi fizetési kötelezettség könnyítésére. A hitelkiváltás szerepe egyre fontosabb lehet, mivel a magyar lakosság az elmúlt években évről-évre egyre jobban eladósodott.
Hogyan tovább?
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az utóbbi egy évben is többször felhívta a figyelmet az eladósodás veszélyeire, a gazdasági válság kiteljesedéséig kevesen vettek tudomást erről. A háztartási hitelek GDP-hez viszonyított aránya jelenleg közel 40 százalék, aminek közel 60 százaléka svájci frank alapú. A kis háztartások azért is tudtak túlzott mértékben eladósodni, mert nincs tartalékuk, és árfolyamváltozás esetén vagy a kamatok emelkedésekor nem tudnak mit tenni. Ezek mellett a MNB kijelentette azt is, hogy a bankok viselkedése is hozzájárult az eladósodáshoz, mert a devizahitelekben rejlő kockázatok ismertetése gyakran nem volt elég részletes vagy teljesen elmaradt. Emellett a korábbi devizahitelezési gyakorlatban a bankok egyszerűen nem vették figyelembe a jövedelem terhelhetőségét, azaz nem kalkuláltak a jövedelem gyakran 20-30 százalékát is kitevő törlesztőrészlet esetleges emelkedésével.
Sojnoczki azt gondolja, hogy a hitelezés menetét biztonságos keretek közé terelve kellene új alapokra helyezni. Ennek első lépése az, hogy minden esetben fel kell hívni a hitelfelvevők figyelmét a devizahitelek esetében az árfolyamkockázatra, lehetséges kamatemelésekre, a forinthitelek esetében pedig arra, hogy a felvett hitelek hosszú lejáratú hitelek, melyek törlesztőrészleteit évek múlva is ki kell tudni fizetni. Léteznek viszont úgynevezett biztonsági kiegészítő termékek, melyek megóvhatnak a bajban. Például törlesztési biztosításokkal biztonságot nyújtanak a munkahely elvesztésére és egyéb nem várt eseményekre. A megkötött biztosításban vállalja a bank, hogy bizonyos esetekben időszakosan átvállalja az ügyfél helyett a törlesztő-részletek fizetését.
Lakáshitelek
2003 őszén jelentek meg Magyarországon a devizahitelek, melyek döntő mértékben hozzájárultak a lakáshitel-állomány emelkedéséhez. Így a lakossági lakáshitel-állomány 2004-től folyamatos növekedést mutatott, 2009-ben elérte a 4214 milliárdot. Az MNB adatai alapján a Credithungary által készített grafikonon (lásd a képgalériát) jól látható, hogy 2009 első félévére mekkorára duzzadt a lakossági lakáshitelek állománya.
Szabad felhasználású jelzáloghitelek
Bár a szabad felhasználású hitelek állománya nem akkora, mint a lakáshiteleké, azért itt is folyamatos volt a növekedés 2009. január elejéig: ekkor elérte a 2291 milliárdos szintet.
Áruvásárlási hitelek
Az áruvásárlási hitelek esetében nem látszik a növekvő trend: az emberek valószínűleg hosszú lejáratú, szabad felhasználású hitelekkel váltották ki a kedvezőtlen és magas kamatozású, rövid lejáratú, jellemzően áruvásárlási hiteleket. Vagyis a magas kamat hamar aláásta ennek a hiteltípusnak a népszerűségét. Már 2007 márciusától láthatóan egyre kevesebb áruvásárlási hitelt igényeltek az emberek.
Gépjármű vásárlási hitelek
Ez a fajta hitel a 2008 őszi visszaesés után 2009. márciusig ugyancsak növekedett, onnantól viszont folyamatos csökkenés látszik.
Személyi hitelek
A grafikon itt magáért beszél: a számok kisebb megtorpanásokkal ugyan, de szintén folyamatos emelkedést mutatnak 2009 márciusáig.
A lakossági hitelek
A gazdasági válság rámutatott arra, hogy a banki hitelezésnek és a túlzott eladósodásnak lehetnek kockázatos következményei. A gazdasági élet szereplőinek, a bankoknak és az állampolgároknak a jövőben egyaránt felelősebb és átgondoltabb pénzügyi döntéseket kell hozniuk. Az embereknek például meg kell tanulniuk tartalékot képezni, s bár a takarékosság önfegyelmet követel, azért ad is valamit. Mindenki rájöhet arra, hogy a vágyaikat nem csak hitelből lehet megvalósítani. Az összes lakossági hitelállomány 2009. januárban meghaladta a 7609,3 milliárd forintot. Ez az összeg 146 Köröshegyi völgyhíd építésének költsége.
Segítség a hitelgondokra
A világgazdasági válság és a magyar gazdaság eleve nehéz helyzete minden hitelezési szegmenst érintett az elmúlt egy évben, igazi fordulat mégis csak 2009 tavaszán állt be. Az emberek addigra lemondtak lakásvásárlási terveikről, és hátrasoroltak minden nagyobb kiadást. Akik korábban már elcsábultak, és nem voltak kellőképpen körültekintőek, most nehézségekkel küzdhetnek. Az ingatlan.com kizárólagos hitelközvetítő partnerét, Sojnoczki Józsefet, a Credithungary vezetőjét kérdeztük arról, mit lehet tenni, ha kezdenek a vállalt terheink túlnőni rajtunk.
Akiknek hiteltörlesztési gondjaik vannak, azoknak még a fizetési késedelem előtt le kell ülniük tárgyalni a bankkal, hogy átütemezést vagy türelmi időt kérjenek a törlesztésre – hívta fel a figyelmet Sojnoczki József. A szakértő szerint segítséggel olyan hitelkiváltást is el lehet indítani, amellyel a törlesztőrészlet akár 50 százalékára, a futamidő pedig 3-5 évvel növelhető a havi fizetési kötelezettség könnyítésére. A hitelkiváltás szerepe egyre fontosabb lehet, mivel a magyar lakosság az elmúlt években évről-évre egyre jobban eladósodott.
Hogyan tovább?
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az utóbbi egy évben is többször felhívta a figyelmet az eladósodás veszélyeire, a gazdasági válság kiteljesedéséig kevesen vettek tudomást erről. A háztartási hitelek GDP-hez viszonyított aránya jelenleg közel 40 százalék, aminek közel 60 százaléka svájci frank alapú. A kis háztartások azért is tudtak túlzott mértékben eladósodni, mert nincs tartalékuk, és árfolyamváltozás esetén vagy a kamatok emelkedésekor nem tudnak mit tenni. Ezek mellett a MNB kijelentette azt is, hogy a bankok viselkedése is hozzájárult az eladósodáshoz, mert a devizahitelekben rejlő kockázatok ismertetése gyakran nem volt elég részletes vagy teljesen elmaradt. Emellett a korábbi devizahitelezési gyakorlatban a bankok egyszerűen nem vették figyelembe a jövedelem terhelhetőségét, azaz nem kalkuláltak a jövedelem gyakran 20-30 százalékát is kitevő törlesztőrészlet esetleges emelkedésével.
Sojnoczki azt gondolja, hogy a hitelezés menetét biztonságos keretek közé terelve kellene új alapokra helyezni. Ennek első lépése az, hogy minden esetben fel kell hívni a hitelfelvevők figyelmét a devizahitelek esetében az árfolyamkockázatra, lehetséges kamatemelésekre, a forinthitelek esetében pedig arra, hogy a felvett hitelek hosszú lejáratú hitelek, melyek törlesztőrészleteit évek múlva is ki kell tudni fizetni. Léteznek viszont úgynevezett biztonsági kiegészítő termékek, melyek megóvhatnak a bajban. Például törlesztési biztosításokkal biztonságot nyújtanak a munkahely elvesztésére és egyéb nem várt eseményekre. A megkötött biztosításban vállalja a bank, hogy bizonyos esetekben időszakosan átvállalja az ügyfél helyett a törlesztő-részletek fizetését.
Lakáshitelek
2003 őszén jelentek meg Magyarországon a devizahitelek, melyek döntő mértékben hozzájárultak a lakáshitel-állomány emelkedéséhez. Így a lakossági lakáshitel-állomány 2004-től folyamatos növekedést mutatott, 2009-ben elérte a 4214 milliárdot. Az MNB adatai alapján a Credithungary által készített grafikonon (lásd a képgalériát) jól látható, hogy 2009 első félévére mekkorára duzzadt a lakossági lakáshitelek állománya.
Szabad felhasználású jelzáloghitelek
Bár a szabad felhasználású hitelek állománya nem akkora, mint a lakáshiteleké, azért itt is folyamatos volt a növekedés 2009. január elejéig: ekkor elérte a 2291 milliárdos szintet.
Áruvásárlási hitelek
Az áruvásárlási hitelek esetében nem látszik a növekvő trend: az emberek valószínűleg hosszú lejáratú, szabad felhasználású hitelekkel váltották ki a kedvezőtlen és magas kamatozású, rövid lejáratú, jellemzően áruvásárlási hiteleket. Vagyis a magas kamat hamar aláásta ennek a hiteltípusnak a népszerűségét. Már 2007 márciusától láthatóan egyre kevesebb áruvásárlási hitelt igényeltek az emberek.
Gépjármű vásárlási hitelek
Ez a fajta hitel a 2008 őszi visszaesés után 2009. márciusig ugyancsak növekedett, onnantól viszont folyamatos csökkenés látszik.
Személyi hitelek
A grafikon itt magáért beszél: a számok kisebb megtorpanásokkal ugyan, de szintén folyamatos emelkedést mutatnak 2009 márciusáig.
A lakossági hitelek
A gazdasági válság rámutatott arra, hogy a banki hitelezésnek és a túlzott eladósodásnak lehetnek kockázatos következményei. A gazdasági élet szereplőinek, a bankoknak és az állampolgároknak a jövőben egyaránt felelősebb és átgondoltabb pénzügyi döntéseket kell hozniuk. Az embereknek például meg kell tanulniuk tartalékot képezni, s bár a takarékosság önfegyelmet követel, azért ad is valamit. Mindenki rájöhet arra, hogy a vágyaikat nem csak hitelből lehet megvalósítani. Az összes lakossági hitelállomány 2009. januárban meghaladta a 7609,3 milliárd forintot. Ez az összeg 146 Köröshegyi völgyhíd építésének költsége.
2010. január 5., kedd
Bankállamosítás Magyarországon - Mikor és miért?
Még a jelenlegi ciklusban a parlament asztalára tehet a kormány egy törvényjavaslatot, amely korlátozná egyes esetekben a menedzsment és a tulajdonosok jogait a magyar bankoknál, és közvetlen irányítást is szerezhetne az állam a pénzintézetekben, amennyiben rendszerszintű kockázatot jelentő problémát észlel - értesült a Népszabadság.
A napilap információi szerint a rossz hitelek felszaporodásán és a nem megfelelő tőkehelyzeten kívül több más esetben is közvetlen irányítást szerezhetne a bankok fölött az állam, ám csak meghatározott körülmények között. Ilyenkor beavatkozhatna a termékekbe, átszervezést hajthatna végre, csődközeli helyzetben pedig akár részleges vagy teljes államosítást is végrehajthatna az állam.
Hasonló lehetőség számos nyugat-európai országban biztosított az állam képviselője számára (Amerikában például a szövetségi betétbiztosító, az FDIC átvehet, átszervezhet és továbbadhat bankokat), ám fontos látni, hogy Magyarországon egyetlen bank rendszer szintű kockázatokat jelentő gyengélkedésére sem volt példa a válság során, a magyar bankrendszer tőkehelyzete pedig megnyugtató, így a jelenlegi körülmények között elméleti lehetőségről lehet csupán szó.
A rendszerszintű szabályozás mindezidáig az ügyfelek védelmén keresztül (lásd a banki magatartási kódex elfogadását vagy a hitelezés felelősebbé tételére szolgáló, márciusban életbe lépő szabályozást) szolgálta a bankszektor érdekeit, és nem egy-egy intézmény pénzügyi konszolidációján keresztül stabilizálta a rendszert, hisz ilyenre nem is volt szükség.
A napilap információi szerint a rossz hitelek felszaporodásán és a nem megfelelő tőkehelyzeten kívül több más esetben is közvetlen irányítást szerezhetne a bankok fölött az állam, ám csak meghatározott körülmények között. Ilyenkor beavatkozhatna a termékekbe, átszervezést hajthatna végre, csődközeli helyzetben pedig akár részleges vagy teljes államosítást is végrehajthatna az állam.
Hasonló lehetőség számos nyugat-európai országban biztosított az állam képviselője számára (Amerikában például a szövetségi betétbiztosító, az FDIC átvehet, átszervezhet és továbbadhat bankokat), ám fontos látni, hogy Magyarországon egyetlen bank rendszer szintű kockázatokat jelentő gyengélkedésére sem volt példa a válság során, a magyar bankrendszer tőkehelyzete pedig megnyugtató, így a jelenlegi körülmények között elméleti lehetőségről lehet csupán szó.
A rendszerszintű szabályozás mindezidáig az ügyfelek védelmén keresztül (lásd a banki magatartási kódex elfogadását vagy a hitelezés felelősebbé tételére szolgáló, márciusban életbe lépő szabályozást) szolgálta a bankszektor érdekeit, és nem egy-egy intézmény pénzügyi konszolidációján keresztül stabilizálta a rendszert, hisz ilyenre nem is volt szükség.
Figyelem! Változnak a hitelfeltételek
A kormány múlt évi utolsó ülésén döntött a devizahitelezés korlátozásaként ismertté vált, eredetileg a jegybank által kezdeményezett szabályozásról. A bankok többsége azt állítja, hogy az új szabályok a jelenlegi gyakorlatukhoz képest nem igazán hoznak jelentős változást. A hitelközvetítők azonban másként látják ezt a helyzetet.
Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez.
A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.
A bankok többsége azt állítja, hogy az új szabályok a jelenlegi gyakorlatukhoz képest nem igazán hoznak jelentős változást.
A hitelközvetítők azonban másként látják ezt a helyzetet. Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója érzékelhetően aggódik, hogy a hitelfedezetiarány-szabályozás mekkora teret is ad majd az új hiteleknek, illetve milyen feltételekkel lesz lehetséges egyáltalán átvinni egyik banktól a másikhoz a kölcsönöket.
Más közvetítők szerint eddig biztosan lehetett a szabályozásban előírtnál kedvezőbb feltételeket találni a piacon (persze az ilyeneket biztosító hitelintézetek óvakodtak attól, hogy válaszoljanak a várható változásokat firtató kérdésünkre). A már most is alaposan megtépázott népszerűségű svájci frank-alapú hiteleket a 45 százalékban előírt hitelmaximum biztosan végleg visszaszoríthatja.
Az állomány lemorzsolódása viszont lassú lesz, hiszen a jegybanki adatok szerint a svájci frank-alapú kölcsönök mintegy 97 százaléka öt éven túli lejáratú. A legnagyobb bankok között azonban mára szinte egy sem akad, ahol az alpesi devizát ajánlanák. Módosítás azonban így is elképzelhető.
Az eddigi rendszert át kell alakítani - ismerték el az Erste-nél, ahol azt is kiemelték, hogy a szabályozás csak március végétől hatályos. Mint hozzátették: addig természetesen minden szükséges lépést megtesznek a jogszabály szellemében. Az MKB - nyomatékosították a hitelintézetnél - eddig is kimondottan prudens hitelezési gyakorlatot folytatott, aminek részeként az átlagosnál nagyobb szigorral járt el, eltérő limiteket alkalmazva a különböző típusú ügyletekre. Itt is elmondták viszont, hogy - a többi piaci szereplőhöz hasonlóan - felülvizsgálják hitelezési feltételeik rendszerét a szabályozói környezet megújult elvárásainak megfelelően.
A Budapest Banknál (BB) is arról tájékoztatták lapunkat, hogy hitelezési normáik korábban is szigorúak voltak, így a mostani változtatások itt kevésbé vetik majd vissza a lakossági hitelvolumeneket. Mint megtudtuk, a BB-nél mindig jövedelemigazoláshoz kötötték a jelzálog-hitelezést, euróalapú deviza-jelzáloghitelek esetén eddig is 60 százalékos volt az LTV (Loan To Value) szint. Az új szabály értelmében pedig az ingatlan értékéhez viszonyított hitelarány 75 százalékra emelkedhet.
Némi változás azonban a BB-nél is bekövetkezik, hiszen a devizaalapú személyi kölcsönök esetén bizonyos konstrukcióknál a jogszabály szigorúbb kereteket határoz meg a korábbi gyakorlatuknál. A devizaalapú konstrukciók marginális szerepét tekintve azonban a banknál jelentős negatív hatást nem valószínűsítenek.
A körültekintő lakossági hitelezésről szóló rendelet biztosít a bankok számára felkészülési időszakot, amelyen belül az OTP is maradéktalanul eleget tesz az előírásoknak - tudatták a legnagyobb magyar banknál. A 2008-ban megnövekedett devizakockázatok, valamint a reálgazdasági tendenciák miatt - a versenytársakhoz hasonlóan - az OTP is szigorította hitelezési feltételeit. Mint elmondták: az akkor kialakított kondíciókhoz képest a most bevezetett határértékek nem jelentenek érdemleges szigorítást, sem a forint- sem az euróalapú hitelek esetében.
A jelenlegi szabványos feltételrendszerben forintalapú lakásvásárlási hitel esetén jövedelemigazolással Budapesten és a vidéki nagyvárosokban érhető el a legmagasabb hitelösszeg az ingatlan forgalmi értékéhez viszonyítva; ez a legkedvezőbb kondíció is összhangban van a kormányrendeletben foglalt, e kategóriára vonatkozó limittel.
A Magyar Hitelszövetség szerint nagy hibája a szabályozásnak, hogy nem tesz különbséget a lakáscélú és szabad felhasználású hitelek között, továbbá rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a már meglévő devizahitelekkel rendelkezőket. Az érdekképviseletnél úgy vélik, hogy utóbbiak esetében a meglévő kölcsönök - többlethitel felvételét nem eredményező - kiváltása a jövőben ellehetetlenül, és a mozgástér beszűkülése a kialakított kondíciók stagnálását is eredményezheti. Ennek elkerülése érdekében a Magyar Hitelszövetség javasolja, hogy a többlethitelt nem eredményező devizahiteleknél a bankváltás során a hitelezőnek teljes szabadságot biztosítsanak a jövedelmek és a fedezet terhelhetősége terén is.
Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez.
A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.
A bankok többsége azt állítja, hogy az új szabályok a jelenlegi gyakorlatukhoz képest nem igazán hoznak jelentős változást.
A hitelközvetítők azonban másként látják ezt a helyzetet. Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója érzékelhetően aggódik, hogy a hitelfedezetiarány-szabályozás mekkora teret is ad majd az új hiteleknek, illetve milyen feltételekkel lesz lehetséges egyáltalán átvinni egyik banktól a másikhoz a kölcsönöket.
Más közvetítők szerint eddig biztosan lehetett a szabályozásban előírtnál kedvezőbb feltételeket találni a piacon (persze az ilyeneket biztosító hitelintézetek óvakodtak attól, hogy válaszoljanak a várható változásokat firtató kérdésünkre). A már most is alaposan megtépázott népszerűségű svájci frank-alapú hiteleket a 45 százalékban előírt hitelmaximum biztosan végleg visszaszoríthatja.
Az állomány lemorzsolódása viszont lassú lesz, hiszen a jegybanki adatok szerint a svájci frank-alapú kölcsönök mintegy 97 százaléka öt éven túli lejáratú. A legnagyobb bankok között azonban mára szinte egy sem akad, ahol az alpesi devizát ajánlanák. Módosítás azonban így is elképzelhető.
Az eddigi rendszert át kell alakítani - ismerték el az Erste-nél, ahol azt is kiemelték, hogy a szabályozás csak március végétől hatályos. Mint hozzátették: addig természetesen minden szükséges lépést megtesznek a jogszabály szellemében. Az MKB - nyomatékosították a hitelintézetnél - eddig is kimondottan prudens hitelezési gyakorlatot folytatott, aminek részeként az átlagosnál nagyobb szigorral járt el, eltérő limiteket alkalmazva a különböző típusú ügyletekre. Itt is elmondták viszont, hogy - a többi piaci szereplőhöz hasonlóan - felülvizsgálják hitelezési feltételeik rendszerét a szabályozói környezet megújult elvárásainak megfelelően.
A Budapest Banknál (BB) is arról tájékoztatták lapunkat, hogy hitelezési normáik korábban is szigorúak voltak, így a mostani változtatások itt kevésbé vetik majd vissza a lakossági hitelvolumeneket. Mint megtudtuk, a BB-nél mindig jövedelemigazoláshoz kötötték a jelzálog-hitelezést, euróalapú deviza-jelzáloghitelek esetén eddig is 60 százalékos volt az LTV (Loan To Value) szint. Az új szabály értelmében pedig az ingatlan értékéhez viszonyított hitelarány 75 százalékra emelkedhet.
Némi változás azonban a BB-nél is bekövetkezik, hiszen a devizaalapú személyi kölcsönök esetén bizonyos konstrukcióknál a jogszabály szigorúbb kereteket határoz meg a korábbi gyakorlatuknál. A devizaalapú konstrukciók marginális szerepét tekintve azonban a banknál jelentős negatív hatást nem valószínűsítenek.
A körültekintő lakossági hitelezésről szóló rendelet biztosít a bankok számára felkészülési időszakot, amelyen belül az OTP is maradéktalanul eleget tesz az előírásoknak - tudatták a legnagyobb magyar banknál. A 2008-ban megnövekedett devizakockázatok, valamint a reálgazdasági tendenciák miatt - a versenytársakhoz hasonlóan - az OTP is szigorította hitelezési feltételeit. Mint elmondták: az akkor kialakított kondíciókhoz képest a most bevezetett határértékek nem jelentenek érdemleges szigorítást, sem a forint- sem az euróalapú hitelek esetében.
A jelenlegi szabványos feltételrendszerben forintalapú lakásvásárlási hitel esetén jövedelemigazolással Budapesten és a vidéki nagyvárosokban érhető el a legmagasabb hitelösszeg az ingatlan forgalmi értékéhez viszonyítva; ez a legkedvezőbb kondíció is összhangban van a kormányrendeletben foglalt, e kategóriára vonatkozó limittel.
A Magyar Hitelszövetség szerint nagy hibája a szabályozásnak, hogy nem tesz különbséget a lakáscélú és szabad felhasználású hitelek között, továbbá rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a már meglévő devizahitelekkel rendelkezőket. Az érdekképviseletnél úgy vélik, hogy utóbbiak esetében a meglévő kölcsönök - többlethitel felvételét nem eredményező - kiváltása a jövőben ellehetetlenül, és a mozgástér beszűkülése a kialakított kondíciók stagnálását is eredményezheti. Ennek elkerülése érdekében a Magyar Hitelszövetség javasolja, hogy a többlethitelt nem eredményező devizahiteleknél a bankváltás során a hitelezőnek teljes szabadságot biztosítsanak a jövedelmek és a fedezet terhelhetősége terén is.
Tömegével dőlhetnek be a hitelek a magas munkanélküliség miatt Szlovákiában
Rohamos emelkedésnek indulhat a nem teljesítő hitelek aránya Szlovákiában elsősorban a munkanélküliség növekedése miatt.
A szlovákiai bankok – köszönhetően az euró tavaly januári bevezetésének – régiós összevetésben eddig viszonylag könnyen vették a gazdasági válság támasztotta buktatókat, szakértők szerint azonban a következő hónapok számos nehézséget tartogathatnak a szlovák pénzintézeteknek is. A 2010-es esztendő első félévben ugyanis várhatóan ugrásszerűen megnő azok száma, akik képtelenek lesznek fizetni a korábban felvett hitel törlesztő részleteit, ez pedig a nem teljesítő hitelek arányának rohamos emelkedéséhez vezethet – írja a helyi Új Szó.
A fizetési hajlandóság romlásának oka egyszerű: akik tavaly elveszítették a munkájukat, azok egy része már nem lesz jogosult a munkanélküli segély merítésére, így képtelenek lesznek törleszteni a kölcsönt. A bedőlt lakossági hitelek száma már 2009-ben érezhetően emelkedett (a jegybank elemzése szerint míg 2009 januárjában 472,5 millió eurónyi bedőlt hitelt regisztráltak, júniusra ez 566,2, októberre pedig 666,7 millió euróra nőtt), az igazi bővülés azonban csak a következő hónapban kezdődik majd – vélik a szakértők.
Boris Fojtík, a Tatra Banka elemzője az Új Szónak elmondta: a hitelbedőlések valószínűleg az év első felében érik el a csúcspontjukat, a második félévben már enyhe javulásra számíthatnak. Mindez meglátszik majd a bankok gazdasági teljesítményén is, utóbbit ugyanakkor természetesen más is befolyásolja majd.
A szlovákiai bankok – köszönhetően az euró tavaly januári bevezetésének – régiós összevetésben eddig viszonylag könnyen vették a gazdasági válság támasztotta buktatókat, szakértők szerint azonban a következő hónapok számos nehézséget tartogathatnak a szlovák pénzintézeteknek is. A 2010-es esztendő első félévben ugyanis várhatóan ugrásszerűen megnő azok száma, akik képtelenek lesznek fizetni a korábban felvett hitel törlesztő részleteit, ez pedig a nem teljesítő hitelek arányának rohamos emelkedéséhez vezethet – írja a helyi Új Szó.
A fizetési hajlandóság romlásának oka egyszerű: akik tavaly elveszítették a munkájukat, azok egy része már nem lesz jogosult a munkanélküli segély merítésére, így képtelenek lesznek törleszteni a kölcsönt. A bedőlt lakossági hitelek száma már 2009-ben érezhetően emelkedett (a jegybank elemzése szerint míg 2009 januárjában 472,5 millió eurónyi bedőlt hitelt regisztráltak, júniusra ez 566,2, októberre pedig 666,7 millió euróra nőtt), az igazi bővülés azonban csak a következő hónapban kezdődik majd – vélik a szakértők.
Boris Fojtík, a Tatra Banka elemzője az Új Szónak elmondta: a hitelbedőlések valószínűleg az év első felében érik el a csúcspontjukat, a második félévben már enyhe javulásra számíthatnak. Mindez meglátszik majd a bankok gazdasági teljesítményén is, utóbbit ugyanakkor természetesen más is befolyásolja majd.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
