Az idén várhatóan tovább romlik a magyar bankrendszer portfoliója, az év közepén érheti el mélypontját. A banki jövedelmezőség fokozatosan javulni fog, de a korábbi aranykor már nem tér vissza - mondta Simonyi Tamás, a KPMG közép-kelet európai pénzintézeti tranzakciókért felelős vezetője.
Simonyi Tamás szerint "szerencse a szerencsétlenségben", hogy a magyar állam nem tudott pénzt pumpálni a gazdaságba, így, ha kényszerűségből is, már megtette azokat a lépéseket, amelyekkel a nyugati kormányok ezután néznek szembe. Ezt a befektetők értékelik is - tette hozzá.
A pénzügyi válságról szólva úgy vélekedett: "gazdasági kőkorszakot úszott meg a világ", s az államoknak mindenképpen be kellett avatkozniuk, különben a fizetési rendszer összeomlott volna, s mérhetetlen mennyiségű betét- és számlapénz tűnt volna el.
A világ bankjainak vesztesége 4 ezer milliárd dollárra rúg. A céltartalékként elkönyvelendő veszteség ezen belül mintegy 700 milliárd dollár, aminek a bankok a felét mutatták ki a múlt évig, a többit az idén képezik meg - ismertette.
Európa top 50 bankcsoportjánál 2009 végére 180 milliárd euró a céltartalék előrejelzés. A csoport kockázattal súlyozott átlagos tőkemegfelelése 6,7 százalék a top 50-nél a jelentős részvénykibocsátás után. Az európai top 50 ötöde veszteséges volt 2009 első félévében.
A közép-kelet-európai bankok megmenekülésében Simonyi szerint nagy szerepe volt annak, hogy a külföldi anyabankok kiálltak leánycégeik mellett. Hozzátette: ha magukra hagyták volna őket, az jelentős reputációvesztéssel járt volna.
A térségben még mindig romlanak a portfóliók, a mélypont 2010 közepére várható - mondta. A nem fizető ügyfelek aránya Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban 8-12 százalék, Bulgáriában és Romániában 15-20, Oroszországban 25-30 (most 17), Ukrajnában 35-45 (most 33) százalék lehet. Úgy vélekedett, sok banknál tőkepótlásra lesz szükség. "Minél keletebbre megyünk, annál nagyobbak a veszteségek" - jelentette ki.
Simonyi Tamás a kedvező változások között említette, hogy az elmúlt háromnegyed évben újraéledt a bankközi piac, s már nem az államilag garantált refinanszírozás az olcsóbb. A nyár végén pedig megindult a részvénykibocsátás is - igaz, 30-40 százalékos diszkonttal -, s megkezdődött az állami pénzek visszafizetése.
A szakértő ismertette: vannak olyan bankok, amelyek megfelelő áron kiszállnának egy-egy piacról, de nem nagyon vannak befektetők. S vannak "kényszerkivonulók" is, akik a szabályozásnak nem tudnak megfelelni. Úgy vélekedett, hogy az átrendeződések során szerephez juthatnak majd a helyi vállalkozások is, például Magyarországon erre volt is példa (a WestLB Hungáriát a Wallis Befektetési Zrt. vásárolta meg). Nemsokára hasonló bejelentésre kerülhet sor egy olyan tranzakcióról, amely a KPMG közreműködésével valósul meg - tette hozzá.
2010. február 10., szerda
2010. február 8., hétfő
Kína alatt már fújódik a lufi
A kormányok gazdaságösztönző intézkedései tovább hosszabbítják majd a válságot – írja 2010-es előrejelzésében a Saxo Bank. A pénzintézet vezető közgazdásza rádiónknak adott interjújában azt mondta: az adósságteher feloldásához most csak a hitelek leépítése és a bedőlések árán lehet eljutni. Christian Blaabjerg arra is felhívta a figyelmet, hogy komoly kockázatot látnak a kínai gazdasági növekedés lelassulásában. Mint mondta, az év második felétől a befektetőknek érdemesebb lesz a biztonságosabb, nyugati piacokra figyelni.
A szakértő hangsúlyozta: a kormányzati beruházások és gazdaságösztönző intézkedések sehol sem generáltak fenntartható növekedést, ezt jól mutatja a japán példa is. Japán ugyan az elmúlt 20 évben többször is talpra állt, de az ország gazdaságát továbbra is defláció és gyenge bővülés jellemzi. Christian Blaabjerg hangsúlyozta: az egyetlen, amit a kormányok elértek, az a megnövekedett államadósság, holott sokkal szerencsésebb lett volna, ha az élénkülést adókedvezményekkel próbálják beindítani.
A vezető közgazdász a magyar helyzetet illetően sem túl optimista; az államadósság a tavalyi év végén elérte a GDP 80 százalékát, és hiába hajtott végre a kormány sikeres költségvetési kiigazítást, Magyarország továbbra sem használja ki hatalmas gazdasági potenciálját. A növekedés igazi gátja a szakértő szerint a magas államadósság, a költségvetési konszolidáció esetleges elbizonytalanodása és a romló munkaerőpiaci helyzet lehet.
A legnagyobb lufi a kínai piacon alakulhat ki
Az idei esztendő legnagyobb buboréka azonban minden bizonnyal a kínai piacon alakulhat ki a Saxo Bank előrejelzése szerint. A gazdaságösztönző lépések hatására ugyan a GDP a tavalyi évben több mint 8 százalékkal bővült, de Christian Blaabjerg szerint kérdéses, hogy mennyire bizonyul tartósnak ez az élénkülés. Egyes ágazatok – például az ingatlanszektor – túlzottan is felgyorsultak, ezért a kormány és központi bank mesterségesen próbálja lassítani a bankok hitelezési ütemét, például a tartalékolási ráták megemelésével.
A Saxo vezető közgazdásza azt jósolja, hogy az idei év első felében felébred majd a kockázatéhség, ezért a befektetőknek érdemes a feltörekvő országok részvénypiacai felé mozdulni. A második félévben azonban inkább a biztonságosabb, stabil hozamot biztosító szektorok papírjait kell keresni, elsősorban a fejlett piacokon – tette hozzá Christian Blaabjerg.
A Saxo Bank az idei évre vonatkozóan 10 meghökkentő jóslatot is publikált; ezek között szerepel az amerikai pártrendszer háromszereplőssé válása, illetve az arany árának 200 dolláros zuhanása.
A szakértő hangsúlyozta: a kormányzati beruházások és gazdaságösztönző intézkedések sehol sem generáltak fenntartható növekedést, ezt jól mutatja a japán példa is. Japán ugyan az elmúlt 20 évben többször is talpra állt, de az ország gazdaságát továbbra is defláció és gyenge bővülés jellemzi. Christian Blaabjerg hangsúlyozta: az egyetlen, amit a kormányok elértek, az a megnövekedett államadósság, holott sokkal szerencsésebb lett volna, ha az élénkülést adókedvezményekkel próbálják beindítani.
A vezető közgazdász a magyar helyzetet illetően sem túl optimista; az államadósság a tavalyi év végén elérte a GDP 80 százalékát, és hiába hajtott végre a kormány sikeres költségvetési kiigazítást, Magyarország továbbra sem használja ki hatalmas gazdasági potenciálját. A növekedés igazi gátja a szakértő szerint a magas államadósság, a költségvetési konszolidáció esetleges elbizonytalanodása és a romló munkaerőpiaci helyzet lehet.
A legnagyobb lufi a kínai piacon alakulhat ki
Az idei esztendő legnagyobb buboréka azonban minden bizonnyal a kínai piacon alakulhat ki a Saxo Bank előrejelzése szerint. A gazdaságösztönző lépések hatására ugyan a GDP a tavalyi évben több mint 8 százalékkal bővült, de Christian Blaabjerg szerint kérdéses, hogy mennyire bizonyul tartósnak ez az élénkülés. Egyes ágazatok – például az ingatlanszektor – túlzottan is felgyorsultak, ezért a kormány és központi bank mesterségesen próbálja lassítani a bankok hitelezési ütemét, például a tartalékolási ráták megemelésével.
A Saxo vezető közgazdásza azt jósolja, hogy az idei év első felében felébred majd a kockázatéhség, ezért a befektetőknek érdemes a feltörekvő országok részvénypiacai felé mozdulni. A második félévben azonban inkább a biztonságosabb, stabil hozamot biztosító szektorok papírjait kell keresni, elsősorban a fejlett piacokon – tette hozzá Christian Blaabjerg.
A Saxo Bank az idei évre vonatkozóan 10 meghökkentő jóslatot is publikált; ezek között szerepel az amerikai pártrendszer háromszereplőssé válása, illetve az arany árának 200 dolláros zuhanása.
2010. február 6., szombat
Izgalmas banki játszma Kínában - A tőzsdék isszák a levét
Hitelezésük korlátozására szólította fel a kínai bankokat a távol-keleti ország bankfelügyeletének elnöke. Kína szándékai szerint a tavalyi 9600 milliárd jüanról az idei évben 7500 milliárd jüanra (mintegy 1100 milliárd dollárra) csökkentenék a kihelyezett új hitelek volumenét. Egyes hírek szerint néhány bankot arra is felszólítottak, januárban már ne helyezzen ki több hitelt.
Egy Hongkongban adott interjújában a bankfelügyeleti elnök beszámolt arról, hogy néhány hitelintézet esetében a hatóságok úgy találták, nem felel meg az előírtnak az adott intézmény tőkemegfelelése, és felszólították a hitelezés megfékezésére. Hogy pontosan mely bankokról van szó (biztosan nem az összesről), arról nem beszélt.
A piacok számára Wen Jiabao kínai miniszterelnök szavai sem lehettek túl megnyugtatóak: a politikus az eszközbuborékok kialakulásának veszélyére és a romló hitelminőségre hivatkozva azt mondta: Kína a tavalyi rekord növekedés után idén "kezelni" fogja a hitelnövekedést, ami azt sejteti, "kézivezérléssel" is közbeavatkozik, ha úgy találja jónak. A múlt héten bejelentett fél százalékos jegybanki tartalékráta-emelés is a restrikció irányába mutatott, s a következő lépés a bankfelügyelet elnöke szerint a likviditási és tőkeáttételi szabályok szigorítási lehet, hogy azonban ez konkrétan mit jelent, arról még nem beszélt - írja a Bloomberg.
A miniszterelnök és a bankfelügyelet elnöke most egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a tavalyi csaknem 9600 milliárd jüanos szintről 7500 milliárd jüanra kell csökkenteni a kihelyezett hitelvolument. Ez 22 százalékos csökkenésnek felel meg.
A Nomura elemzője, May Yan szerint játék folyik a bankfelügyelet és a pénzintézetek között. A bankok tavaly annak tudatában hajtottak végre óriási hitelexpanziót, hogy 2010-ben a kormány be fogja húzni a féket.
Egy Hongkongban adott interjújában a bankfelügyeleti elnök beszámolt arról, hogy néhány hitelintézet esetében a hatóságok úgy találták, nem felel meg az előírtnak az adott intézmény tőkemegfelelése, és felszólították a hitelezés megfékezésére. Hogy pontosan mely bankokról van szó (biztosan nem az összesről), arról nem beszélt.
A piacok számára Wen Jiabao kínai miniszterelnök szavai sem lehettek túl megnyugtatóak: a politikus az eszközbuborékok kialakulásának veszélyére és a romló hitelminőségre hivatkozva azt mondta: Kína a tavalyi rekord növekedés után idén "kezelni" fogja a hitelnövekedést, ami azt sejteti, "kézivezérléssel" is közbeavatkozik, ha úgy találja jónak. A múlt héten bejelentett fél százalékos jegybanki tartalékráta-emelés is a restrikció irányába mutatott, s a következő lépés a bankfelügyelet elnöke szerint a likviditási és tőkeáttételi szabályok szigorítási lehet, hogy azonban ez konkrétan mit jelent, arról még nem beszélt - írja a Bloomberg.
A miniszterelnök és a bankfelügyelet elnöke most egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a tavalyi csaknem 9600 milliárd jüanos szintről 7500 milliárd jüanra kell csökkenteni a kihelyezett hitelvolument. Ez 22 százalékos csökkenésnek felel meg.
A Nomura elemzője, May Yan szerint játék folyik a bankfelügyelet és a pénzintézetek között. A bankok tavaly annak tudatában hajtottak végre óriási hitelexpanziót, hogy 2010-ben a kormány be fogja húzni a féket.
2010. február 4., csütörtök
Trükkös banki árukapcsolás
A bankok Magyarországon és Európa sok más országában megkárosítják ügyfeleiket azzal, hogy különböző szolgáltatásokat csak összekapcsolva hajlandók nyújtani – állapítja meg a brüszszeli CEPS kutatóintézet elemzése. Az Európai Bizottság az anyagból kiindulva konzultációt kezdett a pénzügyi szektorban tapasztalható, potenciálisan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról – tudósít a BruxInfo. Az érintettek a http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/2010/tying_en.htm oldalon tehetik meg észrevételeiket.
A bankok általában a folyószámla-vezetést, illetve a jelzálog- vagy fogyasztási hitelek nyújtását kötik egyéb szolgáltatások (például életbiztosítás, számlavezetés stb.) igénybevételéhez. Az ilyen megoldások a jelentés szerzői szerint megnehezítik a szolgáltatóváltást, rontják a díjak összehasonlíthatóságát, és az esetek többségében növelik az ügyfelek költségeit. A csomagajánlatok – tehát amikor önállóan is igénybe vehető szolgáltatásokat kapcsolnak össze a cégek – elvben nem ilyen hátrányosak a fogyasztókra nézve, de a gyakorlatban sokszor mégis oda vezetnek, hogy előnytelen konstrukciókra beszélik rá őket a banki tanácsadók.
Magyarország azon tagálla-mok közé tartozik, amelyekben a CEPS a fogyasztókra nézve nagyon káros árukapcsolásos megoldásokat talált mind a jelzálogkölcsönök, mind a folyószámla-vezetés területén. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már 2005-ben megállapította, hogy az efféle, széles körben elterjedt eljárások gyakran nem indokoltak gazdasági szempontból, majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2006 szeptemberében kiadott 9. számú ajánlása megtiltotta az árukapcsolások alkalmazását. Ez azonban – legalábbis egyelőre – nem kötelező előírás, és a most közzétett jelentés szerint a tapasztalatok azt mutatják, nem befolyásolta érdemben a bankok magatartását. Ugyanakkor a CEPS szerint a néhány tagállamban bevezetett kötelező erejű tilalom sem hozott áttörést: Szlovákiában és Belgiumban például annak dacára továbbra is elterjedt a banki árukapcsolás, Spanyol- és Írországban pedig más, a fogyasztók számára hasonló végeredményhez vezető megoldásokkal (például csomagajánlatokkal) váltották ki azt a hitelintézetek.
A CEPS 23 tagország összesen 66 kereskedelmi és központi bankjának, felügyeleti szervének, versenyhatóságának, ombudsmani hivatalának, fogyasztóvédelmi egyesületének és pénzügyi szakmai szervezetének adatszolgáltatása alapján állította össze terjedelmes, több mint 400 oldalas elemzését. A szakértők a klasszikus árukapcsolások és a csomagajánlatok mellett a harmadik fél bevonását célzó preferenciális vagy exkluzív megállapodásokat, a szolgáltatások bizonyos feltételekhez kötését, a kéretlen ajánlattételeket és más hasonló praktikákat is megvizsgáltak. Ezek az árukapcsoláshoz hasonlóan károsak lehetnek az ügyfelek és a piac egésze szempontjából, így aggasztó, hogy legalább annyira elterjedtek. Így például a bankok a tagországok többségében – köztük hazánkban is – nemcsak egy számla nyitását, hanem a fizetés rendszeres átutalását is megkövetelik a jelzáloghitelek folyósítása érdekében. A CEPS szerint az efféle követelményeket olyankor is alkalmazzák a bankok, amikor azok nem javítják a piaci hatékonyságot – tehát nem csökkentik, hanem éppen növelik az ügyfelek költségeit.
Az árukapcsolás szabályozása
(a pénzügyi szolgáltatások terén, egyes EU-tagállamokban)
A bankok általában a folyószámla-vezetést, illetve a jelzálog- vagy fogyasztási hitelek nyújtását kötik egyéb szolgáltatások (például életbiztosítás, számlavezetés stb.) igénybevételéhez. Az ilyen megoldások a jelentés szerzői szerint megnehezítik a szolgáltatóváltást, rontják a díjak összehasonlíthatóságát, és az esetek többségében növelik az ügyfelek költségeit. A csomagajánlatok – tehát amikor önállóan is igénybe vehető szolgáltatásokat kapcsolnak össze a cégek – elvben nem ilyen hátrányosak a fogyasztókra nézve, de a gyakorlatban sokszor mégis oda vezetnek, hogy előnytelen konstrukciókra beszélik rá őket a banki tanácsadók.
Magyarország azon tagálla-mok közé tartozik, amelyekben a CEPS a fogyasztókra nézve nagyon káros árukapcsolásos megoldásokat talált mind a jelzálogkölcsönök, mind a folyószámla-vezetés területén. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már 2005-ben megállapította, hogy az efféle, széles körben elterjedt eljárások gyakran nem indokoltak gazdasági szempontból, majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2006 szeptemberében kiadott 9. számú ajánlása megtiltotta az árukapcsolások alkalmazását. Ez azonban – legalábbis egyelőre – nem kötelező előírás, és a most közzétett jelentés szerint a tapasztalatok azt mutatják, nem befolyásolta érdemben a bankok magatartását. Ugyanakkor a CEPS szerint a néhány tagállamban bevezetett kötelező erejű tilalom sem hozott áttörést: Szlovákiában és Belgiumban például annak dacára továbbra is elterjedt a banki árukapcsolás, Spanyol- és Írországban pedig más, a fogyasztók számára hasonló végeredményhez vezető megoldásokkal (például csomagajánlatokkal) váltották ki azt a hitelintézetek.
A CEPS 23 tagország összesen 66 kereskedelmi és központi bankjának, felügyeleti szervének, versenyhatóságának, ombudsmani hivatalának, fogyasztóvédelmi egyesületének és pénzügyi szakmai szervezetének adatszolgáltatása alapján állította össze terjedelmes, több mint 400 oldalas elemzését. A szakértők a klasszikus árukapcsolások és a csomagajánlatok mellett a harmadik fél bevonását célzó preferenciális vagy exkluzív megállapodásokat, a szolgáltatások bizonyos feltételekhez kötését, a kéretlen ajánlattételeket és más hasonló praktikákat is megvizsgáltak. Ezek az árukapcsoláshoz hasonlóan károsak lehetnek az ügyfelek és a piac egésze szempontjából, így aggasztó, hogy legalább annyira elterjedtek. Így például a bankok a tagországok többségében – köztük hazánkban is – nemcsak egy számla nyitását, hanem a fizetés rendszeres átutalását is megkövetelik a jelzáloghitelek folyósítása érdekében. A CEPS szerint az efféle követelményeket olyankor is alkalmazzák a bankok, amikor azok nem javítják a piaci hatékonyságot – tehát nem csökkentik, hanem éppen növelik az ügyfelek költségeit.
Az árukapcsolás szabályozása
(a pénzügyi szolgáltatások terén, egyes EU-tagállamokban)
- Ausztria: engedélyezett, amennyiben nem ütközik az uniós UCPD* végrehajtásával
- Csehország: engedélyezett, amennyiben nem ütközik az uniós UCPD* végrehajtásával
- Franciaország: szektorális előírások tiltják (a fogyasztók esetében)
- Lengyelország: abban az esetben tiltja a polgári jog, ha a kapcsolt termékek között nincs összefüggés
- Magyarország: PSZÁF-ajánlás tiltja, kivéve, ha igazságos és racionális piaci okai vannak
- Nagy-Britannia: engedélyezett, amennyiben nem ütközik az uniós UCPD* végrehajtásával.
- Németország: engedélyezett, amennyiben nem ütközik a versenytörvénnyel
- Olaszország: engedélyezett, amennyiben nem ütközik az uniós UCPD* végrehajtásával
- Románia: alapvetően tilos
- Szlovákia: a polgári jog és a bankszektor etikai kódexe egyaránt tiltja
2010. február 1., hétfő
Mélyponton a hitelkamatok
Miután a válság miatt másfél évvel ezelőtt az egekbe szöktek a hitelkamatok, és jóformán lehetetlen volt kölcsönhöz jutni tavaly, a piac mostanra magához tért. Az április óta tartó csökkenés eredményeképpen mélyponton vannak a kamatok, ami a makrogazdasági mutatók javulását is jelzi egyben.
A kamatok tavaly áprilistól folyamatosan csökkentek – a FinZoom banki portál számításai szerint átlagban havi 0,45 százalékponttal –, míg decemberre elérték a 2008. márciusi szintet, 8,53 százalékot. Ez a tendencia a Román Nemzeti Bank (BNR) kamatvágásának köszönhető, amely 2009-ben a kezdeti tíz százalékról év végére fokozatosan 7,5 százalékra mérsékelte az irányadó küszöböt. A fejlemények megértéséhez azonban vissza kell nyúlnunk a pénzügyi válság hatására kialakult 2009-es helyzethez.
„Tavaly év elején még rendkívül alacsony volt a forráslehetősége a bankoknak, Románia kockázatos hitelminősítést kapott, emellett meg elfogyott a piacokról a likviditás” – magyarázta kérdésünkre Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. Amint a vállalatok, hitelportfóliók elkezdtek romlani 2009 elején, és elindult az elbocsátások hulláma, ezenkívül a lej is gyengült, az emberek sokkal nehezebben tudták fizetni a törlesztőrészleteiket.
Mivel megnőtt a kockázat, a pénzintézeteknek bele kellett kalkulálniuk a „bedőlő” hitel költségeit a kölcsönfelvétel árába. „Mára megváltoztak ezek a feltételek: van rendelkezésre álló forrás, hisz Romániában nőttek a megtakarítások (jobban, mint a hitelek az elmúlt évben). A régióval együtt csökkent ugyanakkor az ország kockázata, emellett a jelzáloghitelek kockázatát is jobban átlátják a bankok” – mutatott rá a pénzügyi szakember.
Mindazonáltal továbbra is „drága mulatság” marad a jelzáloghitel, csakúgy, mint a fogyasztói kölcsönök egyéb formái.
Míg egy évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt kölcsönhöz jutni, mára a bankok szinte tálcán kínálják azt
Míg egy évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt kölcsönhöz jutni, mára a bankok szinte tálcán kínálják azt
Bankok vetélkedése
A pénzintézetek ennek próbálnak most elébe menni, vonzóbbá téve a kölcsönfelvételt: például meghosszabbították a hiteltörlesztések futamidejét, vagy éppen kamatot csökkentettek. Diósi szerint a piaci verseny is kezd átrendeződni a bankok között: ezúttal nem arról van szó, hogy ki ad kevesebb hitelt, hanem hogy ki ad többet, így maga a versengés is csökkenti bizonyos mértékig a kamatokat.
Kérdésünkre, hogy meddig folytatódhat a kulcsok csökkenő tendenciája, a bankszakember nyolc százalék körüli értékkel számol, azaz kismértékű, 0,25-1 százalék közötti zsugorodást tart reálisnak. „A csökkenő trend jó hír, mivel azt jelenti, hogy éledezik a piac, az emberek elkezdtek vásárolni, tehát adót fizetnek, így szükség van felújításra, építkezésre, anyagokra, fellendül a kereskedelem” – fogalmazott.
A gazdaság olajozója
A jelek szerint a román polgárok egzisztenciális megfontolásból inkább óvatosak maradnak a kölcsönfelvétellel. A munkahely elvesztésének félelmét az ingatlanpiac árainak kiszámíthatatlansága is tetézi. Viszonylag magasabb marad a kockázat az első negyedévben is, melynek következtében továbbra is alacsonyabb szinten marad a hitelezés.
Előreláthatóan csak 2011-ben enged fel a kölcsönfelvétel piaca – vélik az UniCredit-Ţiriac pénzintézet szakemberei, akik bizonytalan, nehéz évre számítanak idén is. Bár Diósi derűlátóbb, hangsúlyozza, hogy a nehéz munkapiaci helyzet beárnyékolhatja a reményeket.
„Sok a halogatott vásárlás és eladás, ami még mindig megbénítja a piacot. A hitelek a leginkább arra jók, hogy olajozzák ezt a rendszert, ösztönözzék az ingatlanforgalmat. Önmagában pozitív jeleket látok, ugyanis a piac mobilizálódik, de ez még nem elég. Arra is szükség van, hogy a gazdaság is élénküljön” – összegezte.
Félelem az állások elvesztésétől
A román polgárok egyharmada számít arra, hogy munkahelyén leépítések lesznek 2010 folyamán, tizenkét százalékuk pedig fizetéscsökkenéssel számol, ami a hitelfelvételi kedvet is befolyásolja – közölte a BankNews.ro. A válaszadók több mint tizenegy százaléka véli úgy, hogy cége nem vesz fel új alkalmazottakat az év folyamán.
A kamatok tavaly áprilistól folyamatosan csökkentek – a FinZoom banki portál számításai szerint átlagban havi 0,45 százalékponttal –, míg decemberre elérték a 2008. márciusi szintet, 8,53 százalékot. Ez a tendencia a Román Nemzeti Bank (BNR) kamatvágásának köszönhető, amely 2009-ben a kezdeti tíz százalékról év végére fokozatosan 7,5 százalékra mérsékelte az irányadó küszöböt. A fejlemények megértéséhez azonban vissza kell nyúlnunk a pénzügyi válság hatására kialakult 2009-es helyzethez.
„Tavaly év elején még rendkívül alacsony volt a forráslehetősége a bankoknak, Románia kockázatos hitelminősítést kapott, emellett meg elfogyott a piacokról a likviditás” – magyarázta kérdésünkre Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. Amint a vállalatok, hitelportfóliók elkezdtek romlani 2009 elején, és elindult az elbocsátások hulláma, ezenkívül a lej is gyengült, az emberek sokkal nehezebben tudták fizetni a törlesztőrészleteiket.
Mivel megnőtt a kockázat, a pénzintézeteknek bele kellett kalkulálniuk a „bedőlő” hitel költségeit a kölcsönfelvétel árába. „Mára megváltoztak ezek a feltételek: van rendelkezésre álló forrás, hisz Romániában nőttek a megtakarítások (jobban, mint a hitelek az elmúlt évben). A régióval együtt csökkent ugyanakkor az ország kockázata, emellett a jelzáloghitelek kockázatát is jobban átlátják a bankok” – mutatott rá a pénzügyi szakember.
Mindazonáltal továbbra is „drága mulatság” marad a jelzáloghitel, csakúgy, mint a fogyasztói kölcsönök egyéb formái.
Míg egy évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt kölcsönhöz jutni, mára a bankok szinte tálcán kínálják azt
Míg egy évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt kölcsönhöz jutni, mára a bankok szinte tálcán kínálják azt
Bankok vetélkedése
A pénzintézetek ennek próbálnak most elébe menni, vonzóbbá téve a kölcsönfelvételt: például meghosszabbították a hiteltörlesztések futamidejét, vagy éppen kamatot csökkentettek. Diósi szerint a piaci verseny is kezd átrendeződni a bankok között: ezúttal nem arról van szó, hogy ki ad kevesebb hitelt, hanem hogy ki ad többet, így maga a versengés is csökkenti bizonyos mértékig a kamatokat.
Kérdésünkre, hogy meddig folytatódhat a kulcsok csökkenő tendenciája, a bankszakember nyolc százalék körüli értékkel számol, azaz kismértékű, 0,25-1 százalék közötti zsugorodást tart reálisnak. „A csökkenő trend jó hír, mivel azt jelenti, hogy éledezik a piac, az emberek elkezdtek vásárolni, tehát adót fizetnek, így szükség van felújításra, építkezésre, anyagokra, fellendül a kereskedelem” – fogalmazott.
A gazdaság olajozója
A jelek szerint a román polgárok egzisztenciális megfontolásból inkább óvatosak maradnak a kölcsönfelvétellel. A munkahely elvesztésének félelmét az ingatlanpiac árainak kiszámíthatatlansága is tetézi. Viszonylag magasabb marad a kockázat az első negyedévben is, melynek következtében továbbra is alacsonyabb szinten marad a hitelezés.
Előreláthatóan csak 2011-ben enged fel a kölcsönfelvétel piaca – vélik az UniCredit-Ţiriac pénzintézet szakemberei, akik bizonytalan, nehéz évre számítanak idén is. Bár Diósi derűlátóbb, hangsúlyozza, hogy a nehéz munkapiaci helyzet beárnyékolhatja a reményeket.
„Sok a halogatott vásárlás és eladás, ami még mindig megbénítja a piacot. A hitelek a leginkább arra jók, hogy olajozzák ezt a rendszert, ösztönözzék az ingatlanforgalmat. Önmagában pozitív jeleket látok, ugyanis a piac mobilizálódik, de ez még nem elég. Arra is szükség van, hogy a gazdaság is élénküljön” – összegezte.
Félelem az állások elvesztésétől
A román polgárok egyharmada számít arra, hogy munkahelyén leépítések lesznek 2010 folyamán, tizenkét százalékuk pedig fizetéscsökkenéssel számol, ami a hitelfelvételi kedvet is befolyásolja – közölte a BankNews.ro. A válaszadók több mint tizenegy százaléka véli úgy, hogy cége nem vesz fel új alkalmazottakat az év folyamán.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
